A térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését, ennek folytatását nevezte fő feladatának a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén.
Ruszin-Szendi Romulusz, Benkő Tibor – honvedelem.hu
A vezérőrnagy egyebek mellett fontosnak nevezte az egyéni harcászati eszközök beszerzésének folytatását, a „kiberképesség” fejlesztését, továbbá a logisztikai rendszer megújítását oly módon, hogy minél több végrehajtó és minél kevesebb adminisztratív dolgozóra legyen szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új haditechnikai eszközök alkalmazása miatt kultúraváltásra, továbbá a kiképzés fejlesztésére is szükség van.
Azt is elmondta: célja – amennyire lehet – a harcoló állomány létszámának növelése, valamint az önkéntes tartalékos rendszer egyszerűsítése.
Kiemelt feladatának nevezte továbbá a honvédség társadalmi megítélésének folyamatos erősítését, ehhez kapcsolódóan a honvédségi értékek és jelképek, valamint a helyőrségi parancsnokok településen betöltött szerepének erősítését.
A humánpolitikáért felelős volt helyettes államtitkár elmondta: számára a személyi állományt az aktív katonák, a tartalékos katonák, az „obsitos állomány”, valamint a kadétok együtt alkotják. Fontosnak nevezte, hogy a nyugállományú katonák még inkább érezzék: ők is a „nagy család” tagjai.
Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: szolgált csapatoknál, törzsben, Magyarországon 8 helyőrségben több mint 20 beosztásban. Volt döntéselőkészítő és parancsnok is. Magyarországon és külföldön egyaránt folytatott tanulmányokat.
A parancsnokjelölt köszönetet mondott elődjének, Korom Ferencnek, aki – mint fogalmazott – „pályára állította” a Magyar Honvédség technikai megerősítését és megvalósította a minisztérium és a katonai vezetés szétválasztását. Értékelése szerit Korom Ferenc az elmúlt három évben „történelmet írt”.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiváló katonának nevezte a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romuluszt. Elmondta: a vezérőrnagynak – akit régóta ismer – kiváló katonai tapasztalatai vannak Magyarországon és külföldön egyaránt.
A Honvédelmi Minisztériumban az utóbbi időben a katonai életpálya, az oktatás, a képzés, a kadétrendszer, az önkéntes tartalékos rendszer, a hazafias és honvédelmi nevelés tartoztak a parancsnokjelölt fő területeihez – sorolta a miniszter, kiemelve: Ruszin-Szendi Romulusz feladatait eredményesen hajtotta végre, ezért támogatja őt a parancsnoki beosztásra jelöltségében.
Az előzményekről elmondta: Korom Ferenc május 20-án kezdeményezte a parancsnoki beosztásból történő felmentését. Áder János köztársasági elnök május 26-án – június elsejei hatállyal – felmentette. A miniszter ezzel egyidejűleg kezdeményezte Ruszin-Szendi Romulusz helyettes államtitkári felmentését, mert úgy látta: ő lenne alkalmas a Magyar Honvédség parancsnoki feladatainak ellátására.
Jelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi Romulusz több kérdést kapott a bizottságtól. Ezekre válaszolva megerősítette, hogy távozik posztjáról a jelenlegi parancsokhelyettes is. Közölte: Böröndi Gábornak külföldi diplomáciai beosztást ajánlott, aki azt elfogadta. Hozzátette, ha a honvédelmi miniszter támogatja, parancsnokhelyettese Sándor Zsolt lehet, aki jelenleg a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokságának vezetője.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke egyebek mellett a létszám feltöltésének erősítéséről, továbbá katonai példaképéről kérdezte a jelöltet.
Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: a létszám évről évre növekszik.
De ezzel együtt szeretnék a toborzást új alapokra helyezni.
Példaképei között megnevezte: Zrínyi Miklós költő és hadvezért, az első magyar katonai sratégát; vitéz Bertalan Árpádot, az első ejtőernyős zászlóalj parancsnokát; a külföldiek közül pedig George S. Patton tábornokot, akinek fő vezetési elve az volt: „annyit kérj a beosztottól, amit te is végre tudsz hajtani” – idézte Ruszin-Szendi Romulusz.
Vadai Ágnes, a bizottság DK-s alelnöke és az MSZP-s Harangozó Tamás is kérdezett a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban 2019-ben történt botrányról, továbbá a tavaly nyári balesetről, melyben egy honvédségi helikopter is érintett volt.
Ruszin-Szendi Romulusz kijelentette: a debreceni katonai kollégiumban történteket nem tolerálják, ezért az elkövetők jogviszonyát megszüntették. Az intézmény élére katonai igazgató került és szigorúbb ellenőrzési szabályokat léptettek életbe. A balesettel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló.
Kósa Lajos kiemelte: Ruszin-Szendi Romuluszt rendkívül felkészült, precíz katonának ismerte meg, parancsnoki kinevezését „maximálisan támogatja”.
Vadai Ágnes alelnöke viszont azt mondta: nemmel fog szavazni, mert politikai kinevezettnek tartja, egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy katonák politikai pozíciókba kerülnek.
Benkő Tibor is reagált az elhangzottakra. A miniszter egyebek mellett – a belügyminiszter nyilatkozatának szó szerinti felolvasásával – határozottan cáfolta Harangozó Tamás szavait, aki azt mondta: Pintér Sándor szerint a honvédséget terheli a felelősség a honvédségi helikoptert is érintő baleset ügyében.
Megjegyezte, a vonatkozó 2018-as törvény pontosan kimondja: a helyettes államtitkár szakmai vezető, nem politikai. Ruszin-Szendi Romulusz tehát soha nem volt politikai beosztásban – hangsúlyozta a miniszter.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 6 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta Ruszin-Szendi Romulusz parancsnoki kinevezését.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
