A Honvédségnél már a következő évtizedre fókuszálnak.
Már a 2030–2032-es terveken, elérendő célokon dolgozik a Honvédelmi Minisztérium (HM) – írja Magyar Nemzet.
A lap a tárca tájékoztatása alapján kiemelte, hogy a honvédség újrafegyverzése, a katonai életpályamodell kiteljesítése és a toborzás mellett nagyon fontos a 21. századi kihívásokra választ adó irányítási és vezetési struktúra kiépítése.
Közölték: már a következő évtizedre kitekintő honvédelmi és haderőfejlesztés, az országvédelem és a NATO-szövetségesi kötelezettségek teljesítése is megkövetelte a HM és a Magyar Honvédség Parancsnokságának (MHP) szétválasztását, valamint az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy kinevezését.
Bár a honvédelmi és haderőfejlesztési program a nevében Zrínyi 2026, a 2026-os terveken rég túllépett a minisztérium, már a 2030–2032-es elérendő célokról beszélnek – derült ki a tárcának a Magyar Nemzet kérdéseire adott tájékoztatásából.
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
A HM arra is felhívta a figyelmet, hogy minden évben újabb kihívások jelennek meg, amelyekre reagálni kell.
Amikor beszereznek egy új eszközt, elkezdik a felkészítést annak használatára. Amíg megérkezik a vásárolt haditechnika, a katonák kiutaznak az érintett országba, ahol elsajátíthatják az új jármű kezeléséhez szükséges tudást – közölte a minisztérium.
A harcjármű-, a lőszer- és a további hadiipari beruházásokkal kapcsolatban a tárca megjegyezte, hogy a fejlesztések túlmutatnak a katonaszakmai érdekeken: „komplex országérdekeket” szolgálnak, például kutatás-fejlesztési, gazdasági, munkaerőpiaci szempontokat.
A katonai célú beszerzéseket az MHP kezdeményezi a nemzeti haderőfejlesztési célkitűzésekkel és a NATO-vállalásokkal összhangban.
A honvédség újjáépítésével párhuzamosan szét kellett választani a politikai irányítást és a katonai vezetést. A törvényt úgy alakították ki, hogy 2019. január 1-jétől az MHP önálló szervezeti elemként működik, viszont a miniszter – akinek nem biztos, hogy van katonai előélete – szakmai kérdésekben nem maradhat katonai ismeretekkel rendelkező szakemberek nélkül. Ezért hozták létre a tárcán belül a honvédelmi államtitkárságot, a honvédelmi államtitkárnak több évtizedes katonai tapasztalattal kell rendelkeznie.
Korom Ferenc távozásával kapcsolatban a HM úgy fogalmazott: a vezérezredes azzal indokolta felmentési kérelmét, hogy maradéktalanul elvégezte feladatait. Parancsnoksága alatt a honvédség elindulhatott azon az úton, hogy meghatározóvá váljon a térségben.
A minisztérium hozzátette: az, hogy bizonyos feladatok más típusú vezetőt kívánnak, nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lenne a beosztás ellátására, aki a felmentését kéri.
A figyelmet most főként a személyi állományra, az egyéni felszerelések biztosítására, a korszerű és komfortos infrastrukturális feltételek megteremtésére kell fordítani. Kiemelten fontos továbbá a fiatalok hazafias nevelése, az utánpótlás biztosítása és a gondoskodás a nyugállományú katonákról.
Az új feladatok végrehajtásához egy ilyen szemléletű vezetőre volt szükség, ezért javasolta a honvédség következő parancsnokának Ruszin-Szendi Romuluszt a honvédelmi miniszter.
