Homokból születő világok – Cakó Ferenc jubilál Juhász Katalin2025. 11. 18., k – 10:40
Hetvenöt éves lett Cakó Ferenc, a magyar animáció emblematikus alakja, akinek neve mára összeforrt a homokrajz varázslatos, élőben formálódó világával. A Kossuth-díjas alkotót ma is a kísérletezés, a forma és mozgás határterületeinek felfedezése vezérli.
Pályája egyszerre rajzolódik ki a magyar animáció történeteként és egy kivételes művész útkereséseként. 1950. november 18-án született Budapesten, festőművész apja nyomdokain indult, de már fiatalon a képek mozgásba hozása vonzotta. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, majd a Képzőművészeti Főiskola éveiben sorra nyerte az amatőrfilm-fesztiválokat, ami egyenesen a Pannónia Filmstúdióba vezette, ahol 1973-tól 1991-ig animátorként és tervező-rendezőként dolgozott.
Olyan emlékezetes gyurmafilm-sorozatok fűződnek a nevéhez ebből az időszakból, mint a Sebaj Tóbiás, a Zénó és a Töf-töf elefánt. A gyurmafigurák mögött pedig egyre határozottabban kirajzolódott Cakó kézjegye.
A nemzetközi áttörést 1988 hozta el számára: az Ab ovo / Homoknyomok Cannes-ban elnyerte a legjobb animációs rövidfilm díját. A következő években a Berlinale Arany Medvéje és további rangos fesztiváldíjak sora erősítette meg, hogy egyedi technikája – a szoborszerű formákból kibomló, majd újra széthulló homokvilág – páratlan az animációs palettáján.
Nem sokkal a rendszerváltás után, 1995-ben megalapította saját stúdióját, ahol tovább bővítette vizuális univerzumát: gyurma-, papír-, báb- és homokanimációk készültek itt, valamint olyan különleges könyvillusztrációk, amelyek ugyanúgy viselik a művész finom, mégis expresszív kézjegyét. Miközben filmjeit írta, tervezte és rendezte, tanított is – többek között a budapesti Iparművészeti Főiskolán, illetve Sopronban –, és számtalan magyarországi és külföldi kiállításon mutatta be grafikai munkáit.
Művészetének középpontjában az ember áll: az egymásba gabalyodó, egymást ölelő és taszító formák, az egyén és a társadalom feszültségei, a tragikum és a játékosság különös egyensúlya jellemzi munkáit. Élő homokrajz-előadásai minden alkalommal egyszeri színházi élményt teremtenek – ezért is lett világszerte keresett fellépő számos fesztiválon.
Az elmúlt évtizedek díjai – Annecy-tól Barcelonáig, Oberhausentől San Franciscóig – kirajzolják egy életmű ívét, amelyet 2024-ben Kossuth-díjjal ismertek el. Cakó azonban mind a mai napig új irányokat keres: a homokkép „rögzítésének” technikájával egy olyan műfajt teremtett, amelyben a mulandó mozdulat állóképpé válhat.
A művész jubileumi, Élettánc című kiállítása ma nyílik a Pesti Vigadóban. Ez a tárlat nemcsak a 75 éves Cakó Ferencet ünnepli, hanem azt a különleges látásmódot is, amely évtizedek óta mozgásba hozza a magyar animációt.
Cakó Ferenc gyermekei ugyancsak művészi pályát választottak: lánya, Kinga divattervező, fia, Dániel pedig szobrász lett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
