A mi Európánk című rendezvénysorozat keretében Az egyházak és vallási intézmények szerepe az európai társadalomban címmel tartott pódiumbeszélgetést Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője.
Az egyházaknak a világ minden pontján társadalmi, szociális, egészségügyi, közösségalkotó szerepe van, ami egyfajta gondolkodásra késztet mindenkit az Európai Unióban is, hogy az egyházakkal miként kell együttműködni – mondta az InfoRádióban az Európai Parlament fejlesztési bizottságának tagja.
Hölvényi György szerint az a kérdés, hogy hogyan lehet ezt végrehajtani akkor, amikor az egyes tagországoknak az „ilyen-olyan” hagyományai megvannak, de magának az EU-nak igazából nincsenek. Sőt, ha van, akkor legfeljebb a nagyon karakteres, mondhatni szélsőséges francia, illetve belga állásponton van. „Mindezt akkor, amikor láthatóan óriási társadalmi változások vannak a migrációval, és az iszlám, mint vallás előretörésével kapcsolatban” – tette hozzá a KDNP-s politikus, aki a legfőbb problémát abban érzi, hogy
magáról a témáról nagyon kevés szó esik, nem része a közbeszédnek, miközben sok-sok millió európai polgárt érint.
Az európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy a keresztény Európa kifejezés egyáltalán értelmezhető-e még napjainkban. Mint mondta, Európát ugyan – közvetlenül és közvetetten is – a kereszténység határozza meg, de egyfajta létszámbeli visszaesés tapasztalható, és világosan látszik, hogy a gyökerek meggyengültek, és a kontinens nagyon „színessé, változatossá” vált. Hozzátette: a jóléti társadalom és az elvallástalanodás között nyilván van összefüggés, az iszlám betörése pedig egyfajta újabb kihívást jelent.
Most az volt a fontos, hogy a valóságról beszéljenek – emelte ki Hölvényi György. „Minden felekezetnek a társadalmi közjónak az elősegítése a célja; ez nemcsak keresztény, nemcsak katolikus, protestáns, ortodox vagy zsidó vonalon érvényes, hanem az iszlám vonatkozásában is érvényesül” – fogalmazott. Ezek összeegyeztetését óriási kihívásnak nevezet az állami feladatokkal, azt is kiemelve, hogy
itt nem egymás térítéséről van szó, hanem valóban a társadalmi közjóról.
A katolikus enciklikák nemcsak a saját híveknek, hanem minden jóakaratú embernek szólnak – zárta gondolatait a KDNP európai parlamenti képviselője.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
