Holokauszttúlélő?

Vicces és máig él a ballib rettegés a „zsidó” szótól. Csak úgy leírni nem szabad, ez amolyan „nemes” libbant hagyomány a 90-es évek liberális vészkorszakából.

A hír az, hogy meg lett választva Mexikó első zsidó elnöke. Igenám, de ezt így leírni nem szabad a magyar ballib médiákban, mert ez „zsidózás”.

Összeült hát a szerkesztőség és hosszú tanácskozás után meg is lett a megoldás: „holokauszttúlélő”!

Na most, van egy kis baj. A „holokauszttúlélő” az nem fantáziaszó, hanem jelent valamit, mégpedig azt „túlélte a holokausztot”.

De hogyan lehet a holokausztot vagy bármi mást túlélni? Egyetlen módon: az adott bármin keresztül mennés, de mégis sikeres életben maradás útján.

Ha nem ezt jelenti, akkor a szónak nincs értelme. Mert akkor én pl. a hirosimai atomtámadást túlélők unokája vagyok, hiszen tényleg egyetlen nagyszülőm se halt meg a hirosimai atomtámadásban – persze nehezen is halhatott volna meg, hisz egyikük se tartózkodott abban az időpontban Hirosimában.

Na, hasonló eset a megválasztott mexikói elnök Claudia Sheinbaum esete. Apai nagyszülei az I. vh. háború után vándoroltak Litvániából Mexikóba, azaz nagyjából 20 évvel a holokauszt előtt. S persze Mexikóban nem volt holokauszt. Azaz sose érintette őket a holokauszt, nem volt mit túlélniük. Az anyai nagyszülei pedig 1941-ben Plovdivból (Bulgária) vándoroltak Mexikóba. A bolgár holokauszt 1943-ra volt tervezve, azaz ez a kivándorlás megint 2 évvel az esemény előtt volt – hozzáteszem, végül nem lett bolgár holokauszt, a cár leállította az utolsó pillanatban 1943-ban, de mondjuk ezt nyilván nem tudhatták előre az érintettek, mégis: ez messze nem a „holokauszttúlélés” kategóriája.

Hírdetés

Fene érti, miért retteg egy újságíró leírni, hogy „zsidó elnöke lett Mexikónak”?

A mexikói médiákban meg se értenék az egész belpesti hisztit. Lásd ez az elemző cikk az egyik nagy mexikói lapban, még a választás előtt:

A cím jelentése: a két legesélyebb jelöltről van szó. A végül győztes zsidó baloldali Claudiáról és a második helyezést elért jobboldali, anyai ágon indián, apai ágon félindián Xóchitl Gálvezről. Az elemző egyszerűen zsidónak és indiánnak nevezi őket, mivel tényleg azok – hihetetlen botrány lenne ebből Budapesten…

De a legnagyobb mexikói nyomtatott napilap, az El Universal se retteg a szavaktól, a győzelem utáni napon cikk a győztes jelöltről:

A vonatkozó részt lefordítom: „Az új elnöknő Mexikóvárosban született, édesanya, zsidó származású, litvániai és bulgáriai bevándorlók unokája. Carlos Sheinbaum Yoselevitz vegyész és Annie Pardo Cemo biológus lánya, ez utóbbi a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem sejtbiológiai tanszékének emeritusz egyetemi tanára, mely intézmény mindig is fontos szerepet töltött be Claudia életében.„.

Nevezetes pillanat a két jelölt közti tv-vitából:


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »