Mint megírtuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában jártakor szerda este azt közölte, a Gazprom vezérigazgatója megerősítette hosszú távú elkötelezettségét a Török Áramlat működtetése és a magyarországi szállítások fenntartása mellett, csütörtökön pedig kiderült, hogy
aláírták a kedvezőbb, halasztott fizetésről szóló szerződést az orosz óriáscéggel.
A magyar külügyér Facebook posztjában arról írt, tudja, hogy rendkívülinek számít, ha egy európai uniós és NATO-tagállam külügyminisztere részt vesz az Orosz Energiahéten, ő viszont azért utazott ki, „mert Magyarország még nem adta fel a reményt és azt szeretnénk, hogy minél előbb béke legyen a szomszédságunkban. A békéhez tárgyalás kell, a tárgyaláshoz pedig párbeszéd.”
Holoda Attila energetikai szakértő, korábbi államtitkár az Alfahírnek elmondta, a halasztott fizetést úgy kell elképzelni, hogy
részben hitelből vásároljuk meg a földgázt az oroszoktól, mert nincs elég pénzünk arra, hogy egyben kifizessük.
Kifejtette, a döntés úgy fest, hogy most valamennyi részét kifizetjük, amennyire jelenleg van pénzügyi forrása a Magyar Villamosműveknek, a maradék részre pedig halasztott fizetést kaptunk, így gyakorlatilag nem olcsóbban kapjuk az orosz földgázt, mivel ugyanúgy ki kell fizetni, csak nem most, hanem kicsit később.
Ennek nyilván van egy kamatterhe is, amiről eddig hogy, hogy nem egy szó sem hangzott el a kormányzat részéről. Holoda elmondta, az információk alapján
nagyjából 3,5 százalékos lehet a kamat.
Tulajdonképpen „lízingeljük a gázt” – tette hozzá. Ez némileg ellentmond annak a sokat hallott kormányzati kommunikációnak, hogy a magyar költségvetésnek nincsenek likviditási gondjai. Az energetikai szakértő szerint sok olyan lépése volt az elmúlt időszakban az Orbán-kormánynak, ami pontosan azt igazolja, hogy a súlyos pénzügyi problémák egyre jobban felszínre kerülnek, miközben a kormány továbbra is szórja a pénzt különböző területeken.
Holoda kiemelte,
a kormány nem képes leállítani a saját körének történő osztogatását, nem tudja abbahagyni a lopást, miközben egyre komolyabb fizetési problémái vannak az országnak.
A szakértő ide sorolta például az eddig elmaradt (majd aztán a következő három évre előre beígért) pedagógus-béremelést, illetve azt is, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy felfüggesztik a betáplálást a napelemeknél, hozzátéve, hogy majd persze fejlesztik a hazai elektromos hálózatot, akkor, ha megérkeznek az uniós pénzek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap megismételte azt is, amiről a miniszterelnök is beszélt: vagyis hogy Magyarország energiaellátása biztosított, és abban az esetben, ha egyetlen molekula sem érkezne, fél évre elegendő tartalékunk van. Csakhogy egy újságírói kérdésre elárulta, hogy a betárolt mennyiségbe beleszámít az a félmillió köbméter gáz is, amit Szerbiának őrzünk a tárolókban.
Holoda Attila lapunknak ezzel kapcsoltban elmondta,
egyáltalán nem biztos, hogy az az 500 millió köbméter már le van tárolva, mivel ez egy olyan üzlet, ami folyamatosan mozgásban van.
Ha az eladó azt szeretné, hogy majd csak később kéri a megbeszélt mennyiséget, akkor annak egy részét lezárolják, a többit meg viszik neki. A tárolókban egyébként bárkinek van lehetősége tárolni, ez egy teljesen liberalizált piac.
Az energetikai szekértő arról is beszélt, hogy
a magyar földgáz-tárolókban jelenleg nagyjából 5 milliárd köbméter körüli földgáz van, ami szép teljesítménynek nevezhető, még akkor is, ha ebben van mások részére tárolt földgázmennyiség is.
Holoda arra a tényre is felhívta a figyelmet, amiről keveset lehet hallani, miszerint hazánkban is zajlik földgáztermelés, évente másfél milliárd köbméternyit termelnek ki a hazai mezők.
Úgy véli, költői túlzás, amikor azt gondolják, hogy a tárolókban lévő gázt ugyanolyan intenzitással kiszedhető akkor, amikor a tároló jól feltöltött állapotban van, mikor amikor már „lemerült”. Ahogyan ugyanis csökken a tárolók töltöttsége, a rendelkezésre állási csúcsmennyiség is csökken. Kifejtette, a földgázellátási rendszer Magyarországon is három lábon áll: a hazai termelésből, az import gázból, illetve a téli időszakban a tárolókban rendelkezésre álló mennyiségből. Ha ezek valamelyikben zavar van, a többinek kell pótolni.
A szakértő szerint ugyanakkor a lakosság esetében biztosan nem várható ellátási probléma,
mivel van egy úgynevezett lekapcsolási sorrend, aminek a végén van a lakosság a közüzemellátás mellett.
Először azokat a cégeket kapcsolják le, akiknek van valamilyen alternatív energiaforrásuk, ezért cserébe valamennyivel kevesebb rendszerhasználati díjat fizetnek.
Holoda szerint az, hogy már maga Vlagyimir Putyin is arról nyilatkozik, hogy ők azért szívesen adnának az Északi Áramlat 2 vezeték még épen maradt ágán gázt Európának, arról tanúskodik, hogy „nem eszik olyan forrón azt a kását”, mivel Oroszország rá vannak szorulva arra, hogy eladja a gázát és így jusson bevételhez.
A Jobbik egyébként a potenciális államcsőd elkerülését gyanítja a magyar állam és a Gazprom közötti megállapodás mögött. Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, Lukács László György írásban kérdezte Szijjártó Pétert arról, hogy mi szükség volt a magyar külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov múlt héten New Yorkban folytatott megbeszélésére. „Ha olyan jól áll a magyar gazdaság, mint azt nap mint nap halljuk a Miniszterelnök Úrtól, akkor miért nem tudunk a korábbi megállapodás szerinti módon fizetni a Gazpromnak?” – tette fel a kérdést a Jobbik frakcióvezetője. Lukács arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos lenne tudni, vajon mit kért, vagy kért-e bármit Szergej Lavrov ezért cserébe.
Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök pedig kifejtette, szerinte „a jogállamiság folyamatos megsértése miatt az Orbán-kormány uniós forrásaihoz nem jut hozzá, ennek következtében pedig a MNB devizatartalékai olyan alacsony szintre süllyedtek, hogy ha most kellene kifizetnünk – ráadásul 430-as euró-árfolyamon – az oroszok irányában fennálló tartozásainkat a gázszállításokért, bekövetkezne az azonnali államcsőd. Ez pedig Orbán bukásához vezetne és újabb IMF-gyámságot eredményezne”.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
