2022 második felétől frusztrált szinte az egész hazai társadalom. Az a politikus, akiben tízből kilencen nem bíznak, bebetonozta magát a pénzügyminisztériumba, s onnan irányítja az egész országot.
Túszként tartja fogva Szlovákiát. A hétköznapi emberek a hazai politikai színtér említésére hiába kapcsolják ki a televíziót, hajítják félre az újságokat és zárják be a webböngészőjüket, a kellemetlen valóság utoléri őket. Nem Matovič agresszív retorikája bénítja meg őket, hanem a pazarlása szúr szemet, hogy milyen költségesen irányítja az országot. Matovič ugyanis egy fiskális zsarnok, ami a múlt héten be is bizonyosodott a gasztronómiai áfacsökkentésről szóló szavazáskor.
Természetesen a dolog egyáltalán nem a gasztróról, hanem csakis és kizárólag Boris Kollár felvonóiról szólt. Az egészet azért álcázták a vendéglátóipar 3 hónapig tartó megsegítésének, hogy a törvényjavaslatot zúgás nélkül megszavazzák. Ha az államkincstárnok szíveskedne néha étteremben ebédelni, láthatná, hogy milyen a gasztronómia valós helyzete, s hogyan tette azt tönkre a Covid, majd az energiaválság. És talán észrevenné, hogy a szomszédos országokban mennyivel alacsonyabb az áfa az éttermekben, illetve hogy ott megpróbálják megmenteni az ágazatot.
De Matovičot ez nem érdekli. Amióta miniszterelnök lett, nem törődik a gasztróval. A három hónapra vonatkozó kedvezmény a vállalkozók megcsúfolása. A pénzügyminiszter dobott nekik egy kis koncot, de még azt is feltételekhez kötötte. Ez a fiskális zsarnok fő módszere. Számos példa van, de az elv ugyanaz marad. Vegyük például a helyi önkormányzatokat. Először elvesz tőlük félmilliárdot, majd amikor a helyzet elviselhetetlenné válik, rájuk zúdít néhány százmilliót. És mindenki boldog, pedig nem kellene. Mert először is megbontja a rendszert, és mindenkitől elvesz. És aztán annak adja, akinek akarja, és amennyit akar, és feltételekkel. Mindenkinek éreznie kell, ki a király. Vagy inkább zsarnok. Vagy megadóztatja mindazokat, akik nagy nyereséget termelnek. De nem fogja törvénybe foglalni, hanem kormányrendelettel fogja szabályozni. Hogy mindenki tudja, hogy ő az, aki eldönti, hogy kit és hogyan kell megadóztatni. Természetesen aszerint, hogy ki mennyit ígér az együttműködésért cserébe. Akár az orvosok. Egy évvel ezelőtt az ország már szembesült a fizetésemelésre vonatkozó követelésekkel. Csak egy kicsi kellett volna, és mindenki boldog lett volna. De végül hónapokig tartott a tiltakozás, a viták, a frusztráció, és csak amikor már nem tudott tovább hátrálni, akkor dobott pénzt az asztalukra, úgy, mintha csontot dobna egy rühes kutyának.
Vagy ott van az energia. Richard Sulík hónapok óta pénzt kért az energiaválság finanszírozására. Matovič megüzente neki: a saját minisztériumán belül találjon megfelelő forrásokat! Amikor Sulík távozott, hirtelen hatmilliárdot dobott az asztalra, mintha az semmiség lenne. Valószínűleg ez a hatmilliárd a legkevésbé hatékonyan elköltött összeg Szlovákia történetében. Ha minden család évi 3000 eurót kap, akkor csak a parlamenti képviselők közel félmillió eurót tehetnek zsebre.
Boris Kollár is kap 3 ezret a több mint 10 gyermeke után. A parlament elnöke két szlovákiai átlagfizetésnek megfelelő összegű juttatásra jogosult az államtól. Ráadásul bónuszként még arra a megemelt adóbónuszra is jogosult a tucatnyi gyerkőce után, amit ugyancsak jóváhagyott a parlament. És végül, de nem utolsósorban, Mikulás-ajándékot is kapott Matovičtól és a képviselőitől a sífelvonókra kivetett alacsonyabb áfa formájában. Ki jár jobban? Sem Matovič, sem Heger, sem Kollár nincs tekintettel az államháztartás fenntarthatóságára és hatékonyságára. Nyilvános vita lefolytatása és hatástanulmányok készítése nélkül felelőtlenül bármilyen összeget elköltenek magukra vagy marketingre, csak hogy minél tovább hatalmon maradjanak. Ha Robert Fico politikája a pénzügyi és jogalkotási felelősség szempontjából mélypontot jelentett, akkor bebizonyosodott, hogy lehet még mélyebbre süllyedni.
Több milliárd eurót fognak elkölteni anélkül, hogy ebből a szlovák gazdaságnak bármilyen haszna lenne, és a végén majd úgyis a szlovák állampolgárok állják a számlát, sőt a folyamatosan emelkedő kamatlábak miatt pedig milliárdokkal több kamatot fognak fizetni. A gazda-ság szempontjából Igor Matovič nagyobb fiaskó, mint Robert Fico volt. Sokak számára azonban ez nem számít, és továbbra is azt mondják, hogy a jelenlegi kormányt a helyén kell tartani, hogy a maffia ne térjen vissza. De ez csak félrevezető retorika azok részéről, akik nem akarnak lemondani a hatalomról vagy a pozíciójukról. A szélsőséges erők napról napra, hónapról hónapra egyre erősebbek. Ha Igor Matovič kormánya folytathatja a ténykedését, Fico majd megnyerheti a következő választást, és a Republika párt a harmadik helyen végezhet. Akkor majd mit mondanak a maffiaellenes harcosok? Egyesek azt állítják, hogy a hátralévő egy évben még sikerül bebörtönözniük a korrupciós ügynököket. Amit három év alatt nem tudtak megtenni, azt egy év alatt elintézik? Ha a jelenlegi kormány még egy évig hatalmon marad, az nemcsak az államháztartást, a jogalkotási folyamatokat és az állam működésébe vetett bizalmat fogja tönkretenni, hanem táptalajt fog teremteni a Matovičnál és a csodálóinál is sötétebb erők felbukkanásához. Az ország a lehető legrosszabb úton halad…
Egyszóval: Matovič Szlovákia legnagyobb problémája. Ezt szinte minden szlovákiai látja, de a honatyák befogják a szemüket e tény elől. Az SaS próbálkozott szépszerével, hiába. Így úgy tűnik, csak a B lehetőség maradt – az előrehozott választás. Ez az egyetlen módja annak, hogy Szlovákiát megszabadítsuk Matovičtól. Az, hogy ki buktatja meg a kormányt, ebben az esetben már teljesen mindegy, most már csak az eredmény a fontos. És aki ezt megteszi, annak az egész ország tapsolni fog.
A szerző a Trend főszerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
