Amikor a bíró kiejtette a hagyományos „az Úr legyen irgalmas lelkednek” szavakat, az elítélt így replikázott: „Én pedig azt mondom: találkozunk, amikor oda megyek”. A kivégzésre 1880. november 11-én, a melbourne-i börtön udvarán került sor, a még csak 25 éves betyár utolsó – azóta szállóigévé váló – szavai ezek voltak: „Ilyen az élet”. Rövid földi pályafutása ellenére Ned Kelly az ausztrál történelem talán legismertebb, legikonikusabb alakja, ám kétségtelenül egyik legmegosztóbb személye is egyben. Egyesek számára – különösen az ír felmenőkkel rendelkező ausztráloknak – a populista hős, a helyi Robin Hood vagy Jesse James, mások szemében – és ők vannak többségben – azonban nem több puszta rendőrgyilkosnál, akinek több ember halála szárad a lelkén. Bár a törvényen kívüli több mint 140 éve halott, csupán 2011-ben sikerült csontjainak DNS-elemzésével megállapítani, hogy valóban Ned Kellyt temették el vesztőhelyén, az Old Melbourne Gaol tömegsírjában. Koponyája azonban a mai napig nem került elő.
Edward Kelly – vagy ahogy a világon mindenki ismeri: Ned Kelly – valószínűleg 1855 júniusában látta meg a napvilágot Melbourne-től északra, a Victoria állambeli Beveridge-ben, egy szegény földműves család második gyermekeként, apja ír fegyencként került a kontinensre.
A kis Ned először 14 évesen került összeütközésbe a törvénnyel, garázdaság (ekkor 10 napig volt vizsgálati fogságban) és egy törvényen kívüli útonállónak, Harry Powernak nyújtott segítség miatt. Bár akkor felmentették, egy év múlva elzárásra ítélték, majd szabadulása után nem sokkal lótolvajláson érték, de ekkor már három év kényszermunkát sóztak a nyakába.
Büntetésének letöltése után Kelly évekig egy malomban dolgozott, ám a helyi hatóságok figyelmétől nem tudott szabadulni. Családja úgy érezte, az állandó rendőri zaklatások áldozatai lettek, igaz, a felcseperedő Kelly-gyerekektől egyáltalán nem állt távol a bűn fogalma: egyre inkább a jól jövedelmező ló- és marhatolvajlással próbálták megkeresni a kenyérre valót.
Kelly fényképe, amely a kivégzése előtti napon készült.
A fiatal Ned Kelly élete 1878. április 15-én drámai fordulatot vett, miután egy Alexander Fitzpatrick nevű rendőr felkereste Kellyéket, hogy letartóztassa Dan nevű öccsét, akit végül nem talált otthon. Végül Ned anyját, vejét, illetve szomszédjukat tartóztatta le, a kevéssé szavahihető ember hírében álló rendőr szerint Ned Kelly ekkor csípőn lőtte őt; anyját végül három év börtönre ítélték.
Az igazságérzetében megsértett, immár körözött és feldühödött Kelly háborút hirdetett az általa tisztességtelennek és elnyomónak tartott rendszer ellen. Öccsével és két társával, Joe Byrne-nel és Steve Harttal bandát alakított (The Kelly band), majd hamarosan az üldözésére indult rendőrök közül a Stringybark patak partján hármat megöltek. Ekkor a korábbi 100 fontról 500-500 fontra emelték fejenkénti vérdíjukat. Élve vagy halva, de kézre kellett keríteni a banditákat. Ned Kelly hivatalosan is törvényen kívüli lett.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
