Ha a kék sarokban Orbán Viktor például erős nemzetállamok erős Európáját szorgalmazza, akkor a DK mindig arra figyel, hogy a vörös sarokban ők legyenek, a példánál maradva az Európai Egyesült Államok követelésével. A többi baloldali és ellenzéki pártnak onnantól fogva – legalább az adott szakpolitikai kérdésben – már e két sarkalatos pozícióhoz kell igazítania álláspontját – írja Kiszely Zoltán.
A magyar törvényhozás – MTI
Tényleg olyan a baloldal, mint a Highlander, és csak egy maradhat? A negyedszer kétharmaddal megválasztott, immáron ötödik Orbán-kormány mellett megalakult Gyurcsány Ferenc pártjának árnyékkormánya. A többi baloldali párt vajon nem tud vagy nem akar egy tucatnyi olyan (szak)politikust kiállítani, akikről a közönség el tudja képzelni, hogy alkalmas miniszternek?
A DK kommunikációja olyan egyszerű, mint egy faék.
Ha a kék sarokban Orbán Viktor például erős nemzetállamok erős Európáját szorgalmazza, akkor a DK mindig arra figyel, hogy a vörös sarokban ők legyenek, a példánál maradva az Európai Egyesült Államok követelésével. A többi baloldali és ellenzéki pártnak onnantól fogva – legalább az adott szakpolitikai kérdésben – már e két sarkalatos pozícióhoz kell igazítania álláspontját.
Vagyis már csak harmadikok, negyedikek vagy sokadikok lehetnek.
A DK már régen ezt a kommunikációs stratégiát követi, így a többi párt politikusai és kommunikációs szakemberei kiismerhették volna ezt a módszert, és kifundálhattak volna valamilyen ellenstratégiát. A politikai kommunikáció elvégre tényleg nem rakétatudomány. A helyzet azonban azt mutatja, hogy amióta Gyurcsány Ferenc megalapította az utódpárt utódpártját, ezzel a fent ismertetett kommunikációs technikával rendre túlmúlja riválisait.
Amikor az egyik ellenzéki párt politikusai 2011 decemberében odaláncolták magukat az Országház parkolójának sorompójához, így akadályozva meg a kormánypárti honatyákat abban, hogy az általuk sérelmezett választójogi törvény megszavazására bejussanak, Gyurcsány Ferenc is kiment a Kossuth térre, és addig jött-ment a sorompó körül, míg két rendőr odébb nem kísérte.
Ez a kép aztán bejárta a világsajtót, és senki sem beszélt már az eredeti akcióról.
Van persze közelmúltbeli példa is. Amikor a baloldal az előválasztásra fordult, a DK elnöke 2021 nyarán egy futballsztárt utánozva néhány másodperces videóban látványosan rakott odébb egy üveg narancslevet, majd hozzátette: „Narancslé? Igyatok inkább vizet!” Gyurcsány itt is ellopta a showt a többiek előtt, napokra tematizálva a közbeszédet.
A DK árnyékkormánya most ezt az eddig jellemzően szakpolitikai szinten alkalmazott taktikát emeli magasabb szintre. Van ugyebár az áprilisban újraválasztott Fidesz–KDNP-kormány és az árnyékkormány. Ezzel a következő, 2026-os országgyűlési választásig kétpólusúvá akarják tenni a politikai erőteret, rákényszerítve az ellenzéki és baloldali pártokat arra, hogy ismét csak e két pólushoz igazítsák álláspontjukat.
Ezért is érthetetlen, hogy másfél hónappal a DK-s árnyékkormány megalakulása után még egyetlen más párt sem alakította meg saját árnyékkormányát. A közvélemény-kutatási adatokat elnézve a baloldalon a DK, a Momentum és – messze lemaradva tőlük – a Jobbik tűnik olyan pártnak, amelynek önállóan is esélye lenne az 5 százalékos küszöb átlépésére. Az LMP, MSZP és a Párbeszéd önállóan már aligha lenne erre képes. A balodali térfélen túl ott van a Mi Hazánk és Kutyapárt, amelyek kimaradtak a hatpárti baloldali összefogásból, ám választási eredményükkel és támogatottságukkal releváns pártnak számítanak.
A baloldali és ellenzéki pártokon túl ott van még az egy százalékot elért Megoldás Mozgalom, amelyről a 2024-es európai parlamenti választáson tudjuk meg, hogy elindul-e egyáltalán, és ha igen, mekkora a támogatottsága. Számolni kell még Márki-Zay Péter mozgalmával, amely az amerikai guruló dollárok fő fogadóállomása volt, és amely akár egy „civil” árnyékkormányt is kiállíthatna.
A fenti mezőnyből több párt jelentkezhetne „saját” árnyékkormánnyal. A Momentum liberális a Jobbik (nyomaiban) nemzeti radikális, az MSZP szocialista-szociáldemokrata, az LMP és a Párbeszéd zöld, a Mi Hazánk radikális, a Kutyapárt „görbe tükrös” árnyékkormányt alakíthatna. Az árnyékkormány jó alkalom az egyes pártokhoz kötődő szakértők és szakpolitikusok szerepeltetésére, ezzel a pártonkénti beszélő fejek számának növelésére. A különböző árnyékkormányok árnyékminiszterei szakpolitikánként vitatkozhatnának, és alakíthatnák a kormány tervezeteihez képest alternatívájukat. Egy újabb előválasztás pedig eldöntené, hogy a sok árnyékminiszter közül ki lesz a végén egy adott szakterület valódi és egyetlen baloldali árnyékminisztere.
Most úgy tűnik, nem így lesz.
A DK ugyanis több célt is követ árnyékkormányával. Kezdeményezésével elsőként a brutális választási vereségről tereli el a figyelmet. Ők nem akarják azt firtatni, hogy Gyurcsány Ferenc politikusi személye és kormányainak 2010 előtti teljesítménye mennyiben járult hozzá a vereséghez. A gyászmunkát átugorva, ezzel a kezdeményezéssel rögtön piactisztításba kezdtek. Elsőként Márki-Zay Pétert (MZP) és az a lehetőséget zárták ki, hogy ne a DK köreiből érkezzen Orbán Viktor következő kihívója.
Amikor ugyanis Dobrev Klára a DK-t „baloldali” pártnak nevezi, és azt tartja a 2022-es bukta fő okának, hogy „nem voltak elég baloldaliak”, akkor annak a globalista receptnek is hadat üzent, ami Izraelben, Szlovákiában és Csehországban is működött, nevezetesen, hogy a népszerű patrióta politikusnak egy jobbról érkező, „konzervatív” kihívója álljon az összetákolt szivárványkoalíció élén. Nálunk ez volt MZP. A politikai túlélésért küzdő MSZP tiltakozása a baloldal kisajátítása ellen ugyanúgy elmaradt, mint a szocialista árnyékkormány.
A DK-s árnyékkormánynak csak párttag vagy más pártokból kilépett, „pártokon kívüli” tagjai vannak, mint például Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszter. A szocialista kazincbarcikai polgármester csak főtanácsadó lehet, aminek az az üzenete, hogy aki a DK-hoz akar igazolni, annak ki kell lépnie jelenlegi pártjából, hogy ne csak főtanácsadó, hanem egyenesen miniszter lehessen.
A testület megszólalási lehetőséget és ezzel további ismertséget ad Dobrev Klárának, aki folyosói pletykák szerint a DK főpolgármester-jelöltje is lehet 2024-ben. Ennek az is útjában áll, hogy az előválasztáson a fővárosi és nagyvárosi baloldali szavazók inkább ellenzékváltó magatartást mutattak, így nem biztos, hogy Dobrev Klára az optimális jelölt.
Az persze más kérdés, ha 2024-re a DK-s árnyékkormány és az EP-lista „felszívja” a többi baloldali párt még használható politikusait. Nem elképzelhetetlen, hogy a DK-s EP-lista második vagy harmadik helyén szereplő Ujhelyi István hozzon 1–2–3 százaléknyi MSZP-szavazót.
Kiszelly Zoltán – archív
Ebből az látszik, hogy 2024-ig a DK a „Too Big to Fail” stratégiát választja, vagyis a következő választásig olyan nagy (15–20 százalék körüli) támogatottságot szeretne elérni, hogy az ellenzéki szavazók kénytelenek legyenek az „egyetlen esélyes” DK-ra szavazni, és Dobrev Klára mégis főpolgármester lehessen. Ennek célja a másik globalista stratégia kivédése, ami Lengyelországban 2020 nyarán majdnem működött, vagyis hogy a főpolgármester mögé sorakoztassák fel a szivárványkoalíció pártjait. Ha a DK adja 2024 után a főpolgármestert, a többi baloldali pártnak mögéjük kéne felsorakozni. Persze nem érdemes most ennyire előre szaladni. Bőven elég azt konstatálni, hogy a DK-n kívül a többi baloldal párt a pillanatot akarja csak uralni, és nem mutat stratégiai víziót.
Még egy saját árnyékkormány erejéig sem.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
