Hogyan szerepelt volna a Fidesz más országok választási rendszereiben?

Hogyan szerepelt volna a Fidesz más országok választási rendszereiben?

Ismertek a magyarországi országgyűlési választások eredményei, illetve az új magyar parlament összetétele is. Megnéztük, milyen lenne a magyar parlament más országok választási rendszere szerint. Vannak arányos, többségi és vegyes választási rendszerek. Ezeken belül is jelentős eltérések mutatkoznak (pl. a parlamentbe kerülési küszöb nagyságában). Miután Magyarországon a vegyes választási rendszert használják, vannak pártlistás és egyéni választókerületi eredmények is, amelyek jó kiindulási alapot nyújtanak az összehasonlításra.

Arra nem vállalkozhatunk, hogy valamennyi demokratikus választásokat rendező ország rendszerében megvizsgáljuk a magyarországi adatokat, de néhány számunkra érdekes helyen, köztük Szlovákiában is megtesszük.

A valós magyarországi helyzet

Ma reggel a valasztas.hu honlapon 89,96%-os volt az eredmények feldolgozottsága. A pártlisták szavazatainak megoszlása a következő: 1. Fidesz-KDNP 2 603 547 szavazat (49,23%), 2. Jobbik 1 029 604 szavazat 19,47%, 3. MSZP-Párbeszéd 652 340 (12,34%), 4. LMP (Lehet Más a Politika) 366 480 (6,93%), 5. DK (Demokratikus Koalíció) 294 848 (5,58%), 6. Momentum 150 334 (2,84%), 7. MKKP (Magyar Kétfarkú Kutyapárt) 89 505 (1,69%), 8. Együtt 339 22 (0,64%). A további pártok fél százalék alatti eredményt értek el.

A Fidesz százalékos aránya a magyar parlamentben, valamint képzeletbeli részvétele más országok törvényhozásaiban (Grafikon: Oriskó Norbert / Felvidék.ma)

Szlovákia és további arányos rendszert használó országok

Szlovákiában csak pártlistás szavazás van, a pártok az eredményükkel arányosan jutnak mandátumhoz a parlamentben, de csak azok, amelyek teljesítik az öt százalékos bejutási küszöböt. A parlamenten kívül maradt pártokra eső helyeket a sikeres pártok között osztják szét. A magyar parlament a szlovákiai rendszer szerint így nézne ki:

Fidesz-KDNP 52,63%, Jobbik 20,81%, MSZP-P 13,19%, LMP 7,40%,  DK 5,97%

Szlovákiában a 150 tagú parlamentben ez a Fidesznek kényelmes abszolút többséget, 79 képviselői helyet jelentene.

Hasonló eredmények volnának a többi arányos választási rendszert használó országban is, mint pl. Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Romániában. Arányos egyébként a németországi rendszer is, ahol – a magyarországihoz hasonlóan – szintén szavaznak pártlistával és egyéni körzetekben is, ám a listás bejutók számát úgy kompenzálják, hogy a Bundestag összetétele megfeleljen a listás szavazati aránynak. Itt is van 5 százalékos bejutási küszöb, a pártok aránya a parlamentben hasonló volna a szlovákiai rendszer szerinti megosztáshoz.

Hollandiában ugyancsak arányos választási rendszert használnak, de az önállóan induló pártok részére nincs bejutási küszöb. A közös listán induló pártoknak minimum 2%-ot kell elérni. Persze, legalább az egy parlamenti mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget össze kell gyűjteni. Erre Magyarországon a 199 fős parlamentben legalább fél százalék szükséges, tehát így még a Momentum (2,84%), a Magyar Kétfarkú Kutyapárt /MKKP (1,69%) és az Együtt (0,64%) is mandátumhoz juthatott volna. Az összes parlamenti párt a választásokon ebben az esetben 98,72%-ot szerzett volna. Ehhez jön még a maradék 1,28%-nyi mandátum szétosztása, mely után a parlamenti arányok így alakulnának: Fidesz-49,86%, Jobbik-19,72%, MSZP-P 12,50%, LMP – 7,02%,  DK-5,66%, Momentum – 2,88%, MKKP – 1,71%, Együtt – 0,65%. Ez az egyetlen eset, amikor a Fidesznek még kellene 1 mandátum az abszolút többséghez.

Még inkább dominálna a Fidesz a francia vagy brit választási rendszerben

Egyesült Királyság

Az országot választókerületre osztják, mindenütt a győztes jut mandátumhoz. Amennyiben a pártok népszerűsége egy 199 választókörzetre osztott Magyarországon is hasonlóan oszlana meg, mint a jelenlegi 106 választókerületben, akkor ilyen képet mutatna a törvényhozásban a pártok aránya:

Fidesz-KDNP 85,85%, MSZP-P – 7,55%, DK – 2,84%, Együtt, Jobbik, LMP, Független – 0,94%

Franciaország

Szintén többségi, ám kétfordulós. Ha valamelyik jelölt az első fordulóban megszerzi a szavazatok többségét és a regisztrált szavazók legalább negyedének szavazatát, akkor győz. Ahol nincs így, ott második fordulót tartanak. Mivel Magyarországon  csak egy forduló van, itt csak tippelhetünk. A 106 választókerületben április 8-án mintegy 50 fideszes (47%) győzött úgy, hogy a szavazatok több mint felét kapta. A francia rendszer szerint körülbelül a választókerületek felében tartottak volna 2. fordulót, ha ezekben a Fidesz csak minden másodikban győz, akkor is minimum 72%-a volna a parlamentben.

Olaszországban kombinált választási rendszer van, a mandátumok 37%-át többségi elv alapján, 61%-ot az arányosság elvén, 2%-ot pedig a külföldön élők szavazatai alapján osztják szét. Itt 31,76 + 30,03 + 2, azaz 63,79%-a lenne a Fidesznek.

Forrás: NVI

Összegzés

Nincs olyan ország, amely választási rendszerével nem a Fidesz kormányozna. Ezt a szabályt még a hollandiai kivétel is erősíti, ugyanis még ott sem lenne többsége a hagyományos ellenzéknek, csupán ha a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is hozzájuk csatlakozik. Ellenben több olyan „európai nagyhatalom” is van, ahol a kétharmadnál még erősebb parlamenti többséggel kormányozna Orbán Viktor miniszterelnök.

Oriskó Norbert / felvidek.ma


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »