Amikor Peruban éltünk – apám ott dolgozott -, egy ottani magyar kiküldött disszidált. Azaz a kiküldetése végén nem haza ment Budapestre, hanem Torontóba. Akkor ennek semmi akadálya nem volt, ez 1973 volt, akkor minden kelet-európai, akinek nem volt büntetett előlete, automatikusan politikai menedékjogot kapott Kanadában, nem kellett semmilyen valós ellenzékiséget, üldöztetést igazolni.
A politikai menedékjog azért volt fontos, mert a normál letelepedéshez képest kemény előnyöket adott. Az illető is így járt: 4 hónap alatt megkapta a letepedési engedélyt, 1 évig segélyt folyósítottak neki, s alig 3 év alatt kanadai államolgársága is lett.
Az illető a szüleim jó barátja volt, velük azonos korosztály. A 80-as évektől az illető már haza is járt időnként. Eleinte nem mert menni, mert távollétében 3 év börtönre és vagyonelkobzásra ítélte a magyar bíróság, ekkor már nem adtak ugyan börtönt a disszidenseknek, de neki igen, mert ő magyar diplomata útlevállel disszidált, ezt pedig még akkor is nagyon rossz szemmel nézte a rendszer. De aztán megkérdezte a magyar követséget Ottawában mi a helyzet, nem utazhatna-e, kell-e tartania a börtöntől, mire azt a választ kapta, hogy adjon be kegyelmi kérvényt, igen lesz a válasz, s akkor utazzon amennyit akar, csak regisztrálja magát a követségen “állandó külföldi lakosként”.
Szóval ismét lett kapcsolata a szüleimmel. Sőt, volt nálunk Kubában is egyszer, meg mi is nála Kanadában.
Anyám nagyon akarta, hogy mi is disszidáljunk. Apám ellenezte, elsősorban – tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de igaz – a színházak miatt: azt mondta, neki fontos, hogy látogathassa a budapesti színházakat. (A színház volt a hobbija, emlékszem, gyerekként Budapesten folyamatosan jártak színházba, hetente többször.) Tulajdonképpen csak akkor tett le erről a tervről anyám, amikor lett kutyánk: hiszen nagyon nehéz lett volna kutyástul disszidálni, az igazi kutyás ember pedig nem hagyja el kutyáját soha.
Ha nem lett volna a kutyás státusz, szerintem végül anyám meggyőzte volna apámat. Én meg féltem ettől, a végefelé. Ugyanis én akkor már házasodni akartam. S azon elmélkedtem, mi lesz ha elráncigálnak Kanadába, ahonnan majd vissza kell disszidálnom a Vasfüggöny keleti oldalára.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
