Napjainkban az üzemanyag-felhasználást tekintve a leggyorsabban növekvő ágazat a légi közlekedés. A környezetvédők ebben a tekintetben már kongatják a vészharangot a klímakatasztrófa miatt. Most annak járunk utána, hogy milyen műszaki-gazdasági megoldásokkal lehetséges a repülőgépek üzemanyag-fogyasztását kordában tartani.
Ultra nagy kétáramúsági fokú hajtóművek
Napjainkban a tipikus utasszállító repülőgépek kétáramú sugárhajtóművekkel (angolul: turbofan) vannak meghajtva. Ezeket azért nevezik kétáramúnak, mivel a hajtóműveken átáramló levegő két áramra, egy belsőre és egy külsőre osztható.
A kétáramú sugárhajtóműveket még a 60-as években kezdték el alkalmazni és azóta a légi közlekedésben meghatározóvá váltak. A kétáramú sugárhajtóművek egyik meghatározó jellemzője az ún. kétáramúsági fok. Ez gyakorlatilag azt adja meg, hogy milyen a belső és a külső levegőáram aránya a hajtóműben.
Üzemanyag-fogyasztás szempontjából a kétáramúsági fok növelése a célszerű és az elmúlt évtizedekben ez is volt a tendencia. Míg a hatvanas években gyártott repülőgépek hajtóműveinek még alacsony volt a kétáramúsági foka, addig a 10-20 évvel ezelőtt gyártott utasszállító gépek esetén már magas (5-8 között) volt ez az érték, a legújabb repülőgépeket pedig már ultra nagy kétáramúsági fokkal (8 felett) gyártják.
Az ez által elérhető fogyasztáscsökkenés pedig nem elhanyagolható: a NASA szerint ultra nagy kétáramúsági fokkal az üzemanyag-fogyasztás akár 30-50 százalékkal is csökkenhet majd a korábbi hajtóművekhez képest.
Hozzátesszük, hogy a kétáramúsági fokot sem lehet a végetlenségig növelni, bár a tendencia a növekedés irányába mutat.
Négyhajtóműves gépek helyett kéthajtóművesek
Régebben sokkal népszerűbbek voltak a légitársaságok számára a nagyobb méretű, négyhajtóműves utasszállító repülőgépek. Viszont a következő években a gyártók a kevés rendelés miatt kifuttatják ezeknek a típusoknak a gyártását.
Ennek több oka is van, az egyik az üzemanyag-fogyasztás. Egy négyhajtóműves gép értelemszerűen több üzemanyagot zabál, mint egy kéthajtóműves.
Emellett a légitársaságok kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy a négyhajtóműves repülőgépek ugyan a méretük miatt papíron nagyon gazdaságosak, de a gyakorlatban olyan nagy a kapacitásuk, hogy annyi jegyet egyszerűen nem tudnak eladni a légitársaságok. Ezért ezek az óriások gyakran nem teljes kihasználtsággal repülnek.
Továbbá megjelent egy olyan jelenség is, hogy kaphatóak már a piacon olyan kéthajtóműves típusok, amik az utasszállítási kapacitást tekintve felveszik a versenyt a négyhajtóművesekkel. Ilyen például a Boeing 777. A 777-es, annak ellenére, hogy kéthajtóműves, majdnem annyi embert el tud szállítani, mint egy Boeing 747 Jumbo Jet.
Kompozitok alkalmazása a szerkezeti elemekhez
Egy további fejlesztés, ami egyre nagyobb szerepet kap a modern utasszállító repülőgépek esetén, az az, hogy a repülőgépek szerkezeti elemeihez egyre több kompozit anyagot használnak. Ezek sokkal könnyebbek, mint a fémek, és ennek ellenére az erősségük hasonló szinten van.
Ez pedig nem elhanyagolhatóan csökkenti a repülőgépek fogyasztását. Az által például, hogy a repülőgépek szárnyait fémek helyett kompozitokból építik, a fogyasztást akár 5 százalékkal is lehet csökkenteni.
Az EU-ban a repülőgép-üzemanyagokon nincsen jövedéki adó
Napjainkban a benzines és a dízelautók esetében az üzemanyagok árának nagyjából a felét a különféle adók teszik ki. A repülés estében viszont ez egyáltalán nincsen így.
Ennek az az oka, hogy az EU annak idején arra a következtetésre jutott, hogy a jövedéki adó a repülőgép-üzemanyagok esetében nem járul hozzá a fogyasztás csökkentéséhez.
Érdemes-e ezzel a problémakörrel foglalkozni?
Ugyan az előbbiekben levezettük, hogy műszaki megoldásokkal lehetséges a repülés üzemanyag-fogyasztását kordában tartani, de attól még felmerül hogy érdemes-e ezzel a problémával foglalkozni?
A válaszhoz a Nemzetközi Energia-ügynökség anyagát használjuk fel. Az ügynökség szerint jelenleg a világ üvegházgáz-kibocsátásnak mindössze a két százalékáért felelős a légi közlekedés. Ez alapján mindenki eldöntheti magában, hogy vajon a környezetvédők tiltakozásait érdemes-e erre a területre összpontosítani.
Források:
https://ntrs.nasa.gov/api/citations/20110011737/downloads/20110011737.pdf
https://epa.oszk.hu/02600/02694/00078/pdf/EPA02694_rtk_2018_3_027-044.pdf
https://www.aerotime.aero/articles/top-10-largest-passenger-planes-in-the-world
https://simpleflying.com/two-engines-vs-four-engines/
https://www.iea.org/energy-system/transport/aviation
https://te-cdn.ams3.digitaloceanspaces.com/files/2019_02_CE_Delft_Taxing_Aviation_Fuels_EU.pdf
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
