Hogyan kaphat valaki elnöki kegyelmet? Mészáros Richárd2025. 11. 15., szo – 12:02
Olykor előfordul, hogy egy félreértés vagy jelentéktelennek tűnő dolog eldurvul, sőt odáig fajul, hogy egy addig teljesen makulátlan ember hirtelen börtönbe kerül, s ez kihatással van az egész családjára. Egyetlen rossz lépés vagy döntés miatt több élet mehet tönkre. Kevesen tudatosítják, hogy ilyen esetben meg lehet próbálni kegyelmet kérni a köztársasági elnöktől. Ennek módját részletezi ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Testvérem harminchét éves koráig soha senkit nem bántott, pedig gyerekkora óta csúfolták dadogása miatt. Tavaly azonban a munkahelyén fellökte munkatársát, akinek könyörgött, hogy ne gúnyolja állandóan a többiek előtt. A gúnyolódó olyan szerencsétlenül esett el, hogy beütötte a fejét egy lépcsőfokba, és egy ideig kómába is esett. Testvéremet súlyos testi sértés okozásáért két évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Amikor be kellett vonulnia a börtönbe, felesége ideg-összeroppanást kapott, és már hónapok óta egy zárt pszichiátriai intézetben kezelik. Két kiskorú gyermekükről most a mieinkkel együtt mi gondoskodunk, mert nem volt, aki törődjön velük, de így feleségemnek ott kellett hagynia a munkáját, ezért egyre nagyobb anyagi gondjaink vannak. Azt szeretnénk tudni, hogyan kérhetnénk a testvéremnek kegyelmet?
A büntetés elengedésének vagy enyhítésének jogát a történelem folyamán a királyok gyakorolták, manapság pedig ezt a legtöbb országban a köztársasági elnökök teszik. Szlovákia Alkotmányának 102/1/j. cikke szerint a köztársasági elnök „elenged és mérsékel bíróságok által, büntetőjogi eljárásban kiszabott büntetéseket, ítéleteket töröl el egyéni kegyelmi kérelmek alapján vagy amnesztiával”. Jogrendünk tehát a kegyelmezés két alapvető típusát különbözteti meg: az egyéni kegyelmet és a közkegyelmet (más szóval: amnesztiát). Írásunkban olvasónk levelére válaszolva az egyéni kegyelmi eljárás szabályaival fogunk foglalkozni.
A kegyelmezés iránti kérelemnek nincs előírt formája. Ilyen kérelmet bárki benyújthat bárki érdekében, a kérelem benyújtásához pedig a terhelt vagy elítélt személynek hozzá sem kell járulnia. Elsősorban a közeli hozzátartozók és a védőügyvéd szoktak egyéni kegyelmet kérelmezni, vagy azok a társadalmi szervezetek, amelyekben a terhelt, illetve az elítélt tevékenykedett. Az egyéni kérelmet közvetlenül a köztársasági elnöki hivatalba kell címezni, benyújtására pedig nincs megszabva határidő. A kegyelmi kérelem benyújtása nincs halasztó hatállyal a büntetés végrehajtásának megkezdésére, de lehet benne kérni a büntetés végrehajtásának felfüggesztését is.
A kegyelmi kérelemnek tartalmaznia kell az érintett személy adatait, a bírósági ítélet ügyszámát, a kérelem célját (vagyis, hogy a büntetés elengedését vagy annak enyhítését kérelmezik-e) és a kérelem indokait. Az indokokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azokat a körülményeket, amelyeket a bíróságnak már az ítélethozatal és a büntetés kiszabása során figyelembe kellett vennie (pl. enyhítő körülményként azt, hogy olvasónk testvérét az incidens előtt provokálták), már nem érdemes különösebben hangsúlyozni, a kérelemnek viszont tartalmaznia kell az ítélet meghozatala után kialakult rendkívül megrázó élethelyzetet (a feleség egészségügyi állapotát, azt, hogy a gyerekekről való gondoskodás milyen nagy nehézségeket okoz stb.). Az indokokat bizonyítékokkal (pl. orvosi dokumentáció), esetleg tanúk becsületbeli kijelentésével is alá kell támasztani.
Az egyéni kegyelemről (és annak esetleges felfüggesztéséről) a köztársasági elnök dönt, de a kegyelmi eljárás során fontos szerepe van az igazságügyi miniszternek is, mert a vonatkozó jogszabályok értelmében az ő feladata előkészíteni a döntést. A köztársasági elnöknek nem kell megindokolnia az egyéni kegyelemről szóló döntését, fellebbezni ellene pedig nem lehet, a kegyelmezési kérvényt viszont bármikor meg lehet ismételni.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
