Amióta a kormány kihirdette a szigorított lezárásokat, az oltási kedv szinte a felére esett vissza. A matematikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezekből az adatokból egyelőre nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy november közepén lényeges megugrott a lakosság oltási hajlandósága. Ebből a szempontból ugyan fontos mutató az is, hogy hányan vették fel a harmadik, úgynevezett kiegészítő dózist, de az igazán mérvadó az, hogy hány olyan személy van, aki hajlandó volt beadatni az első adagot, hiszen feltételezhető, hogy aki már felvett legalább egy vakcinát, az a kiegészítő dózisokkal szemben is nyitottabb.
A szlovák vakcinaprogram idén tavasszal, főként április végén és május elején volt a csúcsponton, amikor naponta tízezrével oltották az érdeklődőket, majd nyáron, a második hullám lecsengésével az oltási kedv is visszaszorult. Szeptember első hetében, amikor már egyértelműen érezhető volt a harmadik hullám, akkor is csak 12 979-en kapták meg az első adagot. Ahogy azonban a járványhelyzet igazán rosszra fordult, úgy nőtt meg az oltási kedv is.
A növekedés kezdete nagyjából november közepére tehető. Október utolsó hetében, amikor már ezrével azonosították az új fertőzötteket, akkor is csak heti 12 010 érdeklődő vette fel az első dózist. Viszont november 11. és 17. között a számuk csaknem megháromszorozódott, egészen pontosan 31 126 személynek adták be az első adagot.
Az időzítésnek több oka is lehet. Egyrészt ekkor kezdtek a kórházak olyannyira kritikus állapotba kerülni, hogy a keleti intézményekben már gondot jelentett a fertőzöttek elhelyezése. Szintén ekkor történt, hogy az osztrákoknál lockdownt jelentettek be az oltatlanok számára. Ezzel egyidőben Szlovákiában is elindult a vita arról, hogy milyen szigorításokat vezessenek be a delta variáns megfékezésére. Nem sokkal később, november 16-án Eduard Heger miniszterelnök is bejelentette, hogy szigorúbb rezsim vár az oltatlanok számára. Az intézkedéseket november 18-án fogadta el a kormány, november 22-től léptek életbe.
Ebben az időszakban az oltási kedv még tovább nőtt. November 18. és 24. között 49 080 személyt oltottak be a vakcina első adagjával. Az október végi adatokhoz képest ez ötszörös érdeklődést jelent.
A következő héten azonban a megnövekedett oltási kedv hirtelen a felére esett vissza: november 25. és december 1. közt már csak 28 286-an kapták meg az első dózist. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány november 24-én bejelentette, Ausztriához hasonlóan teljes lockdown vár az országra, vagyis szinte már semmilyen előnyhöz nem jutnak azok, akik felveszik a vakcinát. Korábban még arról is szó volt, hogy a fekete járásokban kinyitják a vendéglátóhelyeket a teljesen védettnek minősülő személyek előtt, végül azonban erre nem került sor, sőt, a beoltottakra is szigorú kijárási tilalom vonatkozik. Emiatt sokan veszíthették el a motivációjukat az oltás felvételére, hiszen az egészségügyi minisztérium korábbi szlogenje, „a vakcina maga a szabadság” így tartalmatlanná vált.
A szakértők hiába figyelmeztetnek arra, hogy a vakcina felvételével sokkal alacsonyabbá válik a fertőzés súlyos lefolyásának esélye, ezt sokan nem érzik elegendő oknak arra, hogy beoltassák magukat.
Igor Matovič pénzügyminiszter jelenleg azzal próbálná megnövelni az oltási kedvet, hogy 500 eurós oltási utalványokat osztogatna a 60 év felettieknek. Viszont az eddigi tapasztalatok – például a Covid-lottó – arra utalnak, hogy a pénzbeli motiváció nem sokakat győz meg a vakcina felvételéről.
Azzal kapcsolatban, hogy van-e összefüggés a kihirdetett lockdown és az oltási kedv csökkenése között, felkerestük Pavol Koprda matematikust, aki gyakran foglalkozik a vírussal kapcsolatos görbék elemzésével. A szakértő azt mondta, egyelőre nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az említett összefüggéssel kapcsolatban. Állítása szerint ugyanis az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) által közzétett adatok gyakran nem pontosak, és utólag javítják őket.
„A két-három napos adatokkal óvatosan bánnék, mert visszamenőleg gyakran átírják őket. Valószínűleg az említett csökkenés ennél kisebb lesz”
– mondta lapunknak a matematikus.
Megjegyezte, az érdeklődésre számos más tényező is hatással lehet, nem feltétlenül csak a lockdown. Például folyamatosan csökken a nem védettek csoportja, egyrészt mert sokan felvették az oltást, másrészt mert hetente tízezrével fertőződnek meg az emberek, ők pedig szintén védettnek minősülnek. Úgy véli, az is befolyásoló tényező lehet, hogy egyszerűen hideg van, és az emberek nem szeretnének az utcán várakozni.
„Számos oka lehet a csökkenésnek, és nem lehet egyértelműen megítélni, ezek közül melyik a legmeghatározóbb. Mindenesetre ha előnyöket kínálnak az oltottaknak, annak elméletileg növelnie kellene az oltási kedvet”
– tette hozzá Koprda.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
