Augusztus 27-én délután a Katolikus Pedagógiai Intézetben filmvetítést tartott a Sarkcsillag Alapítvány: a katolikus sajtó képviselőinek bemutatták Fejérdy Zsófia A családok jövője című dokumentumfilm-sorozatát. A családalapítás, gyerekvállalás visszaesésének okait kereső, szemléletváltást célzó sorozat két részének levetítése után Radetzky András és Gőbel Ágoston kérdezte az alkotót.
Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének egyetemi docense, A családok jövője (Future of families) zárt körű vetítésének kezdeményezője elmondta, másfél éve találkozott a dokumentumfilm-sorozattal. Magával ragadta, mert szép, izgalmas, modern látványvilággal készült egy olyan témában, amelyről nem nagyon szoktak mostanában nemhogy dokumentumfilmet, de filmet sem forgatni. Hozzátette: a Pázmányon kétszer is szervezett vetítést, most pedig a katolikus értékek iránt elkötelezett sajtó kollégáinak mutatják be a sorozatot.
Fejérdy Zsófia, a Sarkcsillag Alapítvány elnöke 2010-től keresi csapatával a válaszokat arra, hogy ma milyen trendek befolyásolják világszerte a családok életét. A másik beszélgetőtárs Gőbel Ágoston rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró, filmesztéta volt.
A családok jövője hatrészes dokumentumfilm-sorozat témái a kommunikáció, a kultúra, a mesterséges intelligencia, a gazdaság, az egészségügy és az oktatás hatása a családokra. A mostani alkalommal a kommunikáció és a kultúra témájáról szóló két húszperces részt vetítették le.
„A kommunikáció egykor közösségeket épített. Ma a döntéseinket formálja, milyen családot alapítunk, és milyen jövőt képzelünk el” – hangzott el A képernyők mögött című epizód egyik alapgondolata. Az utca emberét is megkérdezték családalapítási szándékaikról – válaszaikban a gyerekvállalás felelőssége okozta félelem, saját életük biztos alapokra helyezésének prioritása szerepelt.
A dokumentumfilmben David Jennes médiaproducer elmondta: 2007 óta mélypontra került a születési ráta, s e dátum egybeesik a közösségi média térnyerésével. Vajon van összefüggés a kettő között? – tette fel a kérdést, majd hozzáfűzte: abba a beszűkített világba, ami eljut az emberekhez a telefonjukon keresztül, egy fiatal könnyen megállapíthatja, hogy nem akar gyereket vállalni.
Aczél Petra kommunikációkutató egyetemi tanár rámutatott: ma a médiát viseljük – az nem a nappaliban van, hanem ránk van tapadva. Stefano Loudaros-Forte, a Protect PAC ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta,hogy a média nem támogatja az embereket a családalapításban, pedig a gyerekvállalás a civilizáció gerince. Szerinte a mainstream média mellett családbarát alternatívát kellene mutatni a fiatalok számára, és ebben nagy szerepe lehet az ilyen témában megnyilatkozó influenszereknek, podcastbeszélgetéseknek. A filmben szó esett arról is, hogy nagyon fontos a családi életet olyan formában bemutatni a fiatalok számára, hogy az megszólítsa őket.
A közösségi média és a streamingplatformok nemcsak bemutatják, hanem szűrik és szűkítik is a világot: amit látunk, szinte bezár minket. A filmek széles közönséget szólítanak meg, emiatt alkalmasak lehetnek arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek. Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet korábbi elnöke arra mutatott rá, hogy a filmekben fontos lenne láttatni ideális és jól működő családot is.
Az epizódban kitértek arra, milyen hatása lett annak, hogy Magyarországon és más országokban a gyerekek nem használhatják a mobiltelefonokat az iskolában: megdöbbentő eredményeket tapasztaltak a figyelem és az egymással való kapcsolódás terén.
Fontos lenne a társadalomra úgy tekinteni, hogy annak az alapegysége a család, és nem az egyén – fogalmazott Aczél Petra, majd hozzátette: a demográfiai válságot úgy is meg lehet fogalmazni, mint a családok válságát.
A család kultúrája című részben rámutattak arra, hogy gazdasági és más okokból a társadalomnak e sejtjei, a családok egyre zsugorodnak még a hagyományokat követő közegekben is. A vállalati kultúrának figyelembe kellene vennie, hogy a dolgozók a családjuk tagjaként jönnek a munkahelyre, és akkor tudják a legjavukat nyújtani, ha így tekintenek rájuk. Ebben a részben szó esett többek között a művészetekben rejlő lehetőségekről, a hagyományok jelentőségéről, a kultúra átadásának mikéntjéről is.
A vetítés utáni beszélgetést azzal a kérdéssel indította Radetzky András, mi vezette Fejérdy Zsófiát arra, hogy a családról készítsen dokumentumfilmet.
Az alkotó elmondta: katolikus nagycsaládban született ötödik gyermekként, mindenhol sokgyerekes család vette körül, így a nagycsalád és a hit lett a legfontosabb számára. 2010-ben kezdett a családokkal foglalkozni, ekkor reklámcéget alapított. Munkatársaival 2015-től végeznek kutatásokat abban a témában, mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, és hogyan lehetne a fiatalokat a családalapítás felé segíteni. Először csak Magyaroszágon kutattak, majd nemzetközi viszonylatban is. 2024-ben született meg az első dokumentumfilm, ezt már Amerikában, Európában és Ázsiában forgatták. Munkájukból sorozat kerekedett, melynek részeiben azt vizsgálták, hogyan hat a kultúra, a gazdaság, a kommunikáció, a mesterséges intelligencia, az oktatás és az egészségügy a családalapításra. A dokumentumfilm-sorozatot bemutatták az ENSZ-ben is.
Fejérdy Zsófia hozzátette: a túlnépesedésről sok szó esik, arról már kevésbé, hogy 2080-ban 10,3 milliárdnál lesz a világ népességszámának tetőzése, 2100-ra az előrejelzések szerint viszont már 100 millióval kevesebben leszünk. A termékenységi ráta ma már mindenhol, még Afrikában és Indiában is visszaesett, és a tendencia minden kontinenst és minden kultúrát el fog érni.
Gőbel Ágoston hangsúlyozta: a filmek és a média valóban hatással van arra, hogyan gondolkodunk kultúráról és családról. Nemrég Baranyai Bélával, vezető szerkesztőnkkel beszélgetett arról, napjaink filmjei hogyan alakítják a közgondolkodást, és hogyan jelennek meg bennük a keresztény értékek. Készülnek keresztény filmek, de nagyon kevésről tudunk, mert zárt körű vetítéseken lehet látni őket. Kérdés, hogyan lehet ezeket eljuttatni az emberekhez, és hogyan tudnák felvenni a versenyt. Gőbel Ágoston hozzászólásában méltatta a bemutatott dokumentumfilm szép képeit, jó vágástechnikáját, értékes tartalmát.
Fejérdy Zsófia beszámolt arról a tapasztalatáról, hogy a fiataloknak rendezett vetítés után mindenki lelkesen kapcsolódott bele a beszélgetésbe, mindenkinek volt gondolata a film által felvetett kérdésekről. Kiemelte, mennyire fontos megszólítani nemcsak a szakmát, hanem a fiatalokat is, hiszen ők lesznek a jövő szülői.
Elmondta, hogy a film készítésén rengetegen dolgoztak. A forgatás során az oszakai világkiállításon szólították meg az utcán sétáló embereket, mert be szerették volna mutatni, hogy a különböző kultúrákban mit gondolnak a fiatalok a családalapításról. Végül 14 nyelv és 17 ország képviselője osztotta meg velük gondolatait.
Gőbel Ágoston első benyomása a film címét látva az volt, hogy sorsfordító időszakban mennyire fontos egy ilyen téma. Zsófia hozzátette: valóban sorsfordító korban élünk, Olaszországban már több a kutya, mint a gyerek; 2060-ban már több lesz a 65 év fölötti, mint a 18 év alatti. Magyarországon jelenleg 1,32 körüli a születési ráta, a fiatalok egyre később vállalnak gyereket, arról nem is beszélve, hogy a mesterséges intelligencia mennyire megváltoztatta a világunkat.
Radetzky András és Gőbel Ágoston az iránt érdeklődött, hogyan lehet a kommunikációt felhasználni arra, hogy a család témája lelkesítő legyen a fiatalok számára. Fejérdy Zsófia rámutatott e korosztály nyitottságára, hiszen szívesen osztották meg vele a gondolataikat, félelmeiket, és arra is, hogy a találkozások alatt érezhető volt a közösségek ereje. Mint mondta, korábban a család témájában 14 szakmai könyvet adtak ki, de mivel az emberek a rövidebb filmeket szeretik, áttértek a húszperces filmek készítésére.
A közönség soraiból érdeklődtek, lehetne-e ezeket a kisfilmeket osztályfőnöki órán bemutatni, és beszélgetni róluk. Felvetődött többek között, hogy a témáról Reels-videókat is lehetne készíteni, és azokkal bombázni a közösségi média felületeit. A hallgatósággal kialakult beszélgetést kötetlen találkozás követte.
A sorozat az interneten elérhető magyar és angol változatban.
Fotó: Merényi Zita
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
