Hogy váltja ki Szlovákia az orosz gázt és olajat? Tokár Géza2025. 09. 17., sze – 16:45
Miközben fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Oroszország között az ukrajnai orosz invázió lezárása kapcsán, Szlovákia is szembesül azzal a kérdéssel, vajon honnan juthat az ország az orosz szállítmányokat kiváltó olajhoz és gázhoz? A lehetőségek korlátozottak.
Az elmúlt napokban egyre több jelzés érkezett amerikai részről Szlovákia és Magyarország felé az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatának korlátozásáról.
Bár Szijjártó Péter külügyminiszter tagadta azt a sajtóértesülést, miszerint egyenesen Donald Trump amerikai elnök küldött volna hasonló tartalmú üzenetet Budapestre (és Pozsonyba), Chris Wright energiaügyi miniszter a sajtónyilvánosság előtt is konkrétan fogalmazott, mikor kijelentette, Magyarországnak és Szlovákiának is fel kellene hagynia az orosz fosszilis tüzelőanyagok vásárlásával és használatával.
Azzal együtt, hogy a miniszteri kijelentést akár úgy is lehet érteni, a két ország önhatalmúlag megakaszthatja az uniós stratégiát és még nehezebb helyzetbe hozhatja az EU-t a tárgyalások kapcsán, az orosz energiahordozókról való leválás előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik. Elméletben egyedül egy gyors orosz-ukrán békekötés bírálhatná felül a terveket, a folyamat azonban az elmúlt hónapokban megfenekleni látszik.
Kivezetés eldöntve
Brüsszelben már jelenleg is tárgyalnak egy olyan javaslatot, amely az orosz olaj és gáz végleges kivezetésére vonatkozik. Magyarország és Szlovákia pedig együttesen sem tudja megakadályozni a döntést, mivel azt minősített többséggel hozzák meg a tagállamok, az pedig szinte biztosnak tűnik, hogy ez a többség összejön.
Az uniós döntés különösen nehéz helyzetbe hozhatja a két országot, mivel más szomszédaitól eltérően sem Budapest, sem Pozsony nem tett erőteljes lépéseket az orosz energiahordozó-függőség felszámolására. Az uniós tervezet 2026. januárjától tiltaná az orosz gázimportra kötött új szerződéseket, az év közepéig leállítaná a rövid távú kötelezettségeket és legfeljebb 2027 végéig adna időt Szlovákiának és Magyarországnak a bojkottra – annak ellenére, hogy mindkét ország hosszú távú szerződést kötött Moszkvával és ha nem lennének a rendkívüli körülmények, évekig kapnák az orosz gázt és olajat.
Az Európai Bizottság szerint Szlovákia és Magyarország is rendelkezik alternatívákkal és a lépés áremelkedéshez sem vezetne a piacon, mivel a globális kínálat kiegyenlíti az orosz eredetű energiahordozók kivezetése után keletkezett űrt. Amennyiben a rendelkezés érvénybe lép, a gyakorlatban a magyar és szlovák kormánynak 2026. első negyedévében már be kellene mutatnia, miként képzeli el az orosz gáz és olaj kiváltását. Látszólag nagyon kevés fejlemény történt ez ügyben, de magyar részről Szijjártó Péter megtette az első lépést, mikor a múlt héten évi 200 millió köbméter földgáz behozataláról szóló megállapodást hozott tető alá az amerikai Shell-el.
Szlovákia gondolkodik
Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter szerdán nyilatkozott a probléma margójára. A politikus elmondása szerint Szlovákia kész az orosz energiahordozók helyettesítésére, de csak akkor, ha megfelelő kapacitású helyettesítő vezetékek állnak az ország rendelkezésére. „Szeretnénk diverzifikálni, de a kapacitásokra vagyunk utalva, a környező országoktól függünk. Ez vonatkozik a gázra és kőolajra is” – jelentette ki Saková, aki elmondása szerint Bécsben Wright-tal is közölte mindezt.
Szlovákia és Magyarország szempontjából valóban kevés érdemi opció létezik. A két ország korábban Ukrajnán keresztül jutott energiahordozókhoz, a gázszállítás azonban 2025 eleje óta szünetel és az olajcsapok is hosszú távon elzáródhatnak.
A lehetséges megoldásokhoz érdemes szemügyre venni, pontosan mit is tett a két ország – és a szomszédai – a válságok idején. A téli gázkrízis megoldását végül Magyarország a Török Áramlaton keresztül oldotta meg: egyelőre orosz gáz áramlik az országba és zavartalanul. Az orosz embargót követően a déli folyosón ármilyen alternatív energiaforráshoz hozzájuthatna Budapest – és Pozsony is, mivel ugyanez a megoldás biztosítja a szlovák készleteket is. A déli irányú energiaszolgáltatásnak azonban Robert Fico aligha örül: Pozsony tranzitország helyett végponttá vált a felhasználásban, a szállításért járó tranzitdíjakon már nincs haszna.
Az olajkészletek szempontjából az egyetlen működőképes megoldást az Adria vezeték jelentené. A horvát üzemeltető és az Európai Bizottság szerint a más országokat is ellátó rendszer képes fedezni a MOL magyarországi és szlovákiai üzemeinek szükségletét, de a magyar fél ezt az álláspontot vitatja – ráadásul a horvátok a monopolhelyzetet kihasználva a szállítási illetékeket is emelték, kiváltva a magyar olajcég kritikáját.
Más országok sikeresebben szakadtak el az orosz energiahordozóktól, de ez a földrajzi helyzetükből fakadó eltérő lehetőségeiknek is köszönhető.
A háború kezdete óta az orosz energiahordozókról leszakadó Csehország például a Transalpine Pipeline (TAL) hálózaton keresztül, Trieszt kikötőjéből biztosítja az olajfelhasználása egy részét – csakúgy, mint Ausztria.
Lengyelország a Balti tengeren keresztül jut saját olajhoz és gázhoz, de ez a hálózat Szlovákia és Magyarország részére hozzáférhetetlen.
Kapcsolódó cikkünk
A Barátság kőolajvezeték zavartalan működése nélkülözhetetlen Szlovákia és az egész közép-európai térség energiabiztonsága szempontjából – jelentette ki Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter pénteken, miután Ungváron tárgyalt Szvitlana Hrinjuk ukrán energiaügyi miniszterrel.
A szlovák tárca közlése szerint a találkozó hátterében az állt, hogy Ukrajna az elmúlt hetekben több támadást hajtott végre Oroszország területén található olajipari létesítmények ellen.
A két miniszter egyetértett abban, hogy az energetika ma az egyik legfontosabb közös ügy. Mindkét ország számára elsődleges cél a meglévő gáz- és olajvezetékek biztonságos és hatékony működtetése, ugyanakkor szükség van új beruházásokra is, különösen a villamosenergia-hálózat összekapcsolásában és kapacitásának bővítésében.
„Számunkra továbbra is prioritás a gázszállítás és a kőolajellátás folytonossága a Barátság vezetéken keresztül. Bár másképp látjuk az orosz szállítások jövőjét, közös érdekünk olyan diverzifikációs projektek fejlesztése, amelyek gazdasági előnyöket hoznak mindkét félnek”
– fogalmazott Saková. Példaként említette az Odessza–Brody olajvezetéket, amely új szállítási lehetőségeket nyithat.
A miniszter kiemelte: Szlovákia az áramellátás terén is támogatja Ukrajnát. 2025-ben több mint 2000 gigawattóra villamos energiát exportált, és válsághelyzetekben további 60 gigawattórát biztosított sürgősségi segítségként.
A tárgyalásokon fontos szerepet kapott a Nagykapos–Munkács közötti villamosenergia-összeköttetés bővítése, amely mindkét ország energiabiztonságát erősítheti.
Saková Robert Fico (Smer) kormányfő delegációjának tagjaként részt vett azon a találkozón is, amelyen a miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Julija Szviridenko ukrán miniszterelnökkel egyeztetett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
