„Hogy merem a képükbe tolni a kereszténységet?” – két Csókay, a jezsuita és az agysebész interjúja

Egy család, két misszionárius. Csókay Károly évtizedekig Dél-Amerikában végzett hittérítő munkát, unokafivére, Csókay András pedig agysebészként a tudományt akarja evangelizálni. Elő Anita a Válasz Online-on megjelent húsvéti páros interjúját ajánljuk.

De hogyan kell a XXI. században hittérítősködni? Kell-e egyáltalán? A közvélemény őrültnek, tapintatlannak tartja a modern misszionáriusokat, vagy inkább üdvözlik a keresztény hit terjesztőit? Hogyan viszonyulnak Ferenc pápa kijelentéséhez, amely szerint a hittérítés már nem feladata a katolikusoknak? Vagy csak nem úgy? Fordulatok, mélypontok, Isten-jelenések, kudarcok és felismerések a két Csókay életében.

– Ezek után kíváncsi lennék, hogyan fogadták Ferenc pápa nyilatkozatait, aki több alkalommal is arról beszélt, a hittérítés nem feladata a katolikusoknak. 2013-ban egyenesen azt mondta: „A hittérítés ostobaság, értelmetlen, meg kell ismerni, meg kell hallgatni a másikat.”

András: Ezt mondta a pápa?

Károly: Igen, a Szentatya úgy értette, hogy együtt kell lenni az emberekkel, és akkor megérzik a szeretetet, és lassacskán megteremtődik a kapcsolat velük. Időt kell szánni erre, meg kell hallgatnunk őket, hogy ők is meghallgassanak minket, de ehhez együtt kell élni velük.

– Klasszikus hittérítés nélkül a keresztények fogyása nem gyorsul fel még jobban?

András: A keresztények csak Európában fogyatkoznak, Afrikában robbanásszerűen nő a számuk.

Károly: Dél-Amerikában is tele vannak a templomok.

– De ha nem kell téríteni, akkor Károly atya egész élete hiábavaló volt, hiába ment Dél-Amerikába? És András missziója is felesleges?

Hírdetés

András: A pápa ilyet nem mondhatott, a média szereti félremagyarázni a Szentatyát. Afrikába egyébként én gyógyítani, nem téríteni megyek; szeretném megmutatni a hívő afrikaiaknak, hogy Európában is vannak keresztények.

Károly: Dehogynem térítesz te Afrikában! Éppen erről beszélt a pápa, hogy nem a szavaidnak, hanem a jelenlétednek van a legnagyobb hatása.

András: Hadd kérdezzek valamit, ha nekem rózsafüzér imádság által jön egy sebészi ötletem, amelynek alapján igazoltan jobban gyógyulnak a betegeim, és egy kongresszuson díjakat nyerek ezzel, akkor nem mondhatom el, hogyan született a gondolat?

Károly: Miért ne mondhatnád el? Pontosan ezt mondja a Szentatya, hogy így kell evangelizálni, csak Európában ezt nem fogadják el.

– De hogyan lehet evangelizálni a hétköznapok Magyarországán, mondjuk egy vallástalan közegben?

Károly: A legjobb kérdést tette fel. Miskolcon tízemeletes házakban élnek az emberek, egy házban talán 30 lakás is van, egy lakásban két szoba, ott élnek egész családok. Mi pedig egy egész plébánián gyakran egyedül élünk. A jezsuiták közül volt, aki beköltözött egy panellakásba, hogy így kerüljön kapcsolatba az emberekkel.

– Működött?

Károly: Igen, de kevesen vállalkoznak erre.”

Az interjú teljes terjedelmében ITT elérhető.

Forrás és fotó: Válasz Online

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »