Nagyszombat megye hatodik alkalommal ítélte oda az Anton Srholec Szabadság-díjat. Hodossy Gyula, Blažej Baláž és a Post Bellum polgári társulás Jozef Viskupičtól, a megye elnökétől vehették át a díjat, amelyet az emberi jogok védelmében kifejtett tevékenységükért, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításához való rendkívüli hozzájárulásukért, polgári kiállásuk elismeréséért kapnak a díjazottak.
Václav Havel volt köztársasági elnöknek, drámaírónak posztumusz ítélték oda az elismerést. Timothy Garton Ash brit történésznek adományozandó díjat pedig ma, november 16-án a Közép-európai Fórumon adják át. A díjkiosztó gálaestre november 15-én, pénteken került sor a nagyszombati Jan Palárik Színházban, ahol egyúttal a bársonyos forradalom 35. évfordulójáról is megemlékeztek.
„Az Anton Srholec-díj nyertesei életükkel és munkásságukkal megmutatták, hogy mennyire fontos az igazság és az igazságosság mellett kiállni.
Egyszerre inspirálnak és emlékeztetnek bennünket az emberi jogok, a demokrácia és a szabadság értékeinek védelmére.
Az In Memoriam-díjat Václav Havelnek ítéltük oda, és én személyesen adtam át a díjat feleségének, Dagmar Havelnek Prágában. Hodossy Gyula, Blažej Baláž, Timothy Garton Ash és a Post Bellum polgári társulás szintén kiváló kitüntetettek. Meggyőződésem, hogy a történelem, köztük a modern történelem iránti adósságot folyamatosan törleszteni kell. Ez azt is jelenti, hogy meg kell becsülnünk azokat a bátor személyiségeket és inspiráló embereket, akik történeteiken keresztül szólnak hozzánk. Ezt az országos lefedéssel bíró megyei kitüntetést a köszönet és az elismerés egy formájának tekintem” – fogalmazott Jozef Viskupič a díjátadón.
Kép forrása: Nagyszombet Megyei Önkormányzat (TTSK archív)
A díjazottak:
Václav Havel in memoriam díját Prágában élő felesége, Dagmar Havlová vette át, és köszönőbeszédét a gálaesten vetítették le. Václav Havel cseh író és drámaíró volt, a Charta 77 egyik első szószólója és az 1989. novemberi politikai változások egyik főszereplője. Ő volt Csehszlovákia kilencedik és egyben utolsó elnöke, valamint a Cseh Köztársaság első elnöke.
Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, irodalomkritikus és teoretikus, irodalom- és kultúraszervező. 1989 után több szervezet, alapítvány és folyóirat alapításában vett részt. A Katedra Alapítvány igazgatója, a Lilium Aurum könyvkiadó alapítója, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának és a Vámbéry Polgári Társulás elnöke. Két tucat antológia szerkesztője, több verseskötet és egy prózakötet szerzője.
Blažej Baláž akadémikus festőművész, grafikus, egyetemi oktató. A kortárs művész a politikai, környezetvédelmi, aktivista és neokonceptuális művészet területén dolgozik. Munkái között szerepel mail-art, papírmunkák, performanszok, grafikák. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a nagyszombati Ján Koniarek Galéria létrehozásához.
A Sandra Polovková által vezetett Post Bellum polgári társulás is a díjazottak között szerepel. A szervezet 2011 óta gyűjti és dokumentálja azon személyek emlékeit és tanúvallomásait, akik a második világháború és a szocializmus idején szembeszálltak a rendszerrel. 2015 óta pedig a drámapedagógia módszerén alapuló, egész napos drámapedagógiai műhelyeket valósítanak meg szlovákiai iskolákban.
Timothy Garton Ash brit történész és újságíró, az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora. Munkásságának középpontjában Közép- és Kelet-Európa modern és kortárs történelme áll. Témái közé tartozik a bársonyos forradalom és a volt keleti blokk országainak átalakulása.
Nagyszombat megye kezdeményezésének köszönhetően első alkalommal rendezik meg a Közép-európai Fórumot a nagyszombati volt zsinagógában, november 16-án, szombaton 15 órakor. A rendezvényen beszélgetésre kerül sor a világhírű brit történésszel, valamint „A történelmi emlékezet válsága” címmel tartott panelbeszélgetésben meghívott vendégként jelen lesz Fedor Blaščák filozófus, Iveta Radičová szociológus és Marína Zavacká történész.
Anton Srholec szlovák római katolikus pap, a szalézi rend tagja egész életében szorosan kötődött Nagyszombat megyéhez. Szakolcán született, a sasvári gimnáziumban érettségizett. Mivel vallási tanulmányait az akkori Csehszlovákiában nem végezhette, megpróbált külföldre szökni. A Morva folyón való átkelési kísérlete miatt letartóztatták, majd uránbányákban kellett dolgoznia. A bársonyos forradalom után hajléktalanoknak segített. Hitt az emberekben és az élet méltóságában – élete a vallási és politikai jogokért és szabadságjogokért folytatott küzdelem szimbólumává vált – írta sajtóközleményében Nagyszombat Megye Önkormányzata.
TTSK/SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
