A Szombathelyi Egyházmegye Családpasztorációs Bizottsága november 22-én Kőszegen a domonkos nővérek Árpád-házi Szent Margitról elnevezett iskolájában rendezte meg hagyományos családi lelkinapját. Fábry Kornél püspök a családokat érő kihívásokat és az ezekre adható válaszokat szedte csokorba. Krisztus Király ünnepének előestéjén Székely János szombathelyi megyéspüspök mutatott be szentmisét.
Több mint háromszázan – ifjú házasok, kisgyerekes és már nagyszülős családok, sok-sok gyerek – érkeztek a Szombathelyi Egyházmegye területéről a kőszegi katolikus iskolában megtartott családi napra. Fél évszázada hagyomány ez a rendezvény, résztvevői számára az év fontos találkozási pontja. Több plébániáról a papok is elkísérték a családokat, és aktívan kapcsolódtak az eseményekbe. A program gerince idén Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök előadása volt a családokat érő kihívásokról és az azokra adható válaszokról: az egymással való tapasztalatcsere, az ima, a játék.
A családi nap otthonát a domonkos nővérek adták. Az Árpád-házi Szent Margitról elnevezett iskolájuk kiváló helyszín, a résztvevők be is lakták az egész épületet. A díszterem adott otthont a szentmisének és az előadásnak, a fedett átrium a beszélgetéseknek, a tantermek a gyermekfoglalkozásoknak, a tornaterem pedig a mozgásnak, a játéknak és a táncnak.
A szervezésben nagy szerepet vállaltak Kirner Zoltán plébános vezetésével a kőszegi hívek: fogadták és eligazították az érkezőket, rendezték a büfét a hozott süteményekből, gyümölcsökből. A nap házigazdái, Markovits Eszter és Busa Tamás folyamatosan tájékoztattak a nap lefolyásáról.
A gyerekről is gondoskodtak: három korosztályban szerveztek számukra programot, melyben aktív szerepet vállaltak az ifik. Volt mindenkit megmozgató sorverseny, nagy érdeklődést kiváltó, a fizikai és kémiai kísérleteket a Bibliával összekötő előadás és kézműveskedés.
A Szombathelyi Egyházmegyében a családpasztorációt Gyöngyös Balázs atya fogja össze. Programjaik átszövik az évet: az egyházmegye városait bejáró családi lelkinap és a kétévente rendezett családi tábor; minden évben kapcsolódnak a Házasság hete sorozathoz; van családok keresztútja; jubiláns házaspárok ünnepe; nagyszülők-unokák; gyermekáldásra várók napja. Jövőre pedig az egyházmegye adja az országos életvédő nap helyszínét.
Fábry Kornél püspök előadásában a család életét négy szakaszra – kezdő házaspár, kisgyerekes, kamasz gyereket nevelő és a fészekből kirepült gyerekes család – bontva tekintette át hat területen a kihívásokat és a lehetséges válaszokat – hit továbbadása; házasság megélése ellenárambam; munka és anyagi kérdések; közösségi élet; kulturális és médiakörnyezet; generációs szakadék.
Azt látjuk ugyanis, hogy a családok életében a házasság és a gyermeknevelés különböző szakaszai egymástól nagyon eltérő nehézségeket hoznak, és mindegyik szakasz sajátos lelki és gyakorlati válaszokat kíván. Az azonban elmondható, hogy
A kezdő házasok számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy különböző családi mintákat hoznak magukkal, ezért a közös vallásgyakorlat, családi szokások és életritmus kialakítása ennek az életszakasznak fontos feladata – így például a rendszeres közös ima formájának megtalálása.
A kisgyerekes időszakban a hit gyakorlását már elsősorban a kimerültség, az időhiány és a templomba járás nehézségei akadályozzák. A kicsik figyelmének lekötése megpróbálja a szülők türelmét, és gyakran háttérbe szorul az imádság és a lelki élet. Ilyenkor az egyszerű, rövid családi imák, a gyerekek számára is érthető olvasmányok, valamint a gyerekbarát liturgia segíthetnek. Az is megkönnyíti a helyzetet, ha a szülők időnként külön mennek misére, és sokat jelent, ha megértő közösség és pap áll mellettük.
A kamaszkor kihívása a fiatalok természetes lázadása, minden fontos dolog megkérdőjelezése. Az online tér és a barátok hatása meghatározó lesz.
és hogy a kamaszok olyan kortárs keresztény közösségekhez csatlakozhassanak, ahol kérdéseikkel nincsenek egyedül. Ebben az életszakaszban sokszor többet ér, ha a szülő kicsit hátralép, és teret enged annak, hogy más hiteles fiatalok, vezetők is hassanak a gyerekre.
Amikor a gyerekek kirepülnek, a szülőnek fájdalmas lehet azt látni, hogy a felnőtté vált gyerek a vallási döntéseit másként hozza meg. Ez az időszak azt kívánja, hogy a szülők a szeretetet és a tiszteletet helyezzék előtérbe:
de mindezt erőltetés nélkül, kirepült gyerekeik döntési szabadságát tiszteletben tartva.
A házasság stabilitását minden életszakasz próbára teszi. Az első években a személyiségkülönbségek, a pénzügyi eltérések és a családok közti kulturális különbségek feszültségeket okoznak. A kisgyerekes időben sokszor a fáradtság és a szülői szerepek egyensúlytalansága rongálja a kapcsolatot. Ilyenkor létfontosságú a kettesben töltött idő, a külső segítség bevonása és a kölcsönös figyelem. A kamaszkor újabb stresszforrás, mert sok a vita és a bizonytalanság, ezért a szülők egysége és a szeretet kifejezésének tudatosítása különösen fontos. A kirepülés éveiben pedig már az jelent kihívást, hogy a szülők megtalálják az egészséges távolságot, ahol támogatnak, de nem irányítanak.
A társadalmi és anyagi bizonytalanság minden szakaszban jelen van, de más formában. A fiatal házasoknak közös pénzügyi rendet kell kialakítaniuk, a kisgyerekeseknek a megnövekedett kiadásokkal és a munka–család egyensúlyával kell megküzdeniük, míg a kamaszok esetében a fogyasztói világ nyomása és az egyre drágább igények jelentenek terhet. A kirepülő fiataloknál pedig az a feladat, hogy a szülők ne váltsák ki a felelősséget, hanem a saját útjuk járására bátorítsák őket. Ezekben a helyzetekben a tudatos tervezés, a pénzügyi nevelés és a felelősségek megfelelő átadása jelenthet megoldást.
A közösségi élet gyengesége sok családot érint. A kezdő házasoknak nehéz megtalálni a helyüket egy új plébánián, a kisgyerekesek gyakran elszigetelődnek, a kamaszok pedig nem érzik magukénak a felnőttekre szabott közösségeket. Ezért
A kirepülő fiatalok esetében már csak finom, támogató ösztönzés marad a szülők eszköze.
A modern médiakörnyezet minden életszakaszban sajátos módon nehezíti a hitet és a családi életet. A fiatal házasokat és kisgyerekeseket a felszínes online jelenlét és a szülői figyelmet megosztó eszközök terhelik, a kamaszokat az online függőség, a pornográf tartalmak és az identitást érintő digitális hatások fenyegetik, míg a felnőtt gyerekek esetében már csak bizalommal és jó példával lehet jelen lenni. A megfelelő digitális határok, a tudatos tartalomválasztás és a személyes kapcsolatok elsőbbsége minden szakaszban segít megtartani a család lelki egészségét.
Összességében minden családi életszakasz másfajta kihívást hoz, de
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés lehetőséget adott egy 4 gyerekes házaspár és egy, gyermekét egyedül nevelő anya életére ránézve áttekinteni, hogyan születnek meg a válaszok konkrét élethelyzetekben.
Délután többféle programból választhattak a résztvevők. Kirner Zoltán atya és Pászner Zoltán diakónus kiscsoportos beszélgetésre hívta az érdeklődőket. Vakfolt címmel vezetett interaktív imát tartottak házaspároknak. A családi fakultáción feladatokkal várták a szülőket és gyerekeket. Pongrácz Benedek atya a krízishelyzetek megéléséről hívott elmélkedésre, kézműves tevékenységgel egybekötve. A nap folyamán a domonkos közösség kápolnája fogadta a csendes imára a házaspárokat.
A szentmise főcelebránsa és szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. Koncelebrált Fekete Szabolcs, az egyházmegye segédpüspöke és számos paptestvér.
A családokat – kiemelten a gyerekeket – köszöntő főpásztor arra biztatott Krisztus Király ünnepének előestéjén, hogy „engedjük be életünkbe a kopogtató Jézus Krisztust, adjunk neki életünkben fő helyet, hogy ő legyen a forrás, a támasz számunkra”.
Homíliájában rámutatott:
Krisztus Király ünnepén arra kapunk meghívást, hogy hívjuk be őt az életünkbe. Székely János ennek módját mutatta fel. Meghívhatjuk Jézust a csendben, amely kitágítja a szívünket; a Szentírás olvasása által, melyben Isten szíve dobog; a szentségek közvetítésével, amelyek újjáteremtenek; valamint a közösség és a mindennapi jó cselekedetek által. Ezek az éltető források, amelyek által Jézus a szívünk királyává válhat, akihez nagy döntéseinket is elvihetjük.
Székely János arra is biztatott, hogy
Hangsúlyozta: a házastársban nemcsak a jelenlevőt, hanem a jövőben kibontakozó személyt is szeretni kell. Ugyanígy Jézus szeretetére épülhet a szülő–gyermek kapcsolat is, amely egyszerre nagyvonalú és vezető, szeretetteljes és világosságot adó. A gyermekeket is arra biztatta, hogy nyitott szívvel fogadják a sok jót, amit szüleiktől és tanítóiktól kapnak.
Beszédében felidézte olyan családok példáját, ahol a szeretet mindennapi jelenléte tartotta meg a békét, és Jézusra való hivatkozással tértek vissza a szeretet útjára. Arra is buzdított, hogy
Ezt támasztják alá olyan hiteles keresztény személyek példái, mint Corrie ten Boom, aki életével mutatta meg Isten szeretetének erejét és a megbocsátás hatalmát.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
