Az amerikai Nemzetbiztonsági Archívum július 9-én közzétett dokumentumai szerint 1997-ben Boris Jelcin akkori orosz elnök figyelmeztette Bill Clinton akkori amerikai elnököt, hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése „hiba” lenne. Clinton a dokumentumok szerint azzal nyugtatta meg, hogy a „NATO nem jelent veszélyt Oroszországra”.
A most napvilágra került információk alátámasztják Vlagyimir Putyin orosz elnök azon érvelését, hogy a Nyugat „átverte” Oroszországot, mert ígéretet tett, hogy a NATO katonai szövetsége nem terjeszkedik keleti irányba, Oroszország közelében. Moszkva az orosz-ukrán háborút is Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségével magyarázta.
James Baker amerikai külügyminiszter még 1990-ben tett ígéretet Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak, miszerint a NATO nem terjeszkedik keletebbre egy centivel sem.
A 90-es évek első felében az amerikaiak még nagyon beszéltek a NATO keleti bővítéséről, helyette a Varsói Szerződés volt tagállamainak Békepartnerség néven ajánlottak programot. A dokumentumokból kiderült, hogy Clinton ezt a programot csak azért indította, hogy segítsen Boris Jelcin 1996-os újraválasztását (a nacionalista keményvonallal szemben).
A NATO keleti bővítése azonban a 90-es évek végére elindult Két évvel az első kelet-európai országok tagfelvétele előtt, 1997-ben Boris Jelcin orosz elnök Finnországban találkozott Clintonnal, és figyelmeztette, hogy Oroszország határozottan ellenzi a NATO-bővítést, és hibának nevezte, hogy a NATO kelet felé mozdult el.
Jelcin hangsúlyozta, hogy a bővítés nem érintheti a volt szovjet tagköztársaságokat, különös Ukrajnát nem.
Aztán jött 1999, amikor Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozott a NATO-hoz, vagyis elkezdődött a NATO keleti bővítése. 2004-ben pedig a balti országok is csatlakoztak a szövetséghez, holott Észtország, Lettország és Litvánia volt szovjet tagköztársaságok voltak. Ma pedig ott tartunk, hogy a NATO minapi csúcstalálkozójának zárónyilatkozata szerint Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan. A NATO pedig Grúziát és Moldovát is szeretné közelebb vonni magához.
Mindez azt jelenti, hogy az amerikaiak tudatosan megvezették az orosz vezetőket, és valóban volt egy olyan megállapodás, miszerint a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni – ami Oroszország geopolitikai érdekeit súlyosan sérti.
Azt is jelenti, hogy az amerikaiak tisztában voltak azzal, hogy háborúhoz vezet Ukrajna euroatlanti bevonzása.
Körkép-vélemény:
Mindez persze nem azt jelenti, hogy egyedül a NATO felelős az orosz-ukrán háború kirobbantásáért. Tény azonban, hogy a nyugati országok vezetői, különösen a britek és amerikaiak tudatosan fittyet hánytak Oroszország nyilvánvaló és ismert biztonsági érdekeire, és Ukrajna NATO-csatlakozásának firtatásával provokálták az orosz vezetést. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Angela Merkel volt német kancellár anno bevallotta, hogy a minszki megállapodások is csak időhúzást szolgáló csapdák voltak, az oroszok bizalmatlansága nem megalapozatlan. Az a narratíva, miszerint Oroszország „kiprovokálatlan” háborút indított Ukrajna ellen, pontosan a fenti összefüggések elfedését szolgálja. Ha nem is az orosz nemzetiségűek ukránok általi állítólagos lemészárlása volt az indok, Oroszország valóban úgy érezhette, hogy már nincs hova hátrálnia, beszorították, Ukrajnát már nem engedheti az euroatlanti szféra kezére.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
