Három hónapja megállíthatatlanul ömlik a szennyezett bányavíz a Sajó folyóba. A hivatalok és minisztériumok egymásra mutogatnak, a rendőrség feljelentés alapján nyomoz, de a folyó élővilágát súlyosan mérgező bányavíz egyre csak ömlik, még nagyobb mennyiségben, mint februárban. A helyi horgászszövetség tagja tehetetlen dühében és végső elkeseredettségében a folyón történt ökológiai katasztrófa kapcsán a hatóságok tétlensége miatt az Európai Bizottság elé viszi az ügyet.
Varga Tibort a késő esti órákban értük utol. Éppen Michal Wiezik európai parlamenti képviselővel találkozott, hogy egyeztessenek.
Egyetlen pisztrángot, pénzes pért (lazacfélék családja), fejes domolykót (pontyféle) sem találtak a folyó 10 kilométeres szakaszán, amit vizsgáltak. „Rengeteg tetemet találtunk, szinte ellepték az elpusztult folyami rákok tetemei a partot. Nem tudtam, hogy ennyi rák élt a Sajóban. A pusztulás nagysága a vizsgálatot végző állatorvost, Rastislav Grohol környezetvédelmi szakembert is megrázta, könnyes szemmel mondta, hogy ő még ilyet nem látott” – számolt be Varga.
Míg februárban percenként 10 liter szennyezett víz folyt ki a bányából, a legutóbbi mérések alapján ez már 17 literre növekedett percenként. A mért szennyezettség tekintetében előrelátható volt a katasztrófa, hiszen a cink jelenléte a közvetlen kifolyásnál már februárban a százszorosa volt annak a mennyiségnek, ami a pisztrángnak már halálos dózis.
„Sőt, én most úgy látom, hogy még több szennyezett víz folyik ki, de nem mérték, ezért nem tudni pontosan”. És épp ez a gond, mivel olyan nagy mennyiséget kellene szűrni, amit technikailag nem tudnak megoldani, illetve ennek a mennyiségnek a szűrése havi 100 ezer euróba is kerülhet, tudtuk meg. Április elején a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a bányába szivárgó felszíni vizek csökkentésére irányuló munkálatokba kezdett, és a bányamentő szolgálat közvetlenül a bányában is megkezdte a munkát. Azt próbálták megoldani, hogy a víz ne szivárogjon a felsőbb szintekről a szennyezett alsóbb rétegekbe, így kerülnék el a szennyezett víz felszínre áramlását.
Varga Tibor szerint az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott. A környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat. Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját. A hivatalok közti pingpongozás közben lassan, de biztosan pusztult ki a folyó élővilága.
Megrázó azt is tudni, hogy ez a szennyezett bányavíz továbbra is folyni fog, akár évekig, évtizedekig. Ha sikerül is csökkenteni a víz mennyiségét, amelyet aztán szűrni tudnak, még akkor is kétséges, lehetséges-e revitalizálni a folyó vizét. Varga szerint jelenleg a kövek alatt sincs élet, és amíg a halak táplálékául szolgáló ízeltlábúak vissza nem térnek, addig felesleges azon gondolkodni, hogy visszatelepítsék a halakat. „Először el kell tűnjön a leülepedett rozsda, amit soha senki nem fog kitisztítani a folyó medréből azon az 50 kilométeres szakaszon, ami fertőzött. A szakemberek szerint legalább 15 év, míg visszatérhet a folyami rák” – mutatott rá.
Kelet-Szlovákia legnagyobb folyójában, a Sajóban tehát már nincs élet, a szemünk előtt múlt ki. Az elmúlt három hónapban a felelős szervek azzal bagatellizálták a folyó szennyezettségének súlyosságát, hogy mivel nincs tömeges halpusztulás, ezért nem lehet ökológiai katasztrófának nevezni, és csak a média fújta fel az ügyet.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
