A borsodnádasdi gyilkosság kapcsán hozott ítélet mindenkit felháborított. Egy tisztességes és becsületes magyar embert olyan mértékben, hogy feljelenést tett a bíró ellen.
Töreki Sándor vezérőrnagyhoz, az ORFK bűnügyi főosztályvezetőjéhez a bírónő ellen testi sértés, hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanújával érkezett feljelentés.
A feljelentő az alábbiakkal indokolja a feljelentését:
A testi sértést azzal, hogy Csenge anyukája pszichotikus állapotba került az ítélet után. Ezután pszichiátriai osztályra került. Az ítélethozatal utáni pszichotikus állapot és az ítélet közt ok-okozati összefüggés van. Ez azzal támasztható alá, hogy az ítélet vérlázítóan alacsony időtartama és a vádlott szabadon engedése hatására került az anya pszichotikus állapotba. (A testi sértés akkor is fennáll, ha a sértett egészsége kerül veszélybe.)
A hivatali visszaélést azzal indokolja, hogy az eset egy különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság volt, a bíró az ítélethozatal során mégis jelentősen enyhítette a tényállást. Még egy elsős jogász is többet adna egy valóban gondatlanul elkövetett emberölésért. Emellett azzal, hogy ügyészség vádiratát a bíró figyelmen kívül hagyta, gyakorlatilag az ügyészséget és a nyomozó hatóságokat vette semmibe a bíró.
A bűnpártolást azzal indokolta, hogy a bíró az ítélethozatal után az elítéltet hazaengedte, az ügyészség fellebbezése ellenére nem helyezte vissza letartóztatásba. A fellebbezésnek van egy átfutási ideje. Az átfutási idő a vádlott elrejtőzhet, újabb bűncselekményeket követhet el. Emellett a bíró, az ügyészt gyakorlatilag semmibe véve, nem folytatott le megfelelő bizonyítási eljárást. A mai technológiával kétséget kizárólag lehet azonosítani a gyilkos személyét.
Emellett közérdekű bejelentés érkezett Senyei Györgyhöz, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez és Fuhrmann Gáborhoz a Miskolci Törvényszék elnökéhez ugyanazon személy által.
Ebben a bejelentő kéri Senyei Györgyöt és Fuhrmann Gábort megfelelő eljárások lefolytatására, Dr. Lengyel Andreával szembeni soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégzésére, fegyelmi és etikai eljárás elindítására az igazságszolgáltató hatalommal szembeni közbizalom megóvása érdekében.
Ezt a következőkkel indokolta:
A bíró aláásta a bíróság iránti közbizalmat. Mivel az eset az internetre is felkerült, a bíró olyan helyzetbe került, hogy méltatlan a bírói hivatáshoz, ezt az internet népe többször kifejezte.
Az esetben felmerül a szakmai alkalmatlanság indoka az alábbiak miatt:
A bíró az ügyész vádiratát szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. Az ügyész súlyos büntetést kért a vádlottra. A nyomozó hatóság és az ügyészség sem tévedhetetlen, de egy gyilkosság kapcsán azért komoly vizsgálatokat folytatnak, amit egy bíró nem hagyhat figyelmen kívül. Mivel nem voltak tanúk, a szakértők véleményét és a körülményeket nyomatékosan figyelembe kell venni, ezt a bíró nem tette meg.
A kislányt az elkövető fejjel lefelé tette egy vízelvezető aknába. Egy óvodás kisgyerek is tudja, hogy az ember nem képes a víz alatt lélegezni és a légzőszervek az ember fején találhatóak. Emellett ha nem lett volna víz a csatornában, akkor is veszélybe kerül a kislány, mivel a testhelyzetéből adódóan nem képes kiszabadulni az aknából, és az esetleges segélykiáltások a hangtani tulajdonságok miatt nehezen hallatszanak.
A kislányt levetkőztette az elkövető, ezzel is rontva túlélési esélyeit, ugyanis a ruha nélküli test egy ilyen környezetben ki van téve fizikai, illetve hidrológiai hatásoknak. Emellett felmerülhetnek kémiai, illetve biológiai hatások is.
Ha egy normális ember el akarna rejteni valakit, akkor gyorsan elrejtené valahol, és nem húzná az időt azzal, hogy levetkőztesse, és fejjel lefelé tegye valahova (mert ugye egy embert könnyebb úgy fogni és egy lyukba helyezni, hogy a lába van alul).
A bíróság elfogadta a vádlott képtelen érvelését, hogy azt hitte, a kislány halott, és ezért rejtette el.
A vádlott tettei (a kislány levetkőztetése és az aknába fejjel lefelé helyezése) nem egy ijedt, és bizonyítékokat gyorsan elrejteni kívánó emberre, hanem egy megfontolt és kegyetlen bűnelkövetőre utalnak.
Egy jogot nem végzett, egyszerű kecskepásztor is látja, hogy a bűncselekményt B. Roland követte el. Egy bíró, aki nem képes józan logikával gondolkodni, nem alkalmas bírói pályára.
Emellett a feljelentő a Debreceni Törvényszék részére beadott egy úgynevezett amicus curiae beadványt is. Ez azt jelenti, hogy kívülálló személyként segíti a bíróság munkáját.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket.
(Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
