A kameracsapda lényege, hogy álcázás nélkül, a fákra szerelve figyelik meg az állatokat úgy, hogy a kutatók személyesen nem tartózkodnak a helyszínen. Azt pontosítani kell, hogy nem mozgóképet készítenek a vadakról, hanem mozgásérzékelős fényképezőgépek rögzítik az állatok jelenlétét. A kihelyezett készülékek akkor lépnek működésbe, ha élőlények haladnak el előttük. A WWF kutatócsoport tagjai havonta érkeznek a helyszínre az adatok felvételéhez, hogy minél kevesebbszer hagyjanak maguk után emberi szagnyomokat, amik elijeszthetik az állatokat.
Leggyakrabban szarvasról, vadmalacról, mókusról, rókáról készül fénykép. Az állatokról felvett anyagok abban is segítenek, hogy térképet kapjanak a különféle fajok vonulásáról, és előfordulásáról. Nagy újdonságnak számít, hogy a hazánkban rendkívül ritkán előforduló példányt, egy hiúzt kaptak lencsevégre. Jelenleg két kameracsapda üzemel a Zempléni-hegységben, és az egyiket olyan helyre tették, ahol a hiúz gyakori megfordulását feltételezik. Egy ládacsapdát is kihelyeztek, hogy befogják az állatot és megjelöljék egy rádiótelemetriás nyakörvvel, hogy nyomon tudják követni a mozgását.
Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő c- műsorának vendége Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi és hiúz program vezetője arról számolt be, hogy hazánkban, és Nyugat-Európában kivadászták a medvét, a farkast és a hiúzt, pedig ez a három faj egyensúlyban tartja az erdő ökológiai működését. Véleménye szerint jó lenne, ha a köztudatban elterjedne, hogy erre a három fajra szükség van, és ha az illegális vadászatuk megszűnne.
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
