Hitre, tudásra, szolgálatra építve – Veni Sancte és tanévnyitó ünnepség a Veszprémi Érseki Főiskolán

Hitre, tudásra, szolgálatra építve – Veni Sancte és tanévnyitó ünnepség a Veszprémi Érseki Főiskolán

Újraalapítása 35. évfordulóján a Veszprémi Érseki Főiskola történetének eddigi legnagyobb hallgatói közösségével vág neki a 2026/27-es akadémiai évnek: mintegy 350 elsőéves tett ünnepélyes fogadalmat és vált a főiskola polgárává, a teljes hallgatói létszám pedig immár megközelíti a 750 főt. A szeptember 11-i tanévnyitót megelőző Veni Sancte szentmisét Udvardy György érsek mutatta be.

A veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomban bemutatott szentmisén a főpásztor arra hívta az oktatókat és hallgatókat, hogy az új tanév kezdetén ne egyszerűen a Szentlélek segítségét kérjék terveik megvalósításához, hanem fedezzék fel: Isten Lelke már bennük él és működik, nekik pedig együtt kell működniük vele.

Egy új tanév kezdete több egy dátumnál a naptárban. Meghatározó esemény, amely megállásra, számvetésre és kérdezésre késztet – hangsúlyozta homíliájában Udvardy György érsek.

Másként áll előtte az az oktató, aki hosszú évek óta végzi szolgálatát, másként a felsőbb éves hallgató, és megint másként az, aki most lépi át először a főiskola kapuját. A kérdések azonban közösek: Mit teszünk? Mi a célunk? És ki vagyok én?

A Veni Sancte hagyományának megfelelően a főiskola közössége a Szentlélek segítségét kérte az előttük álló tanévhez.

A Szentlélek – fogalmazott a főpásztor – ajándék, az Atya és a Fiú Lelke, a szeretet Lelke, akit Jézus Krisztus megígért és elküldött. Éltet, bátorít és ajándékokat ad. Bölcsességre, értelemre, tudományra és erősségre pedig nemcsak különleges alkalmakkor, hanem életünk minden pillanatában szükségünk van.

„Isten Szent Lelke bennem. Isten Szent Lelke éltet, bátorít, erősít” – hangsúlyozta érsek atya. Ő az, aki megtisztítja motivációinkat, és segít felismerni, miért is tesszük mindazt, amire vállalkozunk.

A teljes homília ITT olvasható.

A szentmisét követő tanévnyitó ünnepség valamennyi köszöntőjét ugyanaz a gondolat kapcsolta össze:

Az ünnepségen Udvardy György érsek, a Veszprémi Érseki Főiskola nagykancellárja köszöntötte az intézmény vezetőit, oktatóit, vendégeit és mindenekelőtt azokat az elsőéves hallgatókat, akik most kezdik meg tanulmányaikat.

Udvardy György hangsúlyozta: a főiskola olyan társadalom építéséhez kíván hozzájárulni, amelyben az igazság, a jog és az emberi méltóság mindenki számára alapvető mérce. Ehhez azonban világos értékrendre és az abból fakadó erkölcsi magatartásra is szükség van.

A főiskola küldetését három szóban foglalta össze: hit, tudomány és szolgálat. Mint mondta: hittudományi főiskolaként az intézmény a hit és a tudás harmonikus egységét kívánja felmutatni, mindehhez pedig elválaszthatatlanul kapcsolódik a szolgálat.

Polgárdy Imre, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat elnöke Szent Ágoston megtérésének történetével fordult a hallgatókhoz. A főiskolai éveket olyan szellemi és lelki útként állította eléjük, amelyen nemcsak szakmai ismereteket szerezhetnek, hanem saját hivatásukra és életük fontos kérdéseire is válaszokat kereshetnek. Akár a teológia, akár a szociális munka, az ápolás vagy a betegellátás területére készülnek, hivatásuk középpontjában ugyanaz áll: az ember szolgálata. Ehhez pedig

Hírdetés

A vármegyei közgyűlés elnöke a főiskola fejlődését is méltatta, külön kiemelve az ápolás és betegellátás alapszak elindítását és megerősödését.

Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja egy másik képet adott útravalóul: a „világító kisebbségét”. Arról beszélt, hogy

Egy kisebb közösség fedezi fel, hogyan lehet „szebben élni”, és ebből a közösségből indulhat el később valami, ami másokra, végül akár az egész társadalomra hatással lehet.

Illés próféta történetét felidézve az „enyhe szellő” képét állította szembe a világ harsány, sokszor mindent elnyomó zajával. Teszünk valamit, ami látszólag esélytelen, ami látszólag nem sok hatással bír, mégis éppen egy ilyen közösség lehet egy kulturális megújulás kiindulópontja. A hallgatóknak azt kívánta, hogy az itt felfedezett értékeket saját életükben és közösségükben is bontakoztassák ki, és meggyőződésükből indulhasson el valami, ami képes jobbá tenni a társadalmat.

Különösen személyes gondolatokkal köszöntötte a hallgatókat Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja, aki szinte napra pontosan 30 évvel ezelőtt kezdett dolgozni a Veszprémi Érseki Főiskolán. Három évtized tapasztalatából visszatekintve úgy fogalmazott: az intézmény egy egykor kisebb létszámú főiskolából dinamikusan fejlődő, a szociális és egészségtudományok területén a régióban meghatározó szerepet betöltő intézménnyé vált.

A számoknál, az akkreditációnál vagy az infrastruktúránál azonban szerinte létezik egy fontosabb érték: a főiskola lelkülete: „A Veszprémi Érseki Főiskola nem egyszerűen egy jó iskola, hanem érseki iskola.” Ennek alapja az a meggyőződés, hogy minden ember élete Isten megismételhetetlen ajándéka, és értéke nem függ teljesítménytől, képességektől, kortól vagy sikertől.

Birher Nándor a segítő hivatások egyik legnehezebb valóságáról is beszélt: elérkezhet az a pillanat, amikor elfogynak a szakmai eszközök. Amikor nincs több gyógymód, nincs hová továbbküldeni a segítségre szoruló embert, vagy amikor az emberi élet a végéhez közeledik. „A szakmai segítség nagyon fontos, de a leglényegesebb kérdésekben nem ez az utolsó szó. Ugyanis az utolsó szó az sohasem a miénk.”

Az egyházi felsőoktatási intézmény sajátos küldetését abban látja, hogy akkor sem mond le az ember örök értékéről, amikor az emberi lehetőségek határához érünk. Az elsőéveseket pedig arra kérte: ne egyszerűen fogyasztói legyenek annak a sikertörténetnek, amelybe most belépnek, hanem megélői, folytatói és alakítói. Hiszen tudásukra egyszer majd valaki várni fog: egy gyermek, egy beteg, egy idős ember, egy család vagy éppen egy kiszolgáltatott ember.

A tanévnyitó az intézmény oktatóinak és hallgatóinak eredményeiről is szólt

Sebestyén József rektor ünnepi beszédében már a számok is megmutatták, milyen különleges tanév kezdődik Veszprémben. A főiskola a Szent Anna tiszteletére alapított, 1711-ben megnyílt szeminárium örököseként 1991-ben kezdte meg újra működését Hittudományi Főiskolaként. A mostani tehát jubileumi, 35. tanév.

A 2026/27-es tanévre 350 elsőéves iratkozott be, ami történelmi rekord. Közülük 105-en a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra, 97-en az ápolás és betegellátás képzésre nyertek felvételt. A mintegy négyszáz felsőbb éves hallgatóval együtt már körülbelül 750-en tanulnak a Veszprémi Érseki Főiskolán, amely ezzel a Dunántúl legnagyobb és Magyarország ötödik legnagyobb hallgatói létszámú katolikus felsőoktatási intézménye.

A rektor azonban a rekord mögött az embert állította a középpontba. A gyermek, akit a mostani hallgatók egyszer nevelnek majd, a beteg, akit ápolnak, az idős ember, akiről gondoskodnak, vagy a krízisbe került ember, akit segítenek, soha nem lehet pusztán eset, adat, probléma vagy statisztika. „Az ember mindenekelőtt személy – hangsúlyozta.

Sebestyén József szerint a jubileum ezért nem egyszerűen visszatekintés, hanem kötelezettség is: amit az intézmény elődeitől kapott, azt nemcsak megőriznie, hanem továbbépítenie kell. Ehhez pedig szakmai kiválóságra és emberségre egyszerre van szükség. „Végső soron nem pusztán szakembereket képezünk. Olyan embereket bocsátunk útjukra, akikre más embereket fognak rábízni” – fogalmazott a rektor.

Az ünnepség végén következett a tanévnyitó legfontosabb pillanata: az elsőéves hallgatók közösen tették le fogadalmukat, majd Sebestyén József rektor kézfogásával hivatalosan is a Veszprémi Érseki Főiskola polgáraivá váltak. 

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye (1, 2)

Fotó: Mencseli Nóra

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »