Traudl Junge – született Gertraud Humps – Hitler utolsó titkárnője volt, aki három éven át, 1942-től 1945-ig szolgálta a Adolf Hitler nagynémet vezér és kancellárt.
Münchenben, sörfőzésből élő, politizálást kerülő család gyermekeként született 1920-ban, és táncosnő szeretett volna lenni, azonban nem vették fel a balerinaképzőbe. Gyors- és gépírónő lett belőle, előbb egy képes lap szerkesztőségében dolgozott, majd irodai munkát vállalt. Amikor a kancellárián állást hirdettek, jelentkezett. Így választották ki Hitler magántitkárnői egyikének, kollégái közt legfiatalabbként.
A 22 éves Traudl Humps halk szavú, egyszerű fiatal nő volt, és valószínűleg épp e tulajdonságai miatt vélhette Hitler megbízható munkaerőnek. Kulcsfontosságú volt, hogy az legyen, hiszen nap nap után bizalmas információk mentek keresztül írógépén. 1942-től szinte mindenhova követte a Führert, és bepillantást nyert a magánéletébe is.
Bizalmas beosztottjaként a nap 24 órájában Hitler rendelkezésére állt, és sokat volt a társaságában. Hitler általában a titkárnőivel ebédelt, de Traudl vele volt, amikor pihenni vonult vissza a Berghofba, és itt találkozhatott például Eva Braunnal is, akiről a közvélemény szinte semmit nem tudott. De amikor Hitler Kelet-Poroszországban a Farkasodúból irányította az országot, szintén ellátta titkárnői teendőit.
Hitler a környezetében élőkkel nagyon udvarias volt, így a titkárnőivel is. Barátságos és jól fésült, fess emberként írta le, aki adott a higiéniára: mindig kezet mosott, valahányszor megsimogatta Blondi nevű kutyáját. Junge és a Führer jó viszonyát hűen tükrözi, hogy Junge is kapott egy kutyát Hitlertől. A Führer jelenléte akkoriban is, és egész életében meghatározó volt. Későbbi visszaemlékezésében így írt róla:
22 voltam, és semmit sem tudtam a politikáról. Nem érdekelt. (…) Bevallom, lenyűgözött Adolf Hitler. Kellemes főnök volt, és atyáskodó barát. Minden figyelmeztető hangot elfojtottam magamban, ami csak megszólalt bennem, és élveztem az időt, amit vele tölthettem, csaknem a keserű végkimenetelig. Nem az érdekelt, amit mondott, hanem az, ahogyan mondta, és ahogyan tevékenykedett.
A fiatal titkárnő férjhez ment Hitler bátorítására, 1943-ban egy SS-tiszt, Hans Hermann Junge férje lett. Házasságuk azonban igen rövid életű volt, mert férje 1944-ben Franciaországban, harc közben életét vesztette. Traudl Junge később nem ment újra férjhez.
1945-ben is Berlinben volt Hitlerrel, a Führerbunkerben. Ekkorra már egyre világosabb lett, hogy a háborút elveszítik. A Führer Traudl Jungénak diktálta le politikai és magánvégrendeletét az öngyilkossága előtti napon. A titkárnő épp Dr. Goebbels gyerekeivel játszott, amikor Hitler főbe lőtte magát. Traudl Junge szolgálata pedig ezen a napon, 1945. április 30-án véget ért.
Jungéra nem várt nyugalmas jövő. Tudta, hogy a Führer embereként őt is elfoghatják, ezért szökni kényszerült. Személyazonosságát egy időre a Gerda Alt álnév mögé rejtette, és bár sebtében elhagyta a fővárost, nem jutott messzire, ezért hamar vissza kellett térnie oda. Miután a szövetségesek felfedték valós kilétét, a szovjet hadsereg két civil katonája fogta el, és vitte kihallgatásra. Több börtönben is járt, de viszonylag hamar, 1945 decemberében kiszabadult. Ekkor naplóírásba fogott, és leírta, mi történt vele Hitler titkárnőjeként. 1989-ben írását Pierre Galante könyvének részeként nyomtatásban is kiadták, majd mintegy ötven év után, 2001-ben Melissa Müller írónő gondozásában ismét, Az utolsó óráig címmel.
Junge 2002. február 10-én Münchenben halt meg, rákban. 81 éves volt. A jelenlévők elmondása szerint halála előtt nem sokkal így szólt:
Most, hogy elengedtem a történetem, elengedhetem az életem is.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
