Hit és fogamzásgátlás: döntött egy norvég kórház

Katarzyna Jachimowicz 2010-ben érkezett Norvégiába, hogy ott orvosként dolgozzon. 2015-ben amiatt vesztette el állását, mert visszautasított egy fogamzásgátlást elősegítő eszköz méhbe való beültetését.

Döntését vallási meggyőződésből hozta, hite szerint nem megengedhető, hogy életellenes beavatkozást hajtson végre. Az orvos jogi úton próbál érvényt szerezni igazának, a szerdán megtartott első tárgyaláson a lelkiismereti szabadságot érintő ügyekben jártas ADF International érdekvédő szervezet látta el védelmét. Állásfoglalásuk szerint a jog nemzetközi szinten megadja az egyénnek a lehetőséget, hogy lelkiismereti szabadságára hivatkozva tiltakozzon olyan utasítások ellen, amelyek sértik vallási meggyőződését, hitét. Az Oslo melletti Sauherad régiójában működő gyermekklinika viszont úgy érvelt, hogy akkor is végre kell hajtani a szakmai utasítást, ha az ellenkezik mindezzel. 

Robert Clarke, az ADF jogsegélyszolgálatának igazgatója az ügyben úgy nyilatkozott, senkit sem lenne szabad munkahelyén olyan helyzetbe hozni, hogy döntenie kelljen lelkiismeret és szakmai utasítás között. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének is van egy idevágó határozata, amely szerint senkit semmilyen módon nem szabad diszkriminálni amiatt, hogy az illető visszautasítja az abortusz műveletében való részvételt. Egyben felhívta Norvégia figyelmét az Európa Tanácsban meglévő tagságára, arra, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat. A nemzetközi jogvédő szervezet a lehető legtöbb fórumon arra figyelmeztet, a bábákat azért képzik, hogy az új élet megszületésében segédkezzenek. Az ADF szerint az Európai Unió 28 tagállama közül egyedül Svédországnak nincs olyan szabályozása, amely az egészségügyi szakmában dolgozók lelkiismereti döntési szabadságának kérdését érintené. 

Nem működnek közre a tervezett abortuszoknál

A norvég eset annál is furcsább, mert az ország tárt karral fogadta azokat az orvosokat, akik szintén hasonló lelkiismereti megfontolásokból távoztak a szomszédos Svédországból. Az ADF legalábbis két olyan bába jogi képviseletét látja el, akiket munkáltatójuk rúgott ki amiatt, mert elutasították a tervezett abortuszokban való közreműködést.

Ellinor Grimmark bábát 2015 őszén a nyköpingi kórház nem volt hajlandó foglalkoztatni, miután a nő kikötötte, hogy terhességmegszakításhoz nem fog asszisztálni, sőt, az igazgató egy további intézményt is figyelmeztetett, hogy ne vegye fel a szakembert. Linda Steen pedig már három svéd kórházból van kitiltva csak azért, mert ragaszkodott meggyőződéséhez. Munkajogi perekre eddig százezer eurót költött, amelynek egy részét az ADF állja.

Bármilyen kevés is az ilyen eset a két országban, az mégis ellentmondásos, hogy annak ellenére tiltanak ki egyes munkavállalókat a piacról, hogy Skandináviában rendkívül nagy és folyamatos a hiány az egészségügyi dolgozókból. 

A magyar helyzet

Mint azt az MNO-nak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke elmondta, hazánkban az egészségügyi törvény és a MOK etikai kódexe is világosan szabályozza a kérdést, itthon tehát minden egészségügyi dolgozó szabadon dönthet arról, hogy végrehajt-e terhességmegszakítást, vagy akár csak segédkezik-e abortusz végrehajtásában. Az elnöknek egyébként nincs tudomása arról, hogy Magyarországon zajlana olyan per, amelyben a munkáltató függelemsértésre hivatkozva citálta volna bíróság elé a beosztottat, mert az nem hajtotta végre az utasítást.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »