Oroszország megvétózta az ENSZ BT-ben kedden délután azt az amerikai-brit-francia kezdeményezésű határozattervezetet, amely a szíriai kormány együttműködését kérte a múlt héten történt – és legalább 87 halálos áldozatot követelő – Hán Sejkún-i gáztámadás kivizsgálásának ügyében.
A szíriai polgárháború hat évvel ezelőtti kezdete óta ez volt a nyolcadik eset, hogy Moszkva BT-beli vétójogával megvédte Bassár el-Aszad elnök kormányát.
Oroszország már délelőtt jelezte, hogy ennek a tervezetnek a szövegét is elfogadhatatlannak tartja, mint a korábbi nyugati változatét.
A most beterjesztett verzió vizsgálatot elrendelt volna, de szankciókat nem helyezett kilátásba. Ezekkel Moszkva még egyetértett volna. A dokumentum részletes adatokat követelt volna a szíriai légierő akkori bevetéseiről és a repülési tervekről. A bekért információk között azonban az érintett katonai parancsnokok nevei is szerepeltek volna, illetve a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyomozói számára betekintés az ügy szempontjából releváns szíriai légibázisokhoz.
A BT-ben azonban két rivális dokumentum is keringett: az egyiket Oroszország, a másikat a tíz ideiglenes tagország javasolta.
Az orosz változat nem írta volna elő a szíriai kormány együttműködését a vizsgálatban.
A vétójoggal nem rendelkező tagországok határozattervezete pedig a nyugati hatalmak dokumentumát vette alapul, de kivették belőle a damaszkuszi rezsimmel szembeni követeléseket. Ezeket a vegyi fegyverek használatának tilalmára vonatkozó 2118-as számú, 2013. évi ENSZ-határozat egyes pontjaival helyettesítették, miszerint a szíriai vezetésnek teljes mértékben együtt kell működnie az OPCW-vel és az ENSZ-szel, ennek keretében a szervezetek szakértőinek minden létesítménybe be kell tudniuk jutni, és minden érintettet kihallgatni.
Politikai iszapbirkózás
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel Aszad védelmével, és megismételte, hogy bár az Egyesült Államok együtt akar működni Oroszországgal a szíriai válság politikai megoldásán, Moszkva a mostani szavazatával elutasította ezt.
„Ha a szíriai rezsim ártatlan, amint Oroszország állítja, akkor az ebben a határozattervezetben követelt információ igazolta volna” – jelentette ki.
Vlagyimir Szafronkov, Oroszország helyettes nagykövete azonban így válaszolt: a határozattervezet anélkül vádolta Damaszkuszt, hogy lefolytattak volna egy független vizsgálatot a gáztámadás ügyében. Szerinte még semmilyen szakértő nem ment el a támadás színhelyére, így lehetetlen megállapítani, hogy ki a bűnös. Viszont a gáztámadást megtorló csapásokkal az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jogot, mert még nem bizonyított, hogy a vegyi fegyvert a szíriai kormányerők vetették be – mondta, utalva arra, hogy a gáztámadás után két nappal az amerikai hadsereg Donald Trump elnök parancsára 59 Tomahawk robotrepülőgéppel csapást mért egy szíriai légitámaszpontra.
Az eddig az oroszokkal szavazó Kína – amely szintén megvétózott már hat határozattervezetet Szíriával kapcsolatban – tartózkodott a szerdai voksoláson.
Trump elnök a NATO főtitkárával közösen tartott szerdai sajtóértekezletén erre reagálva azt mondta: noha nem lepte meg a kínai tartózkodás, nagyon örül neki, „megtisztelőnek” tartja. Trump a múlt héten Washingtonban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, kedd este pedig telefonon beszélt vele.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
