Jogerősen duplájára emelték annak a nőnek a felfüggesztett börtönbüntetését, aki négy éve üldözőbe vette a kocsijából lopó tolvajokat. A rövid kergetőzésnek baleset lett a vége, az egyik bűnöző meghalt. Hiába mondta az első fok, hogy jogos védelmi helyzetben volt a nő, a másodfok nem így látta.
Másodfokon súlyosították annak a nőnek a büntetését, aki a táskáját eltulajdonító tolvajok után eredt. A rövid hajsza révén kialakult közlekedési balesetben az egyik bűnöző meghalt.
K. Andrea 2012 decemberében a II. kerületben állt meg autójával egy kereszteződésnél, mikor egy motorkerékpár – rajta két férfival – melléhajtott. Az egyik motoros betörte a nő kocsijának jobb első oldalablakát, és kiemelte az anyósülésen heverő táskát, majd elhajtottak. K. Andrea az önsajnálat útja helyett a gázpedálra lépett, üldözőbe vette a tolvajokat abban a reményben, hogy azok majd ezt látva elhajítják a szajrét. Ötszáz méter után autója orra a motor hátuljának ütközött, utóbbi felborult. Az egyik tolvaj egy piros lámpánál álló autónak csapódott, az oldalán csúszó kétkerekű pedig neki – a férfi a két jármű közé szorult, a kórházba szállítását követően pedig életét vesztette. A motort vezető, könnyebben sérült K. Gábor elmenekült.
A tolvajok motorja az ütközés után Fotó: Mohai Balázs / MTI
Az ütközéskor K. Andrea félrerántotta a kormányt, és szintén álló autóknak rohant. Ennek következtében egy másik sofőr könnyebben sérült.
A tolvajjal együtt a vádlottak padján
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy K. Andrea nem büntethető a motorosokkal történtek miatt, mivel – a lopás sértettjeként – jogos védelmi helyzetben volt, szándéka pedig nem terjedt ki sérülés okozására; ellenben bűnös a többi közlekedő veszélyeztetésében és a megsérült autók rongálásában. Ezért nem jogerősen egy év felfüggesztett börtönt kapott, és két évre eltiltották a vezetéstől.
A sors fintoraként a vádlottak padján az életben maradt tolvajjal, K. Gáborral kellett osztoznia, akit ebben az eljárásban segítségnyújtás elmulasztásáért marasztaltak el, mivel úgy oldott kereket, hogy fittyet hányt a sérültekre. Első fokon őt is elítélték: másfél év felfüggesztett fogházat kapott. A lopást egy másik eljárásban bírálták el.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a korábbi döntést megváltoztatva pénteken úgy határozott, hogy K. Andreának a halott motoros életéért is felelnie kell – halált okozó közúti veszélyeztetést állapítottak meg. A büntetést ezért kétszeresére emelték, továbbra is felfüggesztve. Barabásné Birinyi Andrea tanácsvezető bíró szóbeli indoklásában kifejtette, a lopás bűntette abban a pillanatban befejezetté vált, amikor a tolvajok a kiemelt táskával elhagyták a helyszínt, így tehát ettől kezdve a jogos védelemre nyitva álló idő elmúlt.
Az egyetemen mást tanítanak
A törvényszéki álláspont többszöri áttekintés után is súlyos tévedésnek tűnik. Az egyik legelterjedtebb büntetőjogi tankönyvben is azt olvashatjuk, hogy a lopás tényállásában szereplő „elvételnek” két mozzanata van:
amikor a tárgy kikerül a jogos birtokos uralma alól;amikor a tolvaj uralma alá úgy kerül át, hogy az eredeti birtok visszaállításának reális lehetősége már nem áll fenn.
Klasszikus példaként szokták emlegetni, hogy amíg a pénztárcával menekülő zsebtolvaj után futva a sértett nyomon követi az erszényét, addig a második mozzanat nem ment végbe, tehát nem befejezett a lopás, és a jogos védelemnek helye van. K. Andrea autóval ugyanezt tette.
Aggályainkkal megkerestük Gellér Balázst, aki az ELTE jogi karának büntetőjogi tanszékét vezeti. A professzor mindenekelőtt jelezte, a konkrét ügyben nem kíván állást foglalni, tekintettel arra hogy nem ismeri behatóan. A jogos védelem intézményéről, időbeli korlátjáról azonban általánosságban elmondta, álláspontja szerint lopásnál mindaddig nyitott a lehetőség a jogos védelemre, amíg a meglovasított dolog nem kerül ki a sértett azon hatóköréből, ahol még – így vagy úgy – vissza tudja szerezni.
Gellér hozzátette, az sem biztos, hogy a többi közlekedő veszélyeztetéséért felelősségre vonható, aki tolvajokat üldöz, mivel elképzelhető, hogy velük szemben úgynevezett végszükséghelyzetben van. E jogi kategória szerint nem büntetendő, aki javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, feltéve hogy eközben nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek az elhárítására törekedett.
K. Andrea csalódott
K. Andrea a tárgyalás után közölte, csalódott az ítélet miatt, mert azt sugallja, az ember nem védheti meg magát a bűnözőkkel szemben. Ügyvédjével még konzultál, reméli, lesz lehetőség felülvizsgálatra a Kúrián. Számára az sem világos, a bíróság mi alapján találta kétséget kizáró ténynek, hogy az ő autója lökte fel a motort, és nem csak a tolvajok esése után ért össze a két jármű. Ez egyébként a szóbeli indoklásból valóban nem vált világossá, a bizonyítékként csatolt videón a védelem szerint ez nem látható.
Az utolsó szó jogán K. Andrea arról beszélt, mindig igyekezett betartani a törvény minden betűjét, és sokként érte, mikor autója üvege robbanó hanggal betört. Nem akart senkinek sérülést vagy kárt okozni, csak a táskáját visszakapni.
A tanácsvezető bíró kiemelte, az új minősítés szerint nem is szabhattak volna ki öt évnél kevesebbet, de a körülményekre tekintettel kivételszabályt alkalmaztak. Az elsőrendű vádlottat a jogkövetkezmények alól mentesítették, tehát priusza nem lesz.
K. Gábor szerint ki akarta végezni őket a nő
K. Gábor az utolsó szó jogán elmondottakban jogi csűrés-csavarásnak minősítette az eljárást. Azt mondta, társával valóban „undorító, mocskos dolgot” tettek, de azt három évig terjedően bünteti a törvény, míg ők „kivégzést” kaptak. „Felfoghatatlan számomra, hogy nem beszélünk arról a két kisgyerekről, akik árván cseperednek, vagy az én lelkiállapotomról.”
A másodrendű vádlott ügyvéd nélkül járt el, védő kirendelését nem kérte. A lopás ügyében beismerő vallomást tett, és lemondott a tárgyalásról, így gyorsított eljárásban büntették meg. Jelen ügyben nem tiltották el a járművezetéstől, mivel az ő bűncselekménye nem közúti, hanem személy elleni, ráadásul már nincs is motoros jogosítványa, csak autós.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
