Hiába vártak az év elején a lakáspiaci szakértők lassulást az idei évre, az ingatlanárak tovább nőttek, ami magasan tartja az albérletárakat is – írja a Népszava. Júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek, és a roham csak most, a felvételi ponthatárok kihirdetése után indul meg igazán.
A lap arra is kitér, hogy a magas ingatlanárak miatt továbbra is megéri ebbe a piaci szegmensbe fektetni. A cikk kiemeli, hogy a közepes és magasabb jövedelmű vidékiek közül egyre többen vásárolnak ingatlant gyermeküknek, mert úgy vélik, ez jobban megéri anyagilag, mintha az irreálisan magas bérleti díjakat fizetnék meg. Ennek a rétegnek az igénye azonban csak még jobban felveri a budapesti lakásárakat.
A cikk az ingatlan.com elemzésére hivatkozva kifejti, hogy júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan havi 160 ezer forintot kértek. A 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 140 ezer forintot, a panellakásokért pedig 125 ezer forintot.
Az egyetemek főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó paneleknél az átlagár 158 ezer forint volt, a garzonoknál pedig 130 ezer forintot tett ki. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezer forintot, utóbbiakért 130 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
Aligha meglepő, hogy Európában a magyarországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben:
három év alatt 32 százalékkal.
Igaz, alig maradt el tőlünk Írország, Csehország vagy Lettország.
A Népszava hangsúlyozza, hogy Budapestet a külföldiek is egyre nagyobb arányban fedezték fel maguknak, amiben nagy szerepet játszik, hogy a forint árfolyama a vezető devizákhoz képest tartósan gyenge lett. De a Fidesz által hamarosan szigorúbb szabályok közé kényszerített airbnb-lakások egyre gyakoribb létesítése ugyancsak felhajtja az árakat. Ezek elsősorban a budai zöldövezetekben, a történelmi Belvárosban és az Újlipótvárosban elterjedtek – épp azokban a városrészekben, amelyek a leginkább felelősek a budapesti ingatlanár-robbanásért.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
