A szénbányászat azonnali leállítását kérték Ausztráliától a csendes-óceáni szigetországok vezetői, akiknek otthonait súlyosan veszélyezteti a globális tengerszint-növekedés. A vezetők ambiciózusabb klímacélokra szólították fel a térség legnagyobb kibocsátóját, ám kemény elutasításba ütköztek. Az ausztrál kormányfőhelyettes utalt rá, hogy nincs miért aggódni, hiszen a szigetlakók úgyis vendégmunkásként Ausztráliában dolgoznak majd, miközben a kutatók figyelmeztettek, 150 millió ember otthonát moshatja el a tengerszint-növekedés a század végéig.
Fűszoknyás gyerekek fényképei járták be a sajtót, amelyeken a csendes-óceáni szigetek legifjabbjai a klímaváltozás elleni harcra szólító táblákkal kérnek segítséget a világ népeitől. A tengerszint-emelkedés által veszélyeztetett térség 18 országának politikai vezetői egyhetes konferenciára gyűltek össze Tuvalu szigetállamban, hogy elkötelezzék magukat az eddigieknél is ambiciózusabb klímacélok mellett. Közös állásfoglalásban kérték a térség legnagyobb kibocsátóját, Ausztráliát is erre, ám a gazdag szomszéd a szénipar fontosságára hivatkozva elutasította ezt.
– Te aggódsz az ausztrál gazdaságért, én aggódom honfitársaim életéért – üzente Enele Sopoaga, Tuvalu kormányfője Scott Morrison ausztrál miniszterelnöknek. – A szigetlakók túl fogják élni a klímaválságot, mert a legtöbb munkavállalójuk idejön majd hozzánk gyümölcsöt szedni – vágott vissza kisebb botrányt okozva Michael McCormack kormányfőhelyettes. Az ausztrál vezetés kiemelte, tartják magukat a klímacélokhoz, és 2030-ra 26 százalékkal csökkentik a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest, ám a szénbányászat elengedhetetlen a munkahelyteremtés és az energiaszektor szempontjából is.
Tuvalun köszöntik a klímakonferencia résztvevőit Fotó: MTI/EPA/Mick Tsikas
Malcolm Turnbull volt miniszterelnök ezzel szemben kiállt a 18 vezető mellett. – Ha a Csendes-óceán egy szigetén élsz, és az otthonodat elmoshatja a tengerszint növekedése, akkor ez már nem politikai kérdés, hanem létkérdés – emelte ki, hozzátéve: csökkenteniük kell a szén kitermelését, és minden szükséges erőforrást meg kell adni a szigeteknek, ami elősegítheti az éghajlatváltozáshoz szükséges adaptációt. Ausztrália egyébként nemrég jelentette, be, hogy 300 millió eurónak (mintegy 97,2 milliárd forint) megfelelő összeget fordít a klímaváltozás elleni küzdelemre 2025-ig.
Kutatók szerint a XX. század alatt 20 centiméter volt a globális tengerszint-növekedés, 1993 és 2015 között évente 3,1 millimétert nőtt a világ tengerszintje. Ezt főként hőtágulás okozta, vagyis a hőmérséklet növekedésével párhuzamos térfogat-növekedés. 2100-ra a jégtáblák elolvadásával elérheti az egy métert a világtengerek szintjének átlagos emelkedése, ami 150 millió ember otthonának eltűnését okozhatja.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
