Hiába a szigorú törvények, ha nem alkalmazzák őket a bírák

Hiába a szigorú törvények, ha nem alkalmazzák őket a bírák

Súlyos hibát követtek el mind az első, mind a másodfokú eljárásban azok, akik a győri gyermekgyilkosság elkövetőjének korábbi büntetése alóli feltételes szabadságáról döntöttek – jelentette ki a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közölte, ha a bíróság nem a legenyhébb büntetést szabta volna ki a férfira, akkor az még mindig börtönben ülne.

Gulyás Gergely elmondta: a kabinet a szerdai ülésén hallgatott meg tájékoztatást az esetről, amely után úgy ítélték meg, hogy a férfit érintő eljárás teljes kivizsgálására van szükség.

A miniszter rámutatott arra is, hogy a férfi a korábbi bűncselekményeiért, bár halmazatban követte el azokat, mégis indokolatlanul és elfogadhatatlanul gyenge büntetést kapott. Ilyen esetben a büntetési középértéktől való eltérést indokolni kell – fűzte hozzá -, vagyis itt azt, ha az öttől tizenöt évig terjedő büntetésnél a tízéves szabadságvesztésénél enyhébb büntetést vetnek ki.

Hiába jelenik meg a törvényekben 2010 óta a szigorúbb büntetőpolitika, ha azt a bíróságok nem alkalmazzák – fogalmazott. Ha így tettek volna, a gyerekek még ma is élnének – jelentette ki.

Hozzátette, a kormány vizsgálja annak a törvénymódosításnak a lehetőségét, hogy ha valaki másnak az életére tör, akkor őt ne lehessen feltételesen szabadlábra bocsátani. Ez jelenleg csak a bűnszervezetek esetében adott.

A részletekről szólva elmondta: a férfi szeptember végi feltételes szabadságra bocsátásakor a bíróság sem a büntetés-végrehajtási intézet, sem az ügyészség javaslatát nem vette figyelembe, holott az elkövető nem mutatott aktivitást a sikeres társadalmi integrációja érdekében és fenyítéssel is rendelkezett.

A szabadságra bocsátáskor pszichológiai szakvélemény nem készült, ugyanakkor a házaspár 2019-es bontópere során igen. Ez nem tárt fel kockázatot abban, ha az apa tartja a kapcsolatot a gyerekeivel, ezért a bontóper során a szülői felügyeleti jogot ugyan megszüntették, de a fő szabálytól eltérve kivételt tettek, és a kapcsolattartás megtartása mellett foglaltak állást.

Gulyás Gergely kijelentette: az ügy nem alkalmas arra, hogy bárki abból aktuálpolitikai következtetést vonjon le, azt politikai haszonszerzősre használja.

Szólt a Kúria felelősségéről és elmondta: Varga Judit igazságügyi miniszter ezért annak elnökéhez fordul, hogy a joggyakorlatot elemző csoportok különösen az élet elleni bűncselekmények esetében vizsgálják meg, kellően szigorúak-e az ítéletek.

Hírdetés

Feltette azt a kérdést is: van-e értelme az igazságügyi szakértők létének, ha ilyen esetben nem képesek szakmai kontrollt gyakorolni, valamint a kamarának, ha ugyanezt a szakmai kontrollt nem biztosíthatják az igazságügyi szakértők felett.

A miniszter kérdésre kijelentette azt is, hogy az Országgyűlés nem fogja ratifikálni az Isztambuli Egyezményt. Szerinte annak ehhez az ügyhöz semmi köze, és a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél hatékonyabb és erősebb védelmet ad. Az egyezmény körüli „hisztéria” szerinte azért folyik, hogy a kormány fogadja el: az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek, ezt azonban a kormány nem akarja elfogadni.

A miniszter a fővárosi Városligetben, az állatkert részeként épülő biodóm további finanszírozását firtató kérdésre leszögezte: a beruházás fővárosi és nem állami, azért az állat- és növénykert főigazgatója felel. Ennek ellenére az állam először megadta a becsült 25 milliárd forintos költséget arra, majd további 18 milliárd forintot is. Mint fogalmazott, ez után azt várják, hogy megérkezzen a meghívó a megnyitóra, további teendője a kormánynak nincs.     

Gulyás Gergely kérdést kapott arról is, hogy a GKI gazdaságkutató szerint az átlagbér-számításba a statisztikai hivatal a dolgozók mintegy 37 százalékának jövedelmét nem veszi figyelembe, jellemzően az alacsonyabb keresetűekét. Azt felelte: ha a csalás vádja a kormánnyal szemben megfogalmazódik, akkor a korábbiakkal szemben is fel kell hozni, hiszen a KSH harminc éve alkalmazza a számítási módot. Az eredmények ráadásul csupán néhány ezer forinttal térnek el az adóhatóságétól, amely az összes munkavállaló fizetését nézi.

Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a szerdai kormányülést Orbán Viktor miniszterelnök betegsége miatt Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter vezette.

A tárcavezető szintén kérdésre kifejtette, amennyiben igazak a sajtóban megjelent információk, akkor durva, akár a büntetőjogi felelősségig terjedő összeférhetetlenség állhat fenn a Szegedi Törvényszék esetében, amely előző héten másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottait.

Közölte, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) kell választ adnia a szegedi igazságszolgáltatás pártatlanságát fenyegető komoly kockázatok miatt.

„Azt látjuk, hogy az egyik ügyvéd párjának édesanyja” a Szegedi Törvényszék büntetőjogi kollégiumának a vezetője, az egyik bíró 14-15 millió forintért vásárolt egy száz négyzetméteres ingatlant az ügyben érintett önkormányzattól Szeged legelegánsabb részén, továbbá van egy olyan cég, amely részben az egyik bíró tulajdona és egy másik céggel közösen egymilliárd forintos projektet nyert el közbeszerzésen a várostól, miközben korábbi forgalma 17-18 millió forint volt – sorolta Gulyás Gergely a gyanúsnak tűnő körülményeket.

Elmondta, a bírák pártatlanságába vetett bizalom a jogállam egyik alapköve, ez ugyanakkor nem ok arra, hogy bírákat listázzanak, mint ahogy azt a hódmezővásárhelyi polgármester teszi.

A miniszter kérdésre válaszolva az esettől függetlenül indokoltnak és helyesnek nevezte a bírák fizetésemelését, mivel bérezésük jelenleg az uniós rangsor végén található.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. december 19-én. MTI/Bruzák Noémi


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »