Hiába szavazták meg az Európai Parlamentben, 2021 előtt biztosan nem törlik el az EU-ban az óraátállítást. Addig minden tagországnak döntésre kell jutnia, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartja-e meg.
Unjuk már, nem akarjuk, nincs ránk jó hatással, mégis el kell még viselnünk az őszi és tavaszi óraátállítás gyakorlatát. Az EP ugyan megszavazta az eltörlését, jelenleg még mindig tartanak az egyeztetések, hogy melyik időszámítást tartsák meg: a nyárit, vagy a télit?
Egyelőre tehát nincs választási lehetőségünk, kénytelenek vagyunk október 27-én hajnali háromról kettő órára visszaállítani a mutatót. Bár vasárnap már 16:36-kor lemegy a nap, hétfőn reggel fényes lesz a reggel, hisz a napkelte 7:17 helyett 6:18-ra módosul majd.
A Magyar Alvás Szövetség szerint az óraátállítás eltörlése alvásegészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.
Több kutatás és a baleseti statisztikák is arra mutatnak rá, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.
Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi.
A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket.
fogalmaz a MASZ.
A óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és intézkedések szükségességére is felhívja a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztésének (bölcsődei, óvodai, iskolai korai műszakkezdés) káros hatásai vagy az elalvásos közlekedési balesetek, de ide tartozhat a kora délutáni pihenés (a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta) életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek a kérdésköre is.
A tudományos közösség egyértelműen az eredeti, téli időszámítást javasolja még úgy is, hogy nyáron korábban kelne a nap. Példaként állhat előttünk Oroszország, ahol 2011-ben a nyári időszámítást vezették be azzal a céllal, hogy télen tovább legyen világos, azonban az egészségügyi és gazdasági hátulütők miatt később inkább átváltottak a téli időszámításra.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
