A reformációt nem lehet letudni. Jelen van sokféle formában, gondolatban és tárgyi világunkban, tudományban és művészetben, közéletben, s az egyházak belső életében a digitális korban is. Ezért igen hasznos, ha nem egy napra, október 31-re szorítjuk le az emlékezést és a hálaadást, hanem minden napra juttatunk valamit a velünk és bennünk élő hitújítás tudatosításával.
Ilyentájt magam is előveszem kézikönyvtáram kincseit, s immáron több évtized óta minden reformációi emlékhónapban keresem az egykori világformáló történések ma is tetten érhető hatásait. Kérdéseim, töprengéseim: mit adott a reformáció a világnak, nekem, nekünk? Az egyház szabadulása a babilóniai fogságból egykor és ma. Mi a reformáció lényege? Kik és hogyan írtak, szóltak, költöttek, festettek, filmeztek a valóban legnagyobb hatású újkori szellemi-lelki hajnalhasadás fáklyagyújtásáról a wittenbergi vártemplomtól napjainkig? Hogyan vélekednek mások, és nem keresztyének a reformációról, hatásairól?
A legnagyobb könyvsiker, amit a 1517. október 31. óta a hitújítás adott a világnak: a nemzeti nyelvű Biblia. Ma már közel négyezer nyelven, nyelvjárásban, teljes vagy részleges formában olvasható az Élet Könyve. Még messze nem minden nyelven. A siker félúton jár. Ám eddig is több tízezer kiadásban! De hogy bennünk mi minden él vagy felejtődött el, e szellemi önvizsgálatnak a céljából tartsunk tükröt, készítsünk emlékezetkaleidoszkópot vagy éppen digitális forgószínpadot a hit, egyház és világújítás nagy eseményéről. Az európai és a világkeresztyénség legnagyobb hatású lelki forradalmának, Isten Fia testet öltéséből és evangéliumából, jó híreiből, meg életmintájából élő utódokként. Soli Deo Gloria ma is mindenért! Reformációs könyves hintómon, könyvbemutatós mikrobuszomon 25 alapkönyv. Ezekbe is belelapozunk a reformációs szemlénk során…
Reformációi válogatásom élén a Biblia áll, a legkülönfélébb nyelveken, és magyar fordításban: Károli, Heltai, Méliusz gyönyörű ősi nyelvkincsünk zamatos, ugyan ma már olykor fejtörést okozó fordulataival. Ám mindenképpen nagyszerű irodalmi kincsként. S a Biblia legújabb fordításai, köztük római katolikus is. Idézetforrásom a RÚF, a református új fordítás. Aztán vannak történelmi és hatástörténeti kutatások eredményeit ismertető, főként európai művek. Barth Károly elemzésével a 19. századvégig ható európai reformációs befolyással a filozófiára, költészetre, oktatásra, tudományokra. A svájci W. Bremi protestáns emberek életútját bemutató, 500 oldalnál is bővebb könyvétől el egészen a távoli India mai református filozófus, kultúratörténészéig, Vishal Mangalwadiig. Sok száz oldalon az európai civilizációt és a világkultúrát átitató Biblia hatását írja le. Ezt a fő tételét bontja ki minden területre (gazdaság, politika, kultúra, család, egyházak, művészetek, demokrácia, média, diplomácia…). Odáig menően, hogy tőlünk 10 ezer kilométerre és a digitális kor hajnalán próbálja megfogalmazni Igazság és változás című könyvében azt, hogy szerinte mire van szüksége Európának a 21. században, a keresztyénség látószögéből.
És persze számos nagyszerű magyar nyelvű feldolgozást lehet napestig sorolni. Most csak két különlegességet említek: Gaál Botond ny. debreceni református teológiai professzor, az MTA doktora zsebkönyv kincsét: A reformáció lényege és Keresztyén értékek az európai kultúrában című mini remekművét. És egy játékos, gyermekeknek is örökségtudatosító és vizuálisan is ütős füzetet, Adorjáni László kolozsvári református lelkésztestvérünk REdeFORMATIO 500 című remeklését.
Mindez csak töredék a könyvtárnyi, a reformációt és hatásait elemző alapos mű közül. Kézzelfogható kincs. Ők az én életemnek is aranytartalékai. Naponta fellapozom, magam és mások örömére, elgondolkodtatására vagy csak informálására ezeket. Mielőtt bárki elfogultsággal bátorkodna megvádolni, előre közlöm: nem újabb tudományos művet, hanem kulturális publicisztikát kap kézhez az érdeklődő Olvasó. Annyit megsúgok, hogy cikkeim írásához az inspirációt Isten Szentlelke mellett, illetve az Ő hatására és ösztönzésére a reformáció 500. évében, 2017-ben készített különféle Luther-filmekből merítettem, meg a Welt című német újságban Matthias Heine író és újságíró kollégám kulturális szemléjéből. Most első lépésben 15 tételét 8 pontban összegezve adom közre.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
