Heti progresszió (X. rész)

Onnan folytatjuk, ahol egy hete abbahagytuk. Egyre nehezebb összeállítanom a listát, mert a progresszív történések igencsak szaporodnak, a beküldött híreket pedig ezúton is köszönöm minden kedves olvasónknak. Ennek megfelelően ma kizárólag olyan cikkekből (és videókból) válogattam, amelyeket beküldés útján is megkaptunk.

3. Egy pillanatra tekintsünk vissza még újév napjára. Múlt héten már nem fért bele, de most muszáj szemügyre vennünk Németország jövőjét és népesedési kilátásait. Elég lelombozó illusztrációt ad az alábbi kép, amely az újévben született babákat mutatja be az egykori birodalomban. Bizony, ilyenkor erősen jogos az „egy kép többet mond ezer szónál” állítás, a tények pedig nem sok jóval kecsegtetnek az ország (s így egész Európa) számára. Akiket egyszer már befogadtunk, azokat mindig nehezebb kiebrudalni, mint eleve be sem engedni őket a „portánkra”. A jövőben ezt kellene szem előtt tartani, de ezt a demokratáknak mondani olyan, mintha az üres falnak beszélne az ember.

2. Rodrigo Alvez, az „élő Ken baba” megunta a banánt és mostantól inkább Barbie lesz. Elmondása szerint „belül mindig is Barbie-nak” érezte magát, ami azért kellemetlen, mert majdnem 200 millió forintot költött arra, hogy úgy nézzen ki, mint egy pokolbéli démon. Egy reggeli show-ban azt is közölte, hogy mostantól ne Kennek, hanem inkább Roddynak hívják (???), név nélkül pedig „he” helyett természetesen „she”-t kell mostantól mondani.

Rátért még arra is, hogy milyen műtétek várnak rá, amíg Barbie nem lesz, de ezek olyan undorítóak, hogy nincs kedvem leírni (az utolsó természetesen a nemváltoztató műtét lesz). Emlékszünk még az Aqua együttes Barbie girl című számára? Hát, szerintem a klipben szereplő Barbie lány nem igazán ilyen partnerről álmodott magának.

1. Valami egészen undorítóra sikeredett a Volkswagen „Bogárhátú” búcsúvideója. Mint ismeretes, a modellt 2020-tól többé semmilyen formában nem gyártják, a cég két „Final Edition”-kivitellel búcsúszik a legendás autótól (sajnos nem a régi logóval). Az utolsó autók mellé a Volkswagen készített egy videót is, amelyet stílusosan 2019. december 31-én osztottak meg a nagyérdeművel. Ezzel még nem is lenne probléma, sőt, hiszen az 1938-ban megszületett „Bogárhátúhoz” még magának Adolf Hitlernek is volt köze (ő is az autó egyik tervezője volt), ám a videóból ez természetesen nem fog kiderülni. Sőt, igazából a videó semmiről nem szól, csak egy újabb adag szivárványpropagandáról. Ha a „Bogárhátú” helyett egy Dacia szerepelne benne, igazából az is mindegy lenne, annyira nem az autó a lényeg, hanem, hogy hogyan kell tönkretenni egy újabb „öreg márkát”. Annyi mindenesetre látszik, hogy ha nem létezne a nyomasztó balliberális propaganda, akkor az alkotók még egy egészen megható kis összeállítást is tető alá tudtak volna hozni. Ugyanis „Az utolsó mérföld” elnevezés nekem tetszik, a végén pedig az égbe repülő autó, amely aztán az égbolton egy bogárrá változik, szintén nagyszerű és kellőképpen allegorikus ötlet.

A korábban tárgyalt Renault-reklámhoz hasonlóan itt is egy ember életútján keresztül futhatunk végig az autó pályafutását is követve. A szóban forgó fiú pedig már idős emberként szemléli, ahogy kedvenc kocsija az égbe repül. Eddig ez teljesen korrekt, az alkalomhoz méltó érzelmeket tápláló videó lenne. Csakhogy: a fiúnak felnőtt korában néger barátnője lesz, hogy szerencsétlen „Bogárhátú” majd egész életében az immáron kozmopolita családot furikázza „A” pontból „B” pontba. Még egyszer hangsúlyozom, hogy mivel életutat követünk, a „vegyes házasság” kb. valamikor a ’60-as, ’70-es években köttetett, sugallva ezzel az üzenetet, hogy ez már akkor is „normális” volt. Továbbá a szegény autót méltatlan módon egy olyan tömeg búcsúztatja, ahol indokolatlanul „békejelet” tartanak fel egy táblán, amit igazából nem tudok hová tenni, arról pedig inkább már szót sem ejtünk, hogy a tömeget alkotó emberek származása is igen vegyes.

Egy toplistában ezt nehéz dolog érzelmes módon leírni, de rettenetesen szomorú vagyok, hogy a Harmadik Birodalom nevével összefonódott, már kisgyerekkorom óta szeretett autó ilyen méltatlan módon „került fel az égbe”. Pedig a videó alapkoncepciója akár jó is lehetne, így a vázra simán fel lehetett volna építeni egy szintén megható, ám Európához méltó búcsúztatót. „Ahol egy út véget ér, ott kezdődik a másik”. Olvashatjuk az igaz szavakat a másfél perces videó végén. Nos, remélem, ahol a mostani Európa útja véget ér, kezdődik majd egy jobb és nemesebb. Rettenetesen sajnálom az autót.

Hírdetés