Novemberben adott fel egy csomagot Litvániába egy magyar webáruház, a küldemény azonban a mai napig nem érkezett meg a címzetthez – panaszkodott lapunknak egy olvasónk. A cég az ügyfélpanasz miatt ismét elküldte a terméket, de még ez a csomag sem ért célba. Az ügyfél eközben többször küldött felháborodott levelet, majd panasszal fordult a PayPal fizetési rendszerhez, amely zárolta az ügyfél által befizetett összeget. (A PayPal elektronikus kereskedelemre szakosodott, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozás, a legtöbb honlap ezzel a céggel szerződik az online fizetés biztosítása érdekében). A hazai cég tehát két terméket küldött a vásárlónak, aki csak egyet fizetett ki, de ezt az összeget is zárolták. Mindezek után aligha valószínű, hogy az ügyfél még egyszer a magyar vállalkozás szolgáltatásait választaná. Mások arra panaszkodnak, hogy napokig hever a postán feladott csomag annál a hivatalnál, ahol a webáruház feladta a küldeményt, holott belföldön egy-két nap alatt a címzettnél kellene lennie a csomagnak.
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Mindez gyakori jelenség és komoly presztízsveszteség napjainkban azoknál a vállalkozóknál, akik a Magyar Posta szolgáltatásait választották a versenytárs cégekkel szemben. Európán belül a csomagokat elvileg általában négy nap alatt juttatja célba a posta, de a karácsonyi csúcsforgalom miatt még az is elfogadható, ha néhány nap csúszással érkeznek meg a küldemények, a több hetes késések azonban már rendszerszintű problémákat jeleznek.
Pont emiatt titkolóznának
Emlékezetes, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen a posta csomagküldő szolgáltatásával magyarázta, hogy miért kell a többségében állami tulajdonú cég szerződéseit titkolni. A kancelláriaminiszter szerint a posta komoly versenyhelyzetben van az online kiskereskedelem dinamikus bővülése miatt a többi futárcéggel. Ebben a versenyben kell helytállnia a postának, az Országgyűlés pedig idén márciusban szavazta meg azt a jogszabályt, amely korlátozta a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást. Ennek előzménye, hogy a posta több cégét is részben privatizálta, de az ügylet részleteit nem akarta a nyilvánosság elé tárni. Emiatt titkosították a posta – egyetemes szolgáltatáson, lényegében a levélkihordáson kívüli – valamennyi, üzleti tevékenységét.
Nem értenek a logisztikához?
Egy, a posta belső ügyeit jól ismerő szakember lapunknak azt mondta, hogy a vállalat komoly munkaerő-hiánnyal küzd. Az alkalmazottak egy része minimálbér körül keres, és ilyen alacsony fizetésért senki sem akar a postánál dolgozni, nagy a munkaerő fluktuációja is. Név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint alapvetően hibás a kormány postával kapcsolatos politikája is, hiszen többségében pénzügyi szakemberek vezetik az alapvetően logisztikai céget. Az igazgatóság új elnöke lllés Zoltán közgazdász, aki a bankszektorban több mint húsz évet töltött, így többek között az ABN Amro Bank és az OTP cégeiben töltött be különböző pozíciókat. A posta hatfős igazgatóságában egy sincs, aki logisztikával foglalkozott volna korábban.
Megkerestük a Magyar Postát is, ám a társaság kategorikusan cáfolta, hogy összeomlott volna a csomaglogisztikája. Azt is tagadták, hogy a posta szerződéses ügyfelei közül többen szerződést bontottak volna a társasággal. (Lapunk úgy tudja, hogy a Libri könyváruház otthagyta a postát, és egy magáncéget választott új partneréül). A posta azt is írta, hogy – a csúcsidőszakot jelentő november közepétől december közepéig tartó időszakban – 30 százalékkal több csomagot kezelt a cég, mint tavaly ugyanebben az időszakban. – A Magyar Posta felkészült a megnövekedett küldeményforgalomra, de lehetnek olyan napok és területi egységek, amikor a feldolgozásban és kézbesítésben előfordulhatnak torlódások. A küldemények kézbesítésének háromnegyedét határidőn belül teljesíti a posta – közölte a társaság.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 21.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
