Paleontológusnak készült, végül a természetfilmezés, mára pedig a természetvédelem nagykövete lett. Sorozatai készítése során beutazta a világot, bemutatta az emberiségnek a természet csodáit, az elmúlt években pedig azért küzd, hogy ezek a tünemények ne vesszenek el örökre. A BBC-nél indult produceri, majd programigazgatói karrierje nem elégítette ki, többet akart – és többet tudott – adni munkáin keresztül az emberiségnek a ma 97 éves David Attenborough.
Egy méh száll a virágra. A kamera közelít, a beporzásra fókuszál, majd hirtelen előtűnik a háttérből egy emberi alak. Lehajol, rácsodálkozik a természet teremtményeire és belekezd néhány perces magyarázatába. Ha magyarul hallgatjuk, Végvári Tamás vagy Szersén Gyula hangját idézhetjük fel emlékeinkben. Az „Attenborough-antré” felejthetetlen élménye a természetfilmek rajongóinak.
1926. május 8-án született Isleworth-ben (ma már Nagy-London része), gyerekkorát lényegében édesapja mellett – aki igazgatóként dolgozott – a Leicesteri Egyetem kötelékében töltötte.
Két fiútestvére volt, bátyja, a 2014-ben elhunyt Richard közismert színész-rendezői és produceri tevékenysége miatt (a Gandhi című film megalkotásával egy nagy álmát váltotta valóra).
David már gyermekkorában is „mániákusan” gyűjtötte a köveket, fosszíliákat, és már 11 évesen segített az egyetemnek, amikor annak laboratóriumi kutatások miatt gőtékre volt szüksége. Ez a lelkes természetjárónak nem okozott nehézséget, de a tavacska titkát – ahol az állatokat találta – nem fedte fel senkinek.
A környezetvédelemmel először „Szürke Bagoly”, azaz Archibald Stansfeld Belaney révén találkozott, akinek a hódok mentéséről szóló előadása teljesen lenyűgözte.
Ezután tanulmányait is természettudományos irányban folytatta, geográfiát és zoológiát hallgatott, majd ezt megszakítva két évig a haditengerészetnél dolgozott 1947 és 1949 között. 1950-ben megházasodott, felesége Jane Elizabeth Ebsworth Oriel (1997-ben hunyt el), két közös gyermekük Robert és Susan.
David Attenborough a Kennedy Űrközpontban
1952-ben, amikor a BBC csatornához teljes munkaidőben csatlakozott, a televíziós műfaj még gyermekkorát élte. Eleinte Attenborough-t nem tartották „képernyő-kompatibilisnek”, így különböző műsorok készítésében, elsősorban producerként dolgozott.
Első igazán sikeres műsora a Zoo Quest (magyarra nem fordították, de „Az állatkert küldetése” címet adhatnánk a sorozatnak) volt. Az alapkoncepció értelmében állatokat fogott be állatkertek számára, ám mellette a környezet és a helyi népcsoportok szokásai is bemutatatásra kerültek.
1965-ben a BBC2 csatornánál lett programigazgató, majd sikeresen alakította át a csatorna arculatát. Mellette folytatta küldetéseit, 1969-ben Tanzániában forgatott filmet elefántokról, de Baliról is készített kultúrtörténeti sorozatot, 1971-ben pedig Új-Guinea elveszett törzsének nyomába eredt.
A BBC főigazgatói posztját visszautasította 1972-ben, mert az ezzel járó feladatok elvégzése mellett életének nem maradt volna szerves része a filmezés. Ez a lépés vezetett ahhoz a fényes filmes karrierhez, amelynek első csúcspontja a Life (Élet) sorozat óriási sikere.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
