A Great Resetre készülő globális elitnek kapóra jött a Capitolium elleni népharag, mostantól erre fognak hivatkozni, amikor Donald Trumpról és a trumpizmusról beszélnek és nem a járvány előtti gazdasági sikerről.
Hogyan alakul az új esztendő első negyedéve? Márciusig a járvány, onnantól a tömeges oltás és a gazdaság újraindítása foglalkoztatja a politikát.
A politikai év a georgiai szenátusi választással kezdődött, amely a Biden-féle globalisták és a Donald Trump által fémjelzett nemzeti szuverenisták közötti meccs fontos állomása. A Szenátusban 48:50 volt az állás a republikánusok javára, ami most 50:50 arányra változott. A Great Resetre készülő globális elitnek kapóra jött a Capitolium elleni népharag, mostantól erre fognak hivatkozni, amikor Donald Trumpról és a trumpizmusról beszélnek és nem a járvány előtti gazdasági sikerről. A Szenátusban kialakult szavazategyenlőség esetén Kamala Harris alelnök szavazata fog dönteni, aki ezzel hivatalához képest jelentősebb szerephez jut.
Harris
Január 20-án iktatják be az USA 46. elnökét, aki “sötét telet” ígért az amerikaiaknak, ami legalább száznapos leállást jelent. A most elfogadott mentőcsomag csak márciusig elég, ezért nem mindegy, hogy milyen viszonyok lesznek a Kongresszusban. A trumpizmus kivédésére Biden 11 millió bevándorlónak, a brüsszeli bizottság 34 millió migránsnak akar minden szükségszerűség és előzetes társadalmi vita nélkül állampolgárságot és ezzel szavazati jogot adni.
A német tapasztalok alapján az várható, hogy ez a tömeg csak a segélyezettek táborát gyarapítja, mint a Németországba 2015 óta beengedett bő másfélmillió migráns, akik közül 2020 végén, vagyis öt év “integráció” után is egymillió élt segélyből.
Január középen választ új elnököt a CDU, aki a szeptemberi német parlamenti választás egyik esélyese is lesz. Akkor dől el, hogy az EU és Európa legnagyobb nemzetgazdasága milyen irányba fejlődik. A három esélyes közül a színtelen Norbert Röttgen át is adná a kancellárjelöltséget az ambiciózus, ám stratégiai vízió nélküli bajor miniszterelnöknek, Marcus Södernek. Ő a Zöldekkel kötne ősszel szövetséget. Friedrich Merz a neoliberális gazdaságpolitika híveként reformokkal adna lökést a német gazdaságnak. Ő jobbra vinné a CDU-t, ami a tagságnak tetszik.
A balliberális véleményelitnek már kevéssé.
Merz
A harmadik aspiráns, Armin Laschet NRW-miniszterelnök amolyan óvatos duhajként Merkel politikáját folytatná, mindegy is, hogy kivel.
Miközben Németországot az idén kilenc választás köti le, Brüsszelnek kezelnie kell a Brexit hatásait. Boris Johnson kevesebb jóindulatra számíthat Washingtonból, ezért brit módra, “ellenségei ellenségeivel” szövetkezik. Év végén tető alá hozták a brit-török szabadkereskedelmi megállapodást és újra felfedezik az angolszász országokat, például a CANZUK (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság) kezdeményezés keretében. A britek kőkeményen kihasználnak minden ziccert. A Bank of England 2018-tól a járványig — a FED-et követve — már óvatos kamatemelésbe kezdett.
London és Gibraltár már javában készül az immáron off-shore adóparadicsom szerepre, ami a holland, ciprusi és luxemburgi on-shore adóparadicsomoknak támaszt konkurenciát.
Brüsszelből márciusig csak a járványról fogunk híreket hallani.
Az év végén tető alá hozott EU-Kína befektetési egyezmény várható hatásait még csak találgatják. Kína köszöni, jól van. A nyugati világ mentőcsomagjai ugyanis leginkább a kínai gazdaságot élénkítik. A milliárdok zöme a nyugati tőzsdék mellett ugyanis náluk köt ki, védőfelszerelésre vagy importra költött pénz formájában.
Kína folytatja nagy — gazdasági — menetelését, a Biden-kormányzattól aligha kell tartaniuk, Pekingben ugyanis tudják, hogy Hunter Biden “mit tett tavaly nyáron”.
Március azért lesz vízválasztó Európában, mert a holland és a baden-württembergi választáson ’nem nyerhetnek’ az euró- és járványszkeptikusok. Mark Rutte-nak tavaly kapóra jött, hogy nem az eurózóna megmentéséről, vagy a gigantikus olasz, spanyol és francia adósság egy részének elengedéséről, hanem a “jogállamiságról”, pontosabban a jogállamisági mechanizmusról szóltak a hírek.
Márciusig tombolni fog a “jó populizmus”, amivel a hollandokat ismét felsorakoztatják a mainstream mögé.
Addig a mentőcsomag és az új uniós költségvetés átsegíti az eurózóna déli részét. Ha Hollandiában sikerül karanténban tartani az euroszkeptikusokat, akkor a márciusról júniusra halasztott francia regionális választásokon sem kell a ritka népszerűtlen Macron elnöknek Marine Le Pen túlzott erősödésétől tartani.
Kiszelly
Nagyjából március végére már meglesz az első oltási hullám tapasztalata, addigra az egészségügyi dolgozókat és a krónikus betegeket már beoltották, felfut az oltóanyag gyártása és elkezdődhet a tömeges oltás. Legkésőbb akkor szembesülünk a tartóssá váló járványügyi szabályokkal és a járvány által felgyorsított gazdasági folyamatok hatásaival.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
