Hazugságot terjeszt az ellenzék a CSOK-ról

Hazugságot terjeszt az ellenzék a CSOK-ról

SZABOLCSBAN ÉS BORSODBAN ÉLTEK A LEGTÖBBEN A TAVALY JÚLIUS ÓTA ELÉRHETŐ TÁMOGATÁSSAL.

Jóllehet vannak népszerű üdülőhelyek is a falusi csok települései között, korántsem a Balatonnál veszik igénybe a legtöbben a támogatást, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy súlyos prekoncepciók alapján megfogalmazott parlamenti írásbeli kérdésre adott kormányzati válasz szerint több mint ezer településen éltek már a juttatással a családok. A feltételezett nagyszámú nyaralóvásárlás nemcsak a gyerekszámhoz kötöttség miatt nem életszerű, hanem azért sem, mert az igénylőknek és gyermekeiknek legalább tíz évig életvitel-szerűen az adott ingatlanban kell lakniuk, amit a jegyző és a járási hivatal is vizsgálhat.

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) első négy hónapjában csaknem 2700 támogatási szerződést kötöttek a családok – derült ki Tállai András pénzügyminiszter-helyettes parlamenti írásbeli válaszából.

Az Orszá­ggyűlés honlapján elérhető dokumentum szerint 1016 kistelepülés között oszlottak meg a támogatások. Ez viszonylag jó arány ilyen rövid idő alatt, főként ha azt nézzük, hogy összesen 2486, az elmúlt években fogyó lélekszámú helységben lehet igényelni a támogatást 2019. július elseje óta. Tállai András válaszában arra is kitért, hogy valamennyi megyében voltak már szerződéskötések, a legtöbb támogatási ügylet pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (360 szerződés) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (235 szerződés) településein mutatható fel. Sőt, e két megyében található szám szerint is a legtöbb olyan helység, ahol legalább egy család igényelte már a falusi csokot.

A válasz cáfolja azt a tévképzetet, amely szerint abból, hogy az állandó lakosaik számának csökkenése okán kedvelt Balaton-parti üdülőhelyek is felkerültek a falusi csokos listára, egyenesen következne, hogy e népszerű helyekre költöznek a legtöbben a támogatás segítségével. De az adatok a kérdésbe ágyazott prekoncepció szemszögéből nézve még érdekesebbek.

A kormányhoz kérdéssel forduló Jakab Péter orszá­ggyűlési képviselő ugyanis – egy korábbi Népszava-cikk állításai alapján, de arra kérdésében konkrétan nem hivatkozva – azt írta, a legtöbb olyan település, „ahol nem is érdeklődtek a támogatás iránt”, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. „A legnagyobb keresletet ezzel szemben Fonyódon, Tihanyban, Balatonvilágoson, Balatonkenesén és Badacsonytomajon tapasztalták” – fogalmazott a Jobbik újdonsült elnöke. Tállai András az említett borsodi és szabolcsi adatok mellett azt is közölte: „Az ön által nevesített öt balatoni településen mindössze 18 támogatási szerződést kötöttek.”

A kérdésfeltevés hátterének megértéséhez érdemes elővenni a Népszava január 10-i címlapos, Falusi csokkal a Balatonhoz című cikkét. Ez tényként csak az Ingatlan.com – annak előtte lapunkban is bemutatott – adataira épít, amelyek pusztán azt mutatják, hogy a falusi csokra jogosult kistelepülések között hogyan oszlik meg az eladó ingatlanok iránti érdeklődések aránya.

Ezekből az adatokból – ahogy korábban több cikkünkben ismertettük – valóban az látszik, hogy a Balaton-parti és a Pest megyei települések a legkeresettebbek – ami a falusi csoktól függetlenül is így lenne, hiszen vannak kedveltebb helyek és hátrányosabb helyzetűek. Hangsúlyos azonban, hogy ez csak az érdeklődéseket és a lehetséges adásvételek számát mutatja, nem pedig azt, hogy ezek közül hányan igényeltek falusi csokot.

Hírdetés

Arról nem beszélve, hogy a falusi csok saját ingatlan felújítására, bővítésére is igényelhető, amely ügyletek egy hirdetési oldal adataiban pláne nem jelennek meg. Érdekes, hogy bár laptársunk azt írta, nem állt még rendelkezésre adat arról, valójában hol vették igénybe a legtöbben a falusi csokot, az iromány szakemberekre, balatoni ingatlanforgalmazókra és lapunk által megkérdezett ingatlanszakértőkre hivatkozva mégis azt sugallja a fenti adatokból kiindulva, hogy sokan visszaélnek a támogatással, amelyet nyaralóvásárlásra használnak fel – hogy aztán ez az állítás jelenjék meg utóbb Jakab Péter írásbeli kérdésében.

E ponton ismét idézzük Tállai Andrást. „Az üdülőként történő hasznosítást kizárja, hogy a támogatással érintett ingatlannak a támogatási szerződés megkötésétől, illetve a bővítési, korszerűsítési munkálatok megvalósításától számított tíz évig az igénylők és gyermekeik lakóhelyéül kell szolgálnia. Az életvitelszerű bentlakás teljesítését a jegyző vizsgálhatja, illetve hatósági megkeresés vagy lakossági bejelentés esetén kötelezően vizsgálja.

A bentlakási kötelezettség megsértése esetén a járási hivatal intézkedik a támogatás visszafizetése ügyében. A járási hivatal az igénybevétel jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében is vizsgálhatja” – olvasható a pénzügyminiszter-helyettes válasza. Tállai András hangsúlyozta, az írásbeli kérdésben sugallt feltevés nem igazolható.

A kérdés-felelet is rámutat arra, hogy rengeteg tévhit kering a közbeszédben a falusi csokról. A gyermekek száma alapján kapható támogatásnak a csokkal szemben az az előnye, hogy a kiemelt támogatási összegek nemcsak új építésű lakáshoz igényelhetők (noha természetesen ez sincs kizárva), hanem használt ingatlan vásárlására és felújítására, sőt saját tulajdonú ingatlan felújítására is a preferált kistelepüléseken.

Előbbi esetben legfeljebb tízmillió, utóbbi esetben ennek fele, ötmillió forint támogatást kaphatnak a három vagy több gyermekes családok, de természetesen az egy- és kétgyermekesek – vagy ennyi gyermeket tervezők – is élhetnek a juttatással.

(Pintér Balázs, magyarnemzet.hu)

www.mindenszo.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »