Az orosz–ukrán háború kitörése óta egyre magasabb arányban támogatják az ukránok hazájuk csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz – derült ki a friss felmérésekből. Míg az uniós tagság szerintük elsősorban pénzügyi és gazdasági előnyökkel járna, utóbbi jelentősen növelné Ukrajna nemzetközi katonai támogatását, és a katonai fellépést is lehetővé tenné az ország védelmére.
Az ukránok 92 százaléka szeretné hazáját 2030-ra az Európai Unió tagállamai között látni, 86 százalékuk pedig abban bízik, hogy hét éven belül a NATO-hoz is csatlakoznak – derült ki a Nemzeti Demokratikus Intézet (National Democratic Institute, NDI) januárban készített felméréséből. A Rating Group ukrán szervezet felmérése hasonló eredményekre jutott: a megkérdezettek 87 százaléka az uniós, 86 százalékuk pedig a NATO-tagság mellett volt.
A közvélemény-kutatások eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy az orosz–ukrán háború kitörésének következtében jelentősen megnőtt az uniós és NATO-tagságot támogatók aránya.
2021 decembere előtt a lakosság csupán 67 százaléka szorgalmazta az azonnali csatlakozást, sőt 2013 októberéig az ukránok legalább hatvan százaléka utasította el a NATO-tagságot. A fordulópontot a 2014-es események jelentették: az Euromajdan-tüntetések, majd az, hogy Oroszország visszacsatolta a Krím félszigetet. Az elmúlt években többnyire negyven és ötven százalék között mozgott a szervezethez való csatlakozást szorgalmazók aránya, majd 2021 augusztusában jelentős növekedésnek indult.
A tendencia hátterében részben az áll, hogy az uniós és a NATO-tagság is különféle előnyökkel járna: előbbinek pénzügyi és gazdasági előnyei lennének, utóbbi pedig növelné Ukrajna nemzetközi katonai támogatását, és a katonai fellépést is lehetővé tenné az ország védelme érdekében. Szakértők ugyanakkor rámutattak arra, Ukrajna elsősorban nem a felsoroltak miatt kíván csatlakozni az EU-hoz és a NATO-hoz, mindkét tagság üzenet lenne Oroszország és a nemzetközi közösség számára: Ukrajna független, szuverén államként a Nyugathoz tartozik, és eltávolodik az orosz befolyási övezettől.
Mindezek mellett Kijev szorosabb kapcsolatot tudna kiépíteni az Egyesült Államokkal is, ennek azonban súlyos ára lehet: elemzők nem tartják kizártnak, hogy a regionális feszültségek súlyosbodnának. Moszkva már több alkalommal rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága közelebb hozná a szövetséget a nyugati határaihoz, melyre közvetlen fenyegetésként tekintene.
Amellett, hogy tavaly Ukrajna uniós tagjelölti státust kapott, és Kijevben reménykednek egyfajta gyorsított eljárásban, a közeljövőben aligha elképzelhető csatlakozása a szervezethez. Ez még jobban igaz a NATO-ra, amely háborúban álló országot fel sem vehet a tagjai közé.
Legkevésbé Oroszországgal, Belarusszal és Magyarországgal szimpatizálnak.
A Rating Group felmérése kitért arra is, hogyan ítélik meg az ukránok a külföldi országokat: legfőbb szövetségeseiknek Lengyelországot, Litvániát, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat tartják, és a legkevésbé Oroszországgal, Belarusszal, Magyarországgal és Kínával szimpatizálnak.
A hazánk és Ukrajna közötti kapcsolatok 2004 és 2014 között romlottak meg az intenzív ukranizációs törekvések következtében, melyek alól a Kárpátalján élő, becslések szerint 150 ezer fős magyar közösség sem volt kivétel. Az őshonos kisebbségek elleni intézkedések bevezetése azonban az elmúlt években sem maradt el: 2019-ben az ukrán parlament egy olyan nyelvtörvényt fogadott el a heves tiltakozások ellenére, mely gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát, kivéve a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta pedig csak fokozódott a magyarellenesség. Tavaly októberben Munkács polgármestere, Andrij Baloga, illetve apja, Viktor Baloga parlamenti képviselő eltávolították az összmagyar jelképnek számító turulszobrot a munkácsi várból. Helyére az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigony került ünnepélyes átadással. Idén januárban pedig egy újabb akcióban a munkácsi kistérséghez tartozó, zömében magyarok lakta Fornoson és Dercenben a rendőrség közreműködésével távolíttatták el a magyar intézményekről a zászlókat.
Az elmúlt egy évben egyébként Kijev részéről is érkeztek bírálatok hazánk felé. Volodimir Zelenszkij "ukrán" elnök több alkalommal az Orbán Viktor vezette magyar kormány szemére vetette, hogy nem küld fegyvereket az ukrán erőknek.
(MN nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
