. „…a világ fergetegeiben kellene tapasztalást s élettudományt gyűjteni s hasznos ismeretekkel édes hazánkba visszatérni.” Ezt Széchenyi István írta.
Endrődi Gergely kutatófizikus, a Bielefeldi Egyetem professzora, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a kulturális és innovációs miniszter tudománypolitikai főtanácsadója és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (b-j) a Puskás Arénában 2024. október 17-én. Endrődi Gergely a Research Grant Hungary program keretében Magyarországon folytatja munkáját. MTI/Kovács Tamás
Magyarországon folytatja munkáját Endrődi Gergely kutatófizikus, a Bielefeldi Egyetem professzora a Research Grant Hungary program keretében – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön.
Endrődi Gergely kutatófizikus, a Bielefeldi Egyetem professzora – MTI/Kovács Tamás
A magyar tudomány aranycsapatát építjük a Research Grant Hungary programban; az első tudós, aki visszatér, hogy Magyarországon folytassa kutatásait, Endrődi Gergely elméleti részecskefizikus, aki a világegyetem keletkezését vizsgálja – hangsúlyozta Hankó Balázs.
A miniszter szerint szükség van a tudomány megújítására Magyarországon és Európában egyaránt. Európában a tudomány versenyképessége csökkent. Az ötven leginnovatívabb technológiai cégből négy székel az Európai Unióban, de a tudományos teljesítmény tekintetében is számos más ország egyre jobban teljesít.
A tárcavezető elmondta, hogy új modell kialakításán dolgoznak. A Magyar Kutatási Hálózatban olyan kezdeményezések indultak, amelyek segítségével új irányt vehet a magyar tudomány versenyképességének növelése.
Az elmúlt időszakban tovább erősödött a tudomány autonómiája. Ennek lényeges lépése volt a Kutatási Kiválósági Tanács megalakulása, amellyel a kiválósági alapú támogatásokat erősítették meg, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program kerete 13 milliárd forintról 19 milliárdra növekedett, és megújult a Tudományos Mecenatúra program is – sorolta Hankó Balázs.
A miniszter megköszönte Krausz Ferencnek, hogy a Nobel-díjas Iroda megalapításával és tudománypolitika főtanácsadói munkájával segíti a magyar tudomány megújítását és a magyar tudomány „aranycsapatának” megalakulását.
Számítanak ebben Domokos Péter fizikusra, a Kutatási Kiválósági Tanács elnökére, az innovációs és kutatási forrásokért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnökére is – tette hozzá.
Hankó Balázs elmondta, hogy a Research Grant Hungary programmal olyan jelentős kutatókat próbálnak elérni, mint Endrődi Gergely, aki kiemelten fontos természettudományos témával foglalkozik, és akivel ötéves megállapodást kötöttek.
„Bővíteni fogjuk ezt a csapatot, így tudjuk a magyar tudomány világát és az európai tudomány világát megújítani. Közös küldetésünk, hogy együtt haladjunk a tudományért és az innovációért” – hangoztatta Hankó Balázs.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a miniszter tudománypolitikai főtanácsadója szerint versenyképesség nélkül, tudományos kutatás és technológiafejlesztés nélkül nincs jövő. Meg kell teremteni, hogy megfelelő számú élvonalbeli kutató versenyképes körülmények között végezzen világszínvonalú munkát Magyarországon – hangsúlyozta. Kiemelte: cél, hogy a külföldről hazatérő kiváló kutatók körül tudáscentrumok alakuljanak ki, amelyek vonzerővel bírnak a következő nemzedék számára.
Azok a fiatalok, akik azt a célt tűzték ki, hogy világszínvonalon végezzenek kutatást, eddig jórészt csak külföldön tehették ezt meg. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a Nemzeti Kiválósági Oktatási Program – mutatott rá Krausz Ferenc, hozzátéve, hogy a Nobel-díjas Iroda elsőszámú feladataként a jelenleg külföldön dolgozó, már bizonyítottan kiváló magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki célul.
Endrődi Gergely kutatófizikus elmondta: elméleti részecskefizikával foglalkozik és a világegyetem kialakulását, a csillagok felépülését, az anyag mikroszkopikus szerkezetét vizsgálja. Speciális területe a rácstérelmélet, amely egy olyan módszer, amellyel az elemi részecskéket és azok kölcsönhatásait tudják szuperszámítógépeken futó szimuláció segítségével leírni – tette hozzá a fizikus, aki novemberben kezdi meg munkáját az ELTE Természettudományi Karán.
Endrődi Gergely elmondta, hogy a rácselmélettel először az ELTE TTK fizikus szakán került kapcsolatba, itt szerezte diplomáját és doktori fokozatát, majd egy olyan kutatócsoporthoz csatlakozott, amely nemzetközi szinten a legjobbak között van.
Öt évet kutatott a Regensburgi Egyetemen, 2016-ban egy kutatócsoport vezetője lett a Frankfurti Egyetemen, és 2020-ban kapott professzori kinevezést a Bielefeldi Egyetemen – ismertette pályafutását a fizikus, aki kiemelte, hogy tavaly elnyerte a European Research Council kutatói pályázatát, amely kétmillió euróval jár és Európa bármelyik országában felhasználható.
„Számomra nagyszerű érzés, hogy haza tudom hozni azt a tudást és tapasztalatot az oktatásban és kutatásban, amit külföldön megszereztem, és azokat a nemzetközi együttműködéséket, amiket nincs idő felépíteni, az ELTE TTK-n tudom kamatoztatni” – fogalmazott a kutató.
Kacsovics Imre, az ELTE TTK dékánja hangsúlyozta, hogy reményei szerint Endrődi Gergely nemcsak a tudományt hozza haza, hanem kiváló tudósok oktatásában is részt vesz majd. Szeretnék elérni, hogy minél több külföldi hallgató végezze tanulmányait a természettudományi karon – mondta.
„Endrődi Gergely egy olyan csapatba jön vissza, akik értik és tudják, hogy ő mit csinál, és értékes támogatást tudnak számára nyújtani” – hangsúlyozta a dékán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
