Háttérinformációk a civil szervezetek működéséről – még a Transparency is örül Tokár Géza2025. 08. 11., h – 13:50
A jövőben sokkal több információ lesz megtalálható a civil szervezetekről a központi adatbázisban – helyezte kilátásba a belügyminisztérium. A Transparency International szerint ez jó irányba tett lépés, igaz, más területeken is hasonló átláthatóságot várnának el.
A kapcsolódó sajtótájékoztatón eredetileg Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek is meg kellett volna jelennie, a Hlas elnöke azonban betegségre hivatkozva nem vett részt az eseményen: a párt az egészségügyi minisztérium versenypályázata miatt kritikus napnak néz elébe.
A sajtótájékoztatót így a tárca államtitkára, Michal Kaliňák tartotta meg, Simona Zacharová, a civil társadalom fejlesztéséért felelős kormánybiztos társaságában. A tisztviselő szerint a változtatások célja nem a harmadik szektor szervezeteinek zaklatása, hanem a minél széleskörűbb átláthatóság.
Több nyilvános adat
A változások érvénybe lépését követően a nyilvánosság a korábbinál sokkal több háttérinformációhoz juthat hozzá az egyes civil szervezetekről. Elérhetővé válnak a Központi Szerződésjegyzékben (Centrálny register zmlúv) szereplő, hivatalosan megkötött szerződések, a civil szervezetet érintő bírósági döntések, az ingatlanjegyzékben szereplő tételek, a pénzügyi elemzések és a társulások éves elszámolása is.
Kaliňák úgy véli, a civil szervezetek nyilvántartásának célja, hogy egy helyen minél több információt meg lehessen találni a szervezetekről. Az államtitkár úgy látja, hogy a szervezeteknek hosszú ideje tartó adóssága van a nyilvánosság felé az átláthatóság kapcsán. De a többi területre vonatkozó nyilvántartási jegyzék is kiegészülhet a későbbiekben új információkkal.
A belügyminisztérium szerint az új adatbázis révén másodpercek alatt felmérhető, hogy ki szerepel a civil szervezet vezetésében, milyenek a személyi összefüggések, mennyi nyilvános forráshoz jut egy szervezet és milyen kötelezettségei vannak az állammal szemben.
A nyilvánosan nem elérhető információk között maradnak a szervezet címére és a tagok, valamint tisztviselők személyes adataira vonatkozó részek.
A Transparency elégedett
A Transparency International (TI) közleménye szerint a belügyminisztérium igyekezete a szektor átláthatóvá tételére sokkal értelmesebb, mint az „orosz törvény” mintájára készült, külföldi ügynökökről szóló szabályozás és az egyoldalú lobbikorlátozásra vonatkozó előírások.
A TI úgy véli, dicséretet érdemel a különféle nyilvántartási jegyzékek összekötésére tett próbálkozás – a szervezet ugyanis úgy gondolja, hogy a hasonló lépések hozzájárulhatnak a civil kezdeményezések hitelességének növeléséhez, de akár a problémákra is rámutathatnak.
A Transparency úgy látja, hogy a lépés is bizonyítja, nincs technikai akadálya az adatbázisok összekötésének, különösen annak a fényében, hogy más állami szervek, például a pénzügyi ellenőrzés során, élnek már hasonló eszközökkel. A TI innovatív lépésnek látja az állami intézkedéseket, de hasonló transzparenciát várna el a cégek, politikai pártok és a politikusi vagyonbevallások terén is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A koalíciós képviselők több napos vita után végül szerda kora este elfogadták a civil szervezetekről szóló törvény módosítását, amely az utóbbi 24 órában szinte teljesen megváltozott. Sok képviselő szerint azt sem lehet tudni, hogy pontosan mit fogadott el a parlament.
A parlament szerda este 76 igen szavazattal elfogadta a civil szervezetekről szóló jogszabály módosítását. Ján Ferenčák (Hlas) jelen volt, de nem szavazott. Az ellenzéki képviselők pedig nem vettek részt a szavazáson, mert szerintük a tervezet korlátozza a a civil társadalom működését, és sok szervezet munkáját ellehetetleníti. Az eredeti az SNS-es képviselők által beterjesztett változatot szinte teljesen átírták, és még a harmadik olvasatban is változott. Richard Glück (Smer) javaslata az ellenzék által feltárt ellentmondásokat próbálta kijavítani a második olvasatban elfogadott tervezetben.
A törvény elfogadott változata azonban az ellenzék szerint a sok módosítás miatt annyira kusza, hogy valójában senki sem tudja, mit fogadtak el.
Még a harmadik olvasatban is 50 képviselő jelentkezett be a vitába, de ezt a kormánykoalíció délután 5 órakor lezárta, és a házelnök Richard Raši (Hlas) elrendelte a szavazást.
Alig maradt valami a tavaly benyújtott javaslatból
Az elfogadott változat valóban még csak nyomokban sem emlékeztet arra a dokumentumra, melyet az SNS képviselői tavaly tavasszal beterjesztettek a parlamentbe.
A Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetesen azt szerették volna elérni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek a bevételeik bevallása után kötelezően nevet is változtassanak – fel kellett volna venniük nevükbe a “a külföldről támogatott civil szervezet” megnevezést.
Az uniós szervek jelzései után azonban őszre a kormánykoalíció már elállt ettől a tervtől. Helyette a „lobbitevékenység” szabályozása került előtérbe, a szervezeteknek negyedéves beszámolókban kellett volna felsorolniuk, milyen módon befolyásolták a közszereplőket. Az elképzelések kapcsán ütköztek egymással a koalíciós partnerek elképzelései is, ezt próbálták áthidalni a törvény tárgyalása során benyújtott, mintegy 20 oldalas módosítójavaslattal.
Azt az ellenzék is elismeri, hogy a jogszabály sokat változott, enyhült az eredeti tervezethez képest, de még így is nagyon károsan hathat a civil társadalomra.
Maguk a szervezetek “orosz törvénynek” nevezik a jogszabályt, mert szerintük hatásában nagyon hasonló, mint az Oroszországban elfogadott, a kormánnyal kritikus civil szervezeteket külföldi ügynöknek nyilvánító, és az aktív civileket bíróság elé állító törvénnyel.
A törvényben már nem szerepel a civil szervezetek lobbistaként való megnevezése, és az sem fenyegeti őket, hogy megszüntetik őket, ha nem teljesítik adminisztratív kötelezettségeiket. Viszont fel kell tüntetniük – a személyes adataikkal együtt – minden olyan magánszemélyt, aki 5000 eurónál nagyobb támogatással segítette munkájukat, valamint minden jogi személyt – céget, alapítványt – amely akár 1 eurót is ajándékozott a szervezetnek.
Kapcsolódó cikkünk
A ma elfogadott terjedelmes módosító javaslatot Miroslav Čellár (Hlas) az alkotmányjogi bizottság elnöke nyújtotta be. A javaslatot ugyan felolvasta a törvényhozásban, de senki sem magyarázta el részletesen, miben tér el az eredeti tervezettől. Adam Lučanský (SNS) képviselő, aki beterjesztette a nyomokban is alig felismerhető eredeti javaslatot, fel sem szólalt a parlamenti vitában.
A törvénymódosítás megszavazását tizenkét óráig tartó, kötött hosszúságú parlamenti vita előzte meg. A kormánypártok – némi meglepetésre – még a vita napján is egy kiterjedt módosítást fűztek a többször is megváltozó tervezethez. Richard Glück (Smer) még a szavazás napján is beterjesztett egy kisebb módosítócsomagot, ami a PS előző nap felmerült kifogásainak javítását tartalmazta.
Még a vaddisznó sem sejti, miről fogunk szavazni
– jelentette ki a DenníkN portál szerint a voksolás előtt Branislav Vančo (PS).
Ondrej Dostál (SaS) a Facebookon jelentetett meg egy státuszüzenetet arról, hogy a húsz oldalasra hízott dokumentum jelentős része az elmúlt napokban megváltozott – nagyjából nyolc oldalnyi szöveget töröltek, tizenhárom oldalt pedig hozzáírtak a legutóbbi ismert variánshoz. A képviselő szerint „kő kövön nem maradt” a tervezetből.
Hektikus ülés
A koalíció képviselői a parlamenti vita során sokat beszéltek Soros Györgyről, egyben a civil szervezetek által irányított puccsot emlegettek. A kormánypárti felszólílók cáfolták, hogy a tervezet „orosz” mintára született volna, ahogy azt a nonprofit szervezetek nevezik, állításuk szerint az európai uniós értékekkel összhangban levő törvény született, mivel az átláthatóságot az Európai Számvevőszék is megköveteli.
Az ellenzék arra figyelmeztetett, hogy a törvény célja a civil társadalom ellehetetlenítése. Különféle társadalmi szervezetek – amelyek embereken segítenek, és a hiányzó állami feladatokat látják el – nyilatkozatait olvasták fel, amelyben arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvényt. Többek között a túlzott adminisztratív terhelésre panaszkodnak.
Több pont megváltozott
A második olvasatban elfogadott törvénytervezet valóban még csak nyomokban sem emlékeztet arra a dokumentumra, melyet az SNS képviselői tavaly tavasszal megismertettek a nyilvánossággal. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetesen azt szerették volna elérni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek a bevételeik bevallása után kötelezően nevet is változtassanak – az uniós szervek jelzései után azonban őszre a kormánykoalíció már elállt ettől a tervtől. Helyette a „lobbitevékenység” szabályozása került előtérbe, a szervezeteknek negyedéves beszámolókban kellett volna felsorolniuk, milyen módon befolyásolták a közszereplőket. Az elképzelések kapcsán ütköztek egymással a koalíciós partnerek elképzelései.
Végül a Hlas törvénymódosítási javaslata szerint a törvényben már nem szerepelne a civil szervezetek lobbistaként való megnevezése, és az sem fenyegetné őket, hogy megszüntetik őket, ha nem teljesítik adminisztratív kötelezettségeiket. A belügyminisztériumi beavatkozás aránytalan jellegét ugyanis több civil szervezet kritizálta.
Az elfogadott törvény elsősorban a transzparens gazdálkodásra összpontosít. A 35 ezer eurós éves bevétellel rendelkező civil szervezeteknek továbbra is kötelező lenne „átláthatósági jelentéseket” készíteniük, és nyilvánosságra kell hozniuk az 5 ezer eurót meghaladó adományozókat – beleértve a személyes adataikat. A civil szervezetek tiltakoznak a törvénytervezet kapcsán. (DenníkN, Sme)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
