Levélben fordult Cătălin Predoiu belügyminiszterhez Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke a nyáron az úzvölgyi hadi temetőben történtekkel, illetve a hatóságok viszonyulásával kapcsolatban, mindenekelőtt arra vár válaszokat, hogy a tárcavezető mit szándékszik tenni az ügyben. A szerdán elküldött hivatalos megkeresésben a honatya úgy fogalmaz, hogy a temetőben a Nemzet Útja mozgalom tagjai és szimpatizánsai által elkövetett barbár tett egy jogerős bírósági ítélet – nem mellesleg a csendőrség és a rendőrség mundérjának – „lábbal tiprása”.
Viharosan zárult az előző parlamenti időszak is, hiszen három, a magyarságot sértő ügyben is kénytelen volt véleményének, felháborodásának hivatalos formában hangot adni. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Klaus Iohannis államfő nem fogott kezet Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, illetve, hogy egy román parlamenti képviselő „könnyed nőcskéknek” nyilvánította a magyarokat, amint azt is elképesztőnek találja, hogy a belügyminiszter megsértődik egy honatyára a területi autonómia említése miatt és megtagadja a válaszadást – sorolta Kulcsár-Terza József.
A nyár újabb eseményeket hozott, melyeket nem hagyhat szó nélkül. Az úzvölgyi hadi temetőben július 8-án történtek, amikor is a Calea Neamului tagjai más szervezetekkel és szimpatizánsokkal karöltve teljesen törvénytelenül 150 fakeresztet helyeztek el az azelőtt jogerős ítélet alapján eltávolított ötven betonkereszt és az emlékmű helyére – mindezt a rendőrség és a csendőrség elnéző jelenlétében –, egyszerűen csak barbár tettnek nyilvánítható – szögezte le a képviselő. Ezt a belügyminiszternek címzett levélben is jelzi, megemlítve, hogy a temető feldúlása sértő, barbár, elfogadhatatlan, amint az is, hogy hatósági asszisztenciával történt.
A levélben felidézi a rendőrség és a csendőrség által adott válaszokat is arról, hogy miért nem avatkoztak be a keresztállítás során. Utóbbi kapcsán Kulcsár-Terza úgy véli, az, hogy a hatóságok csak utólag vizsgálták, hogy a szervezetek tettei törvénybe ütközőek voltak-e vagy sem, gyakorlatilag hallgatólagosan támogatták azokat, cinkosként viselkedtek. Tegnapi sajtóértekezletén a képviselő úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy máshol előfordulhat egy hadi temető önkényes feldúlása, és ez ellen a hatóságok nem tesznek semmit. Továbbra sem látja a megfelelő hozzáállást részükről, azt, hogy megnyugtatóan akarnák rendezni az ügyet. Már csak ebből is kiindulva döntött úgy, hogy az első adandó alkalommal a karhatalmi szervek feletteséhez, a belügyminiszterhez fordul. A tárcavezetőhöz több kérdést is intézett, azt firtatva, hogy törvényesnek tartja-e, ahogyan az események során a csendőrség és a rendőrség eljárt, miért nem akadályozták meg a keresztállítást, hogyan értékeli a jelen lévő hatóságok viszonyulását, milyen intézkedéseket foganatosított a felelősségre vonásuk érdekében, illetve milyen jövőbeni lépéseket tervez az ilyen és hasonló események megelőzése érdekében.
A képviselő azt is jelezte, hogy a miniszternek 15 napja van a válaszadásra, ezt nem tagadhatja meg, és valószínűleg ez nem is történik meg. Amennyiben mégis – hiszen volt rá példa korábban –, akkor a kormányfőhöz fordul. A maga részéről nagyon kíváncsi, hogy mit válaszol. Azt is elvárja, hogy a belügyminiszteri válasz megérkeztéig a temetőbeli helyzet is rendeződjön – ezt a levélben is egyértelműen leírja –, a hatóságok tegyék a dolgukat, állítsák vissza a jogerős bírósági ítélet szerinti állapotot. Cătălin Predoiu tárcavezetőnek vannak eszközei, hogy ezt véghezvigye, ellenkező esetben maga is részévé válik annak a bűnszervezetnek, mely az ismételt temetőgyalázást elkövette. (Levelében a képviselő bűnszövetkezetként hivatkozik a Calea Neamului mozgalomra és a többi szervezetre, és kérdésként fogalmazza meg Cătălin Predoiunak: normálisnak tekinti-e, hogy a hatóságok passzivitásukkal törvénytelenségeket elkövető bűnözőket támogatnak, és ezáltal részeseivé válnak ennek a bűnszövetkezetnek?)
A honatya ugyanakkor a sajtóértekezletén beszámolt arról is, hogy a képviselőház emberi jogi bizottsága elé került a Diana Iovanovici-Șoșoacă volt AUR-os, jelenleg független honanya által kezdeményezett, Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezet. A kezdeményező nem vett részt az ülésen, így nem tudta neki feltenni a kérdéseit, a bizottság végül elutasította a tervezetet, ám komoly vitát, felháborodást gerjesztettek az ő felvetései. Arra várt volna választ, hogy miként kerülhet napirendre egy ilyen kérdés, amikor azt sem tudni, a két országban hányan támogatnák az egészet, ráadásul alkotmányellenes a kezdeményezés, hiszen országhatár-módosítást jelentene. Az is érdekelte volna, hogy egy ilyen helyzetben a gagauz autonómiával mi történne, és amennyiben azt fenntartanák, Székelyföld területi önrendelkezését miért nem fogadják el. A jelen lévő képviselők egy része erre a Székelyföld nem létezik! felkiáltással válaszolt, majd a testület elnöke az „erről nem nyitunk vitát” mondattal szavazásra bocsátotta a tervezetet, mely végül elbukott. A képviselőházi az első fórum, a tervezetnek egyelőre még más bizottságokon is át kell mennie – részletezte Kulcsár-Terza József.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
