Úgy tudni, már zajlik a sztráda bővítésének előkészítése, amit indokol, hogy bő két évtized alatt több mint háromszorosára nőtt a forgalom a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye határán lévő szakaszon.
Hatsávosra bővítik az M1-es autópályát; a Budapest-Tatabánya szakasznak őszre, a Tatabánya-Győr szakasznak jövőre lehet építési engedélye – írta a kisalfold.hu.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szerint 1995-ben átlagosan napi alig 14 ezer, 2012-ben pedig 35 ezer jármű használta a sztrádát, addig 2017-ben már kis híján 47 ezer, vagyis 3,5-szeresére nőtt a forgalom a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye határán lévő szakaszon.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) a lapot arról tájékoztatta, hogy
Budapest (az M0-s csomópont) és Győr (az M19-es autóút) között kétszer háromsávossá építik majd át az M1-est, amivel párhuzamosan felújítják a burkolatot, szélesítik a műtárgyakat és fejlesztik a pihenőhelyeket.
A beruházás megvalósíthatósági tanulmánya és költség-haszon elemzése tavaly készült el.
A főváros és a Tatabánya-Újváros közötti 47 kilométeres szakasz tervezését az Utiber Kft. és az Unitef ’83 Zrt. alkotta konzorcium nyerte el közbeszerzésen tavaly ősszel nettó (azaz áfa nélkül) 4,3 milliárd forintos ajánlattal. A két cég már benyújtotta a döntés-előkészítő dokumentációt, a közúti biztonsági hatásvizsgálatot, a környezeti hatástanulmányt és a Natura 2000-es területek vizsgálatát,
az engedélyezési terveket várhatóan nyár elejére készítik el. A jogerős építési engedély így őszre lehet meg.
A Tatabánya-Újvárostól Győrig tartó 46 kilométer tervein a Főmterv Zrt.–Roden Kft. konzorcium dolgozik nettó 3,4 milliárd forintért. Ennél a szakasznál idén ősszel a környezetvédelmi engedélyezési eljárás indítása várható. A környezetvédelmi engedély birtokában 2020 nyarára készülhet el az építési engedélyezési dokumentáció.
A kivitelezés elrendeléséről egyelőre nem született döntés. A NIF Zrt. ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezés során figyelembe veszik, hogy az M1-es kiemelt jelentőségű, nagy forgalmú autópálya, így az építési munkálatok során az irányonkénti két-két forgalmi sávot folyamatosan biztosítani kell.
A sztrádán egyébként idén 25 milliárd forintot költenek nagy felületű rekonstrukciós munkálatokra, amelyek gyakran torlódásokkal járnak. Felújítják a Rábca-hidat is.
Palkovics László: lehet, hogy a leállósávot nyitjuk meg
Április közepén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, még nem biztos, hogy a bővítés mellett döntenek – lehet, hogy német mintára a leállósávokat nyitják majd meg az autósok előtt.
„Megtartva a mostani két sáv plusz leállósávot, megfelelő intelligens eszközökkel a leállósávot ugyanúgy lehet használni. Ennek
az a feltétele persze, hogy a leállósávon mondjuk, 200 méterenként elhelyezünk egy videokamerát, ami megnézi, hogy a következő 200 méteren rá lehet-e terelni forgalmat a leállósávra,
vagyis használjuk a leállósávot is, mert egyébként az üres. A technológia létezik, az A9-es autópályán München és Nürnberg között a leállósáv be van kamerázva, és van tábla, amely megmutatja, hogy rámehetek-e.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
