Kétsebességes lesz a világgazdaság. Az egyik oldalon állnak majd azok az országok, amelyek a nagyobb átoltottságnak köszönhetően visszatérhetnek a járvány előtti életükhöz, a másikon pedig azok, amelyekben a járvány miatt egyre többen halnak majd meg. A legnagyobb vesztesek a legszegényebb országok lesznek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a világgazdaság idén 6 százalékkal nőhet, a fejlettségi szint szempontjából azonban az egyes országok között látványos különbségek lesznek. Épp a fejlettebb országok azok, amelyekben a lakosság átoltottsága jóval nagyobb, mint a szerényebb bevételekkel rendelkező államokban. Az IMF várakozásai szerint a fejlettebb országok gazdasága idén átlagosan 5,6 százalékkal nőhet, ami az áprilisban közzétett előrejelzésekhez képest fél százalékponttal jobb adat. A derűlátóbb előrejelzés a fejlett országok nagyobb átoltottságának köszönhető. Az aktuális felmérések szerint jelenleg a világ összlakosságának a 13 százaléka van beoltva a koronavírus ellen. A fejlett országokban ez az arány a júliusi adatok szerint ugyanakkor már 39% körül mozog. Egészen más a helyzet a szegényebb országokban. Idén ugyan már ezekben is beindul a gazdasági növekedés, ez azonban csupán 3,9 százalék körüli lesz, ami csaknem fél százalékponttal rosszabb adat az áprilisban közzétett előrejelzésben szereplőnél. Ezekben az országokban az IMF számításai szerint eddig a lakosság alig egy százaléka kapta meg a védőoltást.
Az Ourworldindata.com honlapon közzétett adatok szerint az átoltottság szempontjából az egyes országok közötti szakadék a fent jelezetteknél is nagyobb. A nyugat-afrikai Burkina Faso lakosságának az átoltottsága például 0,01, Dél-Szudánban pedig 0,04 százalékos. Ezek azok az országok, amelyekben a járvány további terjedése még rengeteg gondot okozhat. Kanadában ezzel szemben a lakosság 61 százaléka már az oltás mindkét dózisát megkapta. A sorban egyes európai országok – Spanyolország, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Németország – következnek. Ez utóbbiban a lakosság 53 százaléka számít teljesen védettnek, míg az Egyesült Államokban ez 49,53 százalék.
Szlovákiában a lakosság 37 százaléka van túl az oltás mindkét dózisán. A hivatalos statisztikai adatok szerint jelenleg nagyjából 2,09 millió embernek van teljes védettsége. A nemzeti oltási stratégia szerint a lakosság legalább 60 százalékát be kellene oltani, amitől továbbra is alaposan lemaradunk.
Az IMF előrejelzése két alternatív forgatókönyvvel számol a járvány további terjedésével kapcsolatban. Az első szerint a koronavírus-járvány az idei év második felében elsősorban a fejlődő országokban terjed majd gyorsabb ütemben, míg az oltás lassabban halad az alapforgatókönyvben jelzettnél. Ez esetben a globális gazdasági növekedés idén 0,78 százalékponttal maradna el a fent jelzettnél. A legnagyobb károkat ez esetben is a szegényebb országok szenvednék el. Míg a károk globális szinten 4,5 billió dollár körül mozognának, a fejlődő országokra ezekből 3,5 billió dollár jutna.
A másik alternatív forgatókönyv azzal számol, hogy a koronavírus új változatai az alacsonyabb átoltottsággal rendelkező országokat fenyegetik majd, miközben a többi országban is csökken az oltási hajlandóság. A globális gazdasági növekedés emiatt 0,92 százalékponttal maradna el a várttól. Ez esetben is 4,5 billió dolláros károkra számíthatnánk, amelyeken azonban a fejlett és a fejlődő országok már fele-fele arányban osztoznának.
A lakosság átoltottsága a munkapiacot is befolyásolja. Minél többen oltatják be magukat, annál jobb helyzetre számíthatunk, amit az Egyesült Államok példáján illusztrálhatunk. A Center for American Progress márciusi adatai szerint az USA azon tagállamaiban, amelyekben a lakosság átoltottsága 10–30 százalék között mozgott, a felnőtt lakosság 52,4 százalékának volt munkája. A 30–50 százalékos átoltottságot elérő államokban ezzel szemben ez az arány 58,1 százalék volt.
Nem szabadna megfeledkezünk azonban a szubjektív tényezőkről sem. Az amerikai kutatások arra is fényt derítettek, hogy a beoltott emberek körében alacsonyabb a stressz, ami a munkahelyi teljesítményükön is meglátszik. A stressznek kevésbé kitettek jobban meg tudják tervezni a jövőjüket, és a megtakarítási hajlandóságuk is jobb. Az amerikai kormány felmérése szerint a nem beoltottak 43,2 százaléka érzékel stresszt, miközben az oltás első dózisán átesettek körében ez az arány 30 százalékra esik vissza.
Az IMF által közzétett előrejelzéshez hasonlóval rukkolt elő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Eszerint a világgazdaság idén 5,8 százalékkal nőhet, a globális gazdaság pedig 3 billió dolláros kárt szenvedhet el 2022 végéig a járvány miatt. Magyarul: ha nem tört volna ki a járvány, a világ ennyivel gazdagabb lehetne. Az OECD is azt állítja, hogy a gazdasági növekedés jelentős mértékben függ majd a lakosság átoltottságának a növekedésétől.
A szlovák jegybank szerint Szlovákia gazdasága idén 4,5 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest, amit jövőre 5,9, 2023-ban pedig 3,8 százalékos növekedés követhet. Mindez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha idővel a lakosság legalább 60 százaléka beoltatja magát.
JÁN BERACKA
A szerző a Trend gazdasági hetilap szerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
