Azt nem tudni, hogy ez egy átmeneti zavar a gépezetben, vagy súlya is lesz a későbbiekben, tény azonban, hogy olyan cikkek jelentek meg a nyugati sajtóban, amelyek egyértelműen megkérdőjelezik az ukrajnai háború folytatásának értelmét, vagy olyan információkat közölnek, amelyekkel eddig istenített agytrösztöket járatnak le.
A New York Times például azt írja, hogy az amerikai titkosszolgálatok úgy vélik, ha az USA engedélyezné Ukrajnának, hogy nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket vessen be orosz mélységi területek ellen (hozzátesszük, nyugati katonai segítséggel és műholdas felderítés mellett), az NATO-tagállamokra mért orosz csapást idézhet elő.
Mivel a nyugati mainstream eddig módszeresen blöffnek állította be Vlagyimir Putyin minden figyelmeztetését és fenyegetését, a NYTimes cikke nem kicsit kilóg a sorból. Önmagában nem is lenne feltűnő, ugyanis az amerikai belső hatalmi központok eltérően álltak hozzá az orosz-ukrán háborúhoz – vannak olyan központok, amelyek már lezárnák, mások inkább eszkalálnák. Amikor a hírszerzés nem ért egyet egy helyzet megítélésében, akkor szokott valaki „szivárogtatni”, értsd: nyilatkozni a sajtónak, hogy elhintsen egy adott narratívát.
Csakhogy nem a NYTimes cikke az egyetlen, amely hirtelen szakítani igyekszik az ukrajnai háború romantikus ábrázolásával és azzal az illúzióval, hogy Kijev győzni fog.
A The Economist önmagához képest szokatlanul éleslátóan írta meg, hogy az ukrajnai háború rosszul néz ki, és ha Ukrajna és szövetségesei győzni akarnak, előbb be kell ismerniük, hogy vesztésre állnak.
A cikk kimondja, hogy sem erő sem ember nincs ahhoz, hogy Ukrajna visszaszerezze elvesztett területeit. A lap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „ignorálja a valóságot”, amikor azt erőlteti, hogy Ukrajna kapjon vissza minden területet (beleértve a Krímet is).
„Akár nyer Trump az amerikai elnökválasztáson, akár nem, az amerikai és európai támogatások fenntartásához és az ukránok összekovácsolásához új hozzáállásra van szükség, arra, hogy a vezetők őszinték lesznek azzal kapcsolatban, mit is jelentsen a győzelem számukra”
írja a lap, amivel gyakorlatilag két dolgot állít: Ukrajna ezt a háború nem nyerheti meg, és hogy Ukrajna támogatása a Nyugat részéről már nem feltétlen és elsőrendű.
De van tovább is.
A szlovák Hospodárske Noviny szlovák gazdasági lap, amely egyébként szintén a mainstream háborús narratívák egyik feltétlen híve volt eddig, cikket írt arról, hogy a minden háborúval foglalkozó mainstream sajtóban idézett ISW megbízhatatlannak bizonyul, és optimistára színezi a kelet-ukrajnai front állását, különösen Vuhledarnál.
Az ISW-ről két dolgot kell tudni: egy olyan agytrösztről van szó, amely iszonyúan elfogult volt az ukránok javára a háború folyamán, így lényegében a nyugatiak oroszok elleni információs háborújának eszköze volt, nem több. A másik az első tényezővel függ össze: az ISW annak a Victoria Nuland egykori külügyi államtitkárhelyettesnek a családi vállalkozása, akinek elévülhetetlen „érdemei” vannak abban, hogy Ukrajna ma ott tart ahol. Nulandnak nagy szerepe volt a 2014-es majdani forradalom támogatásában majd a későbbi orosz-ukrán potenciális megállapodások elgáncsolásában.
A sort lehetne folytatni a kevésbé direkt, Ukrajna számára azonban nagyon kényelmetlen célzásokkal. A The Wall Street Journal már jó előre lehúzta Zelenszkij béketervét, kijelentve, hogy az nem több követelésnél újabb fegyver- és pénzcsomakra.
A New York Times terjedelmes cikkben írta meg, hogy Zelenszkij népszerűsége az Egyesült Államokban megkopott, fogadtatása már a legutóbbi, nyári látogatásánál is megosztóbbra sikeredett.
Akárhogy is, szemlátomást változott a nyugati sajtó narratívája. A kérdés, meddig marad ez így.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
