Számos tanulmányt végeztek annak érdekében, hogy a meditációk alatti pszichológiai változásokat diagnosztizálhassák az emberben. Semmilyen átfogó és részletes információ nem állt rendelkezésre a meditáció előtti és utáni változásokról. Sara Lazar készített korábban tanulmányokat a meditációról. Sara Lazar a Massachusettsi Közkórház Pszichiátria Idegrendszer Képalkotási Kutatóprogramjának fő kidolgozója és a Harvard Orvosi Egyetemének pszichológiai oktatója.
Megállapítást nyert, hogy az első alkalommal meditálók agykérge megvastagodott a figyelemért és az érzelmi integrációért felelős területeken. Azok a tanulmányok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy kijelenthessük, a változások a meditációk következményei.
„Ez a vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szóban forgó változások közül néhány végbe mehetett az agyban, illetve az emberek nem csak azért érezték magukat jobban, mert pihenésre fordították az időt.” – közölte Lazar.
Ezt a vizsgálatot tizenhat részvevő bevonásával végezték, akik nem vettek részt korábban szervezett keretek között tartott meditációs kurzusokon. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki és MRI – mágneses rezonancia – vizsgálaton estek át, amit az agyukról készítettek két héttel a meditáció előtt és után. A Massachusettsi Egyetem Figyelemvizsgáló Központja fogadta a résztvevőket egy nyolchetes Stresszt Csökkentő Tudatos Jelenlét Programon.
A program az érzések, az érzelmek és a tudatállapotok ítélkezés mentes tudatosításáról szólt. A résztvevők egy heti gyakoriságú vezetett csoportmeditáción jelentek meg és hangfelvételeket is kaptak az önálló gyakorlásra. Arra kérték őket, hogy tartsák be az önálló meditációk időtartamát és gyakoriságát. Ugyanakkor felállítottak egy nem meditálókból álló kontrollcsoportot is, amely tagjait szintén MRI-vel vizsgáltak ugyanazon idő alatt.
A meditációs csoport tagjai napi 27 percet töltöttek átlagosan meditációval. Amikor a végleges eredményeket papírra vetették, nyilvánvalóvá vált, hogy a meditáció mélyreható változásokat gyakorol az agy és a tudat pszichológiájára. Az utólagosan kitöltött kérdőívek minden résztvevő esetében minden területen észrevehető változásokat mutattak ki.
Az MRI vizsgálatok jelezték, hogy megnövekedett a szürkeállomány sűrűsége a hippokampuszban. A hippokmpusznak a tanulásban és az emlékezésben van kiemelt szerepe. Különféle javulásokat tapasztaltak a tudatossággal, a részvéttel és az önmegfigyeléssel kapcsolatos idegi struktúrákat iletően.
Minden résztvevő jelentős stressz-csökkenésről számolt be, ami összefüggésbe hozható az amigdala sűrűségének csökkenésével, mely szerv a stressz és az idegesség kialakulásában játszik kiemelt szerepet. A kontrollcsoport tagjain egy ilyen változás sem volt kimutatható, ami azt bizonyítja, hogy ezek a változások nem az idő múlásával függnek össze.
„Ezek az eredmények fényt derítettel a Tudatos Jelenlét Tréningek működési mechanizmusaira. Kimutatták, hogy a stresszélmény nem csupán egy nyolchetes Tudatos Jelenlét Tréning-program keretében csökkenthető, hanem ez a gyakorlati változás összhangban van az amigalában végbemenő strukturális változásokkal is, így ez a felfedezés számos lehetőséget nyit meg a MBSR (Tudatos Jelenléten) alapuló további kutatásoknak, melyekkel védekezhetünk az olyan stresszel kapcsolatos zavarokkal szemben, mint amilyen a poszttraumatikus stressz szindróma.” – állítja Amishi Jha, a Miami Egyetem neurológusa.
Forrás: riseearth.com
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
