A székely nemzet hőse, Gábor Áron tüzérőrnagy születésének 210. évfordulóján, november 27-én szervezett emlékünnepség keretében újabb kopjafákat avattak – ezzel megtelt az Emlékezés erdeje az ágyúöntő eresztevényi síremléke mellett –, majd a közeli Benke-kúria rendezvénytermében köszöntők és ünnepi beszédek hangzottak el.
Az ünnepség a Gábor Áron rézágyúja című népdalfeldolgozás eléneklésével kezdődött a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör előadásában, Kelemen Alpár karnagy vezetésével, majd Nagy Zoltán történész, a rendezvény műsorvezetője köszöntötte az egybegyűlteket és beszélt Gábor Áron életéről.
Felelevenítette: Gábor Áron 1814. november 27-én született Bereckben székely határőr családban. A középiskola elvégzése után katonai szolgálatra vonult be, előbb a 2. székely határőr gyalogezrednél, majd az 5. pesti tüzérezrednél teljesített szolgálatot. Miután öccse helyett is újra szolgálatra jelentkezett a tüzérséghez, 1846-ban végleg leszerelt és visszatért Bereckbe. 1848. november végén a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés megbízta a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével Háromszéken, aminek következtében Gábor Áron megszervezte a lőszer- és puskaporgyártást, illetve 1849. júniusáig 70 ágyút öntött. Érdemei elismeréséül Kossuth Lajos az önálló székely tüzérség főparancsnokává nevezte ki őrnagyi rendfokozatban. Gábor Áron 1849. július 2-án halt hősi halált a második kökösi csatában, örök nyugalomra két nappal később helyezték az eresztevényi református temetőben. A hálás utókor 1892-ben állított emléket a székely hősnek, amely Gyárfás Győző építész, királyi főmérnök tervei alapján készült.
Megtelt az Emlékezés erdeje
A síremlék valójában idén július 2-án, Gábor Áron halálának 175. évfordulóján nyerte el megálmodott formáját azzal, hogy tetejére felállították a tervben szereplő ágyúmakettet.
A Gábor Áron születésének 200. évfordulójához kötött 2014-es emlékévben Váry O. Péter újságíró, az Emlékbizottság elnöke kezdeményezte az Emlékezés erdejének létrehozását. A Nyergestető mintájára kopjafák állítását tervezte, ám azokat egyforma magasságban, katonás rendben. A most felállított huszonkilenc kopjafával kilencvenegyre nőtt „Gábor Áron katonáinak” száma, ezzel megtelt az erdő, ugyanis betelt a rendelkezésre álló parcella. A kopjafák zömét a „kopjafadoktorként” ismert Balázs Antal nyugalmazott tanító faragta. Ő elmondta, búslakodásra nincs ok, hisz mindenkinek van kopjafája, ugyanis az egyik emlékjel éppen a „mindenki kopjafája”.
Az ünnepség keretében felavatták a friss kopjafákat, azaz „gazdáik” egy-egy nemzeti színű szalagot kötöttek rájuk, köztük Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke képviseletében Komáromi Katalin elnöki főtanácsnok és Bodó-Czerék Erika elnöki tanácsnok, Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság elnöke, továbbá székelyföldi és anyaországi vállalkozók, tanintézmények és közintézmények képviselői.
Csomós László, Bereck plébánosa és Dénes Szabó Levente eresztevényi református lelkipásztor megszentelte a kopjafaerdőt és megáldotta az emlékezőket. A kinti rendezvény Gábor Áron sírjának megkoszorúzásával és himnuszaink eléneklésével zárult.
Megkoszorúzzák Gábor Áron síremlékét
Hegyeket kell megmozgatnunk
Az Anna rendezvényteremben a Székely István Dalkör által előadott katonadalok után ünnepi beszédek hangzottak el. Háromszék nem alkuszik! – kezdte beszédét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. – Nem alkudott sem 1848-ban, és nem alkuszik Háromszék most, 2024-ben sem. Gábor Áron hite, példája, küldetéstudata, szabadságvágya sosem volt ennyire időszerű, mint ma. Gábor Áron az a hősünk, aki a kilátástalannak hitt helyzetben is mert nagyot álmodni és cselekedni. Lészen ágyú, mondta Sepsiszentgyörgyön. És lett, nem csak ágyú, puskapor, golyó, de bátorság, elszántság is a szabadságharchoz, a kilátástalannak tűnő küzdelemhez. Elődeink hazájukért, családjukért harcoltak. A haza iránti hűség az életüket nem védte meg ugyan, de áldozatuk nemzedékek életének adott értelmet.
Gábor Áronék felébresztették a székely nemzet lelkiismeretét. Ma nekünk is ezt kell tennünk. És ahogy 176 évvel ezelőtt sikerült átírni a történelmet, úgy nekünk is most sorsfordító időkben kell történelmet írni, helytállni. Jogunk van a saját hazánkhoz, Székelyországhoz, jogunk van a saját magyar életünkhöz, ahogyan az a kedvünk szerint való – hangoztatta az elnök.
Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint amennyi Gábor Áronéknak volt, akkor mi is hegyeket tudunk megmozgatni. És nekünk most hegyeket kell megmozgatni, mert a vesztünkre törnek. Azt akarják, hogy elfogyjon a levegő körülöttünk. Hogy a mi magyar világunkat elvegyék, megszüntessék. Olyan szélsőséges magyarellenes erők törnek hatalomra, amelyek közösségünk ellen dolgoznak. Minden, amit eddig építettünk, pillanatok alatt semmivé válhat: veszélybe kerültek nyelvi jogaink, iskoláink, intézményhálózatunk. Olyan időket élünk, amikor egyesíteni kell erőinket, amikor a közösség minden tagjára szükség van. Harcba indulunk, nem fegyveres harc ez, igaz, de harc magyar jövőnkért, azért, hogy gyerekeink, unokáink is egy biztonságos, magyar Székelyföldön nőjenek fel. Ebben nem alkuszunk! Ha szülőföldünkről van szó, nincs alku és nincs lehetetlen. Merítsünk bátorságot és hitet Gábor Árontól, mert akkor nem tévedünk. Meg tudjuk mutatni a nagyvilágnak, hogy mi vagyunk Gábor Áron örökösei! Mi vagyunk azok, akik nem adják fel, akik nem alkuszunk! Isten óvja Székelyföldet! – zárta szavait Tamás Sándor.
Váry O. Péter bemutatja az Emlékezés erdejének történetét
Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság elnöke kiemelte: nekünk, magyarországi és külhoni magyaroknak nem csak múltunk, hanem jövőnk is közös. Hozzátette, az utókor felelőssége Gábor Áron emlékének ápolása. Komáromi Katalin Sulyok Tamás köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Puskás Bálint Zoltán máltai lovag, volt szenátor, volt alkotmánybíró Gábor Áron példaképéből kiindulva leszögezte: Székelyföld volt, van és lesz. Balázs Antal diákok számára szervezendő emléktúrát javasolt Bodvaj, Sepsiszentgyörgy, Kökös, Uzon, Eresztevény, Kézdivásárhely, Bereck útvonalon.
Váry O. Péter vetített képes előadásán bemutatta az Emlékezés erdejének benépesülését, kiemelve, a 91-ből 75 kopjafát Balázs Antal faragott. Végül jelezte, küldetését teljesítette, az erdő megtelt, és javasolta a helybelieknek, hogy létesítsenek újabb parcellát a síremlék túloldalán, ehhez átadta Maksa község polgármesterének, Vitályos Lajosnak az erdő szabályzatát.
Búcsúzóul minden résztvevő kapott egy példányt Váry O. Péter A befejezett síremlék – Gábor Áron végső nyughelyének históriája című, a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában frissen megjelent kötetből.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
