Hárommilliárdos veszteséget okoztak a bőkezű nyugdíjak Tilajcsík Dóra2025. 01. 20., h – 14:02
Máris látszódnak a kormány adakozásának eredményei. A bőkezű nyugdíjintézkedések következtében a juttatást folyósító Szociális Biztosító igen tetemes, hárommilliárdos mínuszban zárt. Hiába tehát az államháztartás állapotát javítani hivatott konszolidációs csomag, ha a kabinet népszerűségnövelő döntései jóval többe fájnak, mint amennyit a megszorítások és adóemelések hoznak a konyhára.
Alapjaiban rengeti meg a Szociális Biztosító költségvetését a legerősebb kormánypárt, a Smer – és a Hlas – zászlóshajójának is nevezett 13. nyugdíj kifizetése. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ugrásszerűen növekedett azon polgárok száma, akik a korkedvezményes nyugdíj mellett tették le a voksukat, akkor akár azt is mondhatnánk, megszületett a katasztrófa tökéletes receptje. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy míg a kormány körülbelül 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a konszolidációs csomag intézkedéseitől, addig egy ennél valamivel nagyobb, 3 milliárd eurós összeggel lesznek kénytelenek támogatni a Szociális Biztosítót. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ekkora hiánnyal zárták a legutóbbi időszakot.
Voltak jelek
A friss hírek vélhetően Robert Fico negyedik kabinetjének egyik tagját sem lepték meg, mivel tavaly decemberben, amikor a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) bejelentette, hogy megkezdték a teljes értékű 13. nyugdíjak kifizetését, elismerte, meg kellett harcolnia az államkincstár őrével. Ladislav Kamenický (Smer) ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy az elfogadott intézkedés teljesítése érdekében egy kifejezetten tetemes pénzcsomagot kellett felszabadítania.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
A Szociális Biztosító amiatt került nehéz helyzetbe, mivel mindössze visszaosztják az aktív munkavállalók levonásaiból származó járulékokat a juttatásra jogosultak között. A produktív korban lévő polgárok száma azonban folyamatosan csökken, a nyugdíjasok száma pedig ezzel egy időben kifejezetten nagy léptékben emelkedik, ami a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a biztosító rendelkezésére álló források egyszerűen nem fedezik a kiadásokat. A munkaügyi tárca korábbi vezetője, Jozef Mihál ezzel kapcsolatban elsősorban azt hangsúlyozta, a nyugdíjakra nagyjából egymilliárd euró megy el havonta, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy „a nyugdíjasaink három havi juttatását hitelből finanszírozzuk”.
Emiatt a hiány alakulása évek óta emelkedő tendenciát mutat, a Szociális Biztosító gazdálkodása pedig várhatóan a jövőben sem javul majd, így a kormány egyre nagyobb pénzinjekciókkal lesz kénytelen segíteni a biztosítót. A szakértők emiatt ismét elkezdték kongatni a vészharangot, hogy a kabinet nyugdíjpolitikája teljességgel fenntarthatatlan.
A továbbiakban is türelmesen kell magyaráznunk, hogy ez nem mehet így tovább
– mutatott rá Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) tagja.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évet köszöntöttünk, hiszen 2025. január 1-jén életbe lépett a kormány konszolidációs csomagja. Mivel az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, így az elszabadult deficit mérséklése érdekében hozott intézkedések árát elsősorban a lakosok fizetik meg.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett konszolidációs csomag 17 megszorító intézkedést tartalmaz, amelyek többsége gyakorlatilag már a mindennapi életünk része.
Új áfakulcsok
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni az államkincstár őrének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”. A döntés értelmében az általános forgalmi adó alapkulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett, így a termékek egy részéért 2025-ben valamivel többet fizetünk. Akad azonban néhány kivétel.
Jó hír, hogy az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek adóterheit az eddigi 10-ről 5 százalékra mérsékelték. Ugyancsak csökkentett áfakulcs vonatkozik a könyvekre, folyóiratokra és magazinokra, de az éttermek, a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is alacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szabott ki a kormány.
Csökkenő adóbónusz
A polgárokat érintő változások közül érdemes még megemlíteni, hogy jelentősen módosulnak a gyermekes szülők által nagy segítségként értékelt adóbónusz kifizetésének feltételei. Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. A felnőtt korú egyetemisták szülei pedig búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
Ami pedig a családi pótlékot illeti, ezen juttatás összege nem emelkedik, az érintettek idén is 60 euróra számíthatnak.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évnek nézünk elébe, hiszen januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja. Hogyan tegyünk rendet a pénzügyeinkben, hogy a lehetőségekhez mérten kevéssé érezzük meg a megszorítások hatásait? Baráth Kinga pénzügyi szakértőt Tilajcsík Dóra kérdezte.
A kormány konszolidációs csomagjának fő ismérve, hogy az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, a megszorítások árát így elsősorban az ország lakosai fizetik meg.
Mennyi pénzt vesz ki az emberek zsebéből a konszolidáció?Melyek azok az intézkedések, amelyeken keresztül a háztartások valóban megfizetik a megszorítások árát?Hogyan csattannak a lakosokon azok az intézkedések, amik elsősorban nem őket érintik?Milyen anyagi helyzetben vágnak neki a polgárok az előttük álló, megszorításokban gazdag új évnek?Hogyan tegyünk rendet a családi költségvetésben, mielőtt életbe lép a konszolidációs csomag?Hogy vághatjuk vissza a lehető legkönnyebben a kiadásainkat?Milyen módszerekkel érdemes megtakarítást építeni? Eltörölt szülői nyugdíj
A gyermekes háztartások mellett a nyugdíjasok is megérzik a spórolást. A Smer egyik zászlóshajójának nevezett intézkedés, a 13. nyugdíj továbbra is érvényben marad, Ficóéknak azonban elmondásuk szerint áldozatot kellett hozniuk a kifizetése érdekében. A kormány végül a szülői bónusz eltörlése mellett döntött. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. A juttatás megszüntetése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csak átalakul. A gyermekek a jövőben adójuk 2 százalékával segíthetik a szüleiket. A bökkenő csupán az, hogy az idősek így elesnek a korábbi támogatás 90 százalékától, a kifizetésre pedig leghamarabb 2026-ban számíthatnak.
Különbségek a vállalkozók és a cégek között
A kormány próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. A kisvállalatok 10 százalék, az önfoglalkoztatók pedig 15 százalék jövedelemadót fizetnek majd idén. Ezzel szemben a nagyvállalatokat a régió legmagasabb társasági adójával sújtják.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk, mire számíthat.
Mivel az új év első napján általában módosul a egészségbiztosítónak fizetett díj összege, valamint a minimális és maximális adóalap is, így azon juttatások nagysága is változik, amiket ez alapján számol ki a Szociális Biztosító. Emelkedik például a táppénz, az anyasági, valamint apasági támogatás összege, de jobban járnak a várandós kismamák és azok is, akik valamelyik szerettüket ápolják.
A napi kivetési alap a 2024-ben érvényes maximumról, 85,7425 euróról 2025-ben legfeljebb 94,0274 euróra módosult. A biztosítási díj minimális kivetési alapja pedig 23,8334 euróra változik.
Mire számíthatunk munkaképtelenség esetén?
A dolgozók többsége nem szívesen megy betegszabadságra, hiszen ebben az esetben elesnek a munkabérük egy részétől. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az érintett a munkaképtelenség idején a napi kivetési alap bizonyos százalékát, az első három napban 25, a negyedik naptól 55 százalékát kapja csak kézhez. Bár továbbra sem éri majd meg sokat hiányozni a munkahelyünkről, 2025-ben már valamivel több támogatásra számíthatunk, ha ágynak esünk. Az egy évvel ezelőtt érvényes havi 47 euró idén 52-re lesz, ami annyit jelent, hogy egy 30 napos hónap végén maximum 1551 eurót kapunk a biztosítótól.
Mennyivel kapnak többet az anyukák?
Az anyasági támogatás nagyságát ugyancsak a napi kivetési alap segítségével határozzák meg. A munkavállalók esetében ez a bruttó bérük, amelyből társadalombiztosítási járulékot fizetnek, az önfoglalkoztatóknál pedig az az alap, amelyből kiszámolják az általuk fizetett járulék nagyságát. A juttatást a kivetési alap 75 százalékában határozták meg, és 34-43 hétig folyósítják.
Mivel a támogatás nagysága ebben az esetben is emelkedett, a gyermekéről gondoskodó anya naponta legfeljebb 70 euró kaphat, ami egy 31 napos hónap végére elérheti a 2 186,20 eurót is. Azonban ahhoz, hogy az édesanya hozzájuthasson ehhez a maximális összeghez, a korábbi havi keresetének legalább 2 860 euró körül kellene mozognia.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az anyasági támogatást kizárólag azoknak folyósítják, akik a gyermek születése előtti két évben legalább 270 napig rendelkeztek társadalombiztosítással. Egy tavaly életbe lépett módosításnak köszönhetően azonban már a középiskolás és egyetemen tanuló anyák is igényelhetik a juttatást.
Az apák is jobban járnak
Egy 2022-es változtatás révén már az újdonsült apukák is lehetőséget kapnak, hogy két teljes hetet otthon töltsenek kicsi gyermekükkel. A 14 napos apasági szabadság idején az érintetteknek nem a munkaadójuk fizet bérpótlékot, hanem az anyukákhoz hasonlóan a Szociális Biztosítótól kapnak támogatást, amely nagyságát az anyaságihoz hasonlóan határozzák meg. Az idei emelésnek köszönhetően az apukák a két hét leteltével legfeljebb 987,30 euróra számíthatnak (a napi kivetési alap 75 százaléka x 14 nap).
Már a kismamák is több pénzből gazdálkodhatnak
A Matovič-kormány korábbi döntése értelmében a kismamák a várandósságuk 13. hetétől a szülésig terhességi támogatásban részesülhetnek, amit a napi kivetési alap 15 százalékában határoztak meg. A juttatás célja, hogy az állam némiképp kompenzálja a gyermekvárással járó többletköltségeket. A várandós hölgyek 2025-től napi 14 euróra jogosultak, így egy 31 napos hónap esetében akár 437,30 eurót is kaphatnak a Szociális Biztosítótól.
A 270 napos társadalombiztosítási kitétel ebben az esetben érvényes, de az igénylőnek az elmúlt 5 évben a Szociális Biztosítóval szemben sem lehet 5 eurónál nagyobb hátraléka.
A tanulmányaikat végző leendő anyukák ún. terhességi ösztöndíjat igényelhetnek, amely összege 200 euró. Ezt azonban nem a Szociális Biztosító, hanem az a közép- vagy főiskola folyósítja, ahol a váradós hölgy tanul.
Magasabb ápolási támogatás
A szerettükről gondoskodó személyek idén naponta legfeljebb 51 euróra számíthatnak. A juttatást a Szociális Biztosító fizeti maximum 14 napra, az összege pedig nem haladja meg a 724,10 eurót. Hosszabb távú betegség esetén akár 90 napig is igényelhető a támogatás, amely összege egy 31 napos hónap esetében legfeljebb 1603,20 euró lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány áldását adta a szociális ellátásról szóló törvény módosítására. A javaslat bemutatása után azonban többen is aggodalmuknak adtak hangot, mert úgy tűnt, fogyatékkal élők egész csoportjai eshetnek el a támogatástól. A munkaügyi miniszter most tiszta vizet öntött a pohárba, mire számíthatnak a jövőben az egészségkárosult polgárok.
Miért szemlélték aggodalommal a készülő módosítást az egészségkárosultak érdekvédelmi szervezetei;Hogyan oszlatta el a reformmal kapcsolatos ellenérzéseket a munkaügyi miniszter;Mik a módosítás legnagyobb előnyei;
Az elmúlt években számtalan kritika érte az államot a szociális juttatások elbírálási rendszerének működésképtelensége miatt. Az akadozó döntéshozatal következtében néhányan akár egy teljes évet is vártak rá, hogy megítéljék számukra az egyébként jogosan kérvényezett pénzügyi hozzájárulást, egészségügyi segédeszközöket. A tökéletlenségek kiküszöbölése érdekében a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az előző kabinet által előkészített alapokra hivatkozva egyfajta forradalmat hirdetett. A törvénymódosítási javaslat első verziójának bemutatása azonban lázadást eredményezett.
Tökéletlen tervezet
A munkaügyi minisztérium műhelyéből származó módosítás fő célja, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék az értékelési rendszert, ami alapján meghatározzák a polgárok egészségi állapotát, valamint szociális szükségleteit. Ezt egyebek mellett a bürokratikus kötelezettségek csökkentésével szeretnék elérni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben az értékelést nem több különböző szerv, hanem a munka-, szociális és családügyi hivatalok végzik majd egy egységes módszertan alapján. Egy-egy személy kérvényét tehát több különböző szempont alapján, egyszerre értékelik.
Az új rendszer az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott WHODAS módszeren alapul, amely értelmében a munkaügyi minisztérium által folyósított támogatásokat a jövőben nem konkrét diagnózishoz kötik, a fizikai vagy mentális funkciócsökkenés kompenzálására szolgálnak majd.
Abban minden érintett fél egyetért, hogy óriási szükség van a reformra, a hatékonyságot elősegítő változásokat pedig kivétel nélkül mindenki üdvözli. Akadnak azonban olyan pontok, amik miatt az érdekvédelmi szervezetek megkongatták a vészharangot. A tárcaközi véleményezési eljárás végeztével ugyanis attól tartottak, ha az általuk is kommentált változat kerül elfogadásra, akkor több olyan családra nézve is negatív következménnyel járhat, amely valamelyik tagja fogyatékkal él.
Annak ellenére, hogy korábban rámutattunk, a szabályozás nem lehet rosszabb a jelenleg érvényben lévőnél, mégis reális esély van rá, hogy bizonyos diagnózisokról teljesen megfeledkeznek
– mutatott rá Zuzana Stavrovská betegjogi biztos, aki elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a különböző intoleranciákban szenvedők évente több száz eurótól eshetnek el, de egyes autisták, az Asperger-szindrómás betegek és a pszichiátriai páciensek is kieshetnek a rendszerből.
Az érdekvédelmi szervezetek mellett a politikai spektrum egy része is igyekezett nyomást gyakorolni a tervezet kidolgozóira.
Ha az értékelési rendszer reformját a minisztérium által közzétett formában hagyják jóvá, mindenki irigykedni fog ránk, ugyanis a csodás gyógyulások országa leszünk
– jelentette ki Jana Žitňanská (Demokraták), aki korábban a szlovákiai és az európai parlamentben is tevékenykedett.
Nincs ok az aggodalomra
A munkaügyi minisztérium a kritikára reagálva jelezte, hogy a reformtervezetet egy 30 szakértőből álló munkacsoporttal közösen dolgozták ki, így a végleges verzióban az általuk megfogalmazott javaslatok és észrevételek is helyet kaptak.
Egyetlen diagnózis sem esik ki a rendszerből, így az érintetteknek a továbbiakban is folyósítjuk a már megítélt kompenzációs támogatásokat
– közölte a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš külön kiemelve, hogy az olyan diagnózisok, mint az autizmus, az Asperger-szindróma vagy a glutén intolerancia, továbbra is érvényben maradnak.
Hatékonyabb értékelés
A kételyek eloszlatása érdekében a miniszter arról is szót ejtett, hogyan zajlik majd a jövőben az értékelési eljárás.
„A jövőben az értékelés minden részét »egy fedél alatt« végezzük. Először egy orvosi, majd egy szociális ellenőrzésre kerül sor. A szakorvos az egészségügyi állapotot értékeli, a szociális munkás pedig megállapítja, milyenek az érintett személy életkörülményei. Az együttes értékelés legnagyobb előnye, hogy egyszerűbb esetekben a kérvényező azonnal tudni fogja milyen kompenzációs támogatásokra és szociális juttatásokra jogosult, de bonyolultabb helyzetben is legfeljebb 60 napon belül választ kap” – magyarázta Tomáš, aki egyúttal azt is jelezte, a hatékonyság növelése érdekében a vizsgálatot végző orvosok számát 100, a szociális munkásokét pedig 140 fővel növelik.
Mivel a kormány már zöld utat adott a reformnak, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül. A kabinet gyorsított eljárást szorgalmaz, így a honatyák még az év vége előtt áldásukat adhatják a módosításra. A változások 2025. szeptemberében lépnek érvénybe, így a munka-, szociális és családügyi hivataloknak 9 hónap áll a rendelkezésére, hogy mindent előkészítsenek.
Nem lesz egyszerű megoldást találni
A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy nem létezik olyan megoldás, amely egyik napról a másikra kihúzhatja a gödörből a Szociális Biztosítót. Sokkal inkább rendszerszintű megoldásokra lenne szükség, ezek többsége azonban köszönőviszonyban sincs a jelenlegi kabinet politikájával. Megoldás lenne például a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások csökkentése, de felmerülhet az adók és járulékok további emelése is. Ez utóbbit vélhetően nem ússzák meg a polgárok, hiszen Robert Fico és miniszterei a következő években újabb konszolidációs csomagot lesznek kénytelenek összeállítani, ha valóban meg szeretnék úszni, hogy az államháztartási hiány a továbbiakban is meredeken emelkedjen.
A Szociális Biztosító helyzetét némiképp korrigálná, ha a kabinet folytatná a korábban megkezdett irányt, és tovább csökkentenék a befizetések nagyságát a második pillérbe. Ezt az összeget azonban a jövő nyugdíjasaitól vennék el, akik napjaink fenntarthatatlan nyugdíjrendszere miatt elve nehéz helyzetben lesznek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
