Tíz nappal XIV. Leó pápa a diplomáciai testülethez intézett, a „világ állapotáról” szóló beszéde után, január 19-én három amerikai bíboros – Blase J. Cupich chicagói, Robert W. McElroy washingtoni és Joseph Tobin newarki érsek – közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélik a háborút, és az USA külpolitikájának irányítóit a béke, az emberi méltóság és a vallásszabadság tiszteletére szólítja fel.
„2026-ban az Egyesült Államok a hidegháború vége óta a legmélyebb és legélesebb vitát folytatja a világban tett fellépéseinek erkölcsi alapjairól” – írták a bíborosok.
Az utóbbi idők eseményei Venezuelában, Ukrajnában és Grönlandon „alapvető kérdéseket vetnek fel a katonai erő használatával és a béke jelentésével kapcsolatban”.
Kiemelték az államok szuverén önrendelkezési jogát, és rámutattak, hogy ez az alapelv egyre törékenyebbnek mutatkozik a jelenlegi geopolitikai konfliktusokban.
Az igazságos és fenntartható békéért tett erőfeszítések a pártpolitikai megosztottságnak, a polarizációnak és romboló politikáknak vannak kitéve, noha a béke alapvető fontosságú az emberiség jólétéhez – fogalmaztak a bíborosok.
„Országunk erkölcsi szerepe a világban jelen lévő gonosz elleni fellépésben, az élethez és az emberi méltósághoz való jog védelmében és a vallásszabadság támogatásában most mind vizsgálat tárgyát képezi” – jegyezték meg.
Ebben a helyzetben a bíborosok szerint Leó pápa január 9-i „a világ állapotáról” szóló beszéde „valódi erkölcsi alapot” kínál a nemzetközi kapcsolatokhoz és iránymutatást ad az amerikai külpolitikához.
A diplomatákhoz intézett beszédében a pápa fájlalta a multilateralizmus gyengeségét és a diplomácia kudarcát abban, hogy párbeszédet és megegyezést keressen az egymással szemben álló felek között.
„A háború újra divatba jött és a háború iránti lelkesedés terjed – mondta Leó pápa. – A második világháború után lefektetett elvet, amely megtiltotta a nemzeteknek, hogy erővel sértsék meg mások határait, teljesen aláásták. A békét már nem ajándékként és önmagában kívánatos jóként keresik… A békét egyre inkább fegyverekkel keresik, mintegy feltételként a saját uralom érvényesítéséhez.”
A három bíboros emlékeztetett, hogy a pápa utalt rá, a katolikus tanítás szerint védeni kell az élethez való jogot, mivel ez a jog „minden más emberi jog elengedhetetlen alapja”. A pápával együtt arra szólították fel a gazdag országokat, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak a szenvedők emberi méltóságának védelmében, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az ideológiai vagy vallási tisztaság nevében egyre gyakrabban sértik a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot.
Az amerikai bíborosok ezért nemzetük számára valóban erkölcsös külpolitikát sürgetnek, kifejezve vágyukat, hogy „valóban igazságos és tartós békét építsenek”, ahogyan Jézus hirdette az evangéliumban.
„Elutasítjuk a háborút mint a szűk nemzeti érdekek eszközét, és kijelentjük, hogy a katonai fellépés csak végső esetben, szélsőséges helyzetekben alkalmazható, nem pedig a nemzeti politika szokásos eszközeként. Olyan külpolitikát szeretnénk, amely tiszteletben tartja és előmozdítja az emberi élethez való jogot, a vallásszabadságot és az emberi méltóság megerősítését az egész világon, különösen gazdasági segítségnyújtás révén.”
Befejezésül a három bíboros kijelentette, hogy Leó pápa olyan nézőpontot kínált az Egyesült Államoknak, amelynek segítségével leküzdhetőek a „polarizáció, a pártpolitikai megosztottság, valamint a szűk gazdasági és társadalmi érdekek”, amelyek jelenleg gátolják az ország saját erkölcsi alapjairól szóló vitát.
Forrás és fotó: Vatican News
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
