A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyéhez tartozó Caritas szeretetszolgálat harmincötödik jubileumát ünnepelték a gyulafehérvári székesegyházban október 4-én. Az eseményről személyes hangvételű beszámolót olvashatnak.
„Aki nékem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám” – csendült fel János evangéliumának mély értelmű verse (Jn 12,26) egy lélekmelengető orgonajáték részeként, amely szentáldozás közben emelte a lelkeket közelebb a jó Istenhez.
Közel háromszázhúszan gyűltünk össze Kovászna, Hargita, Maros és Fehér megye azon településeiről, ahol szolgálatot teljesítünk. Az érkezésünkkor felkínált forró kávénál és teánál csak szervező munkatársaink vendégszeretete volt melengetőbb. Közelséget teremtettek, amely átitatta beszélgetéseinket, és ráhangolt bennünket a soron következő ünnepi szentmisére. Kellemes borzongás járt át, amint végigpillantottam a templom szent terét teljesen belakó, piros kabátos munkatársaimon. Mindannyian a szerető jó Istent szolgáljuk, egyazon lelkülettel és késztetéssel… Szolgálat… szolgálat… szolgálat – visszhangzott bennem már napokkal korábban a szó, amely végül az ünnepély alatt erősödött föl, hangosodott ki, és kapott többletjelentést.
Elmélkedésre késztető gondolatokat ajándékozott nekünk, amelyek szerint akkor élünk jól, ha szeretetteljes jelenlétünket, gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket Istennek ajánljuk fel, vele együtt dolgozunk, neki szolgálunk, embertársaink javára pedig szolgálatot teljesítünk. Az a szolgálat, amelyből hiányzik a Jóisten, nem alázatosságból fakadó, felemelő cselekedet, hanem emberi méltóságunktól és szabadságunktól megfosztó szolgaság.
Az ünnepi szentmisét Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrálta. Fölhívta figyelmünket a jubileumi évre, a remény éltetésének fontosságára és a teljes búcsú elnyerésének lehetőségére. Az érsek kifejezte háláját az immár harmincöt éve aktívan a rászorulók megsegítésén munkálkodó Caritas közössége iránt. Assisi Szent Ferenc ünnepén Szent Ferenc példaértékű és hitelesen megmutatkozó isten- és emberszeretetéről beszélt. A szent életű ember észrevette a szükséget, készségesen fordult rászoruló embertársai felé, mély hittel imádkozott Jézushoz, és követte útmutatásait. Lénye, imádságos és segítő lelkülete párhuzamba hozható a Caritas szellemiségével és cselekvő szeretetével. Gyökereinkben, belső indíttatásunkban szilárdított meg Szent Ferenc életpéldájának felcsillantása.
A prédikációt követő egyetemes könyörgésekben főként azért imádkoztunk, hogy mind gondozottjaink, mind pedig munkaközösségünk tagjai az anyagi segítségnyújtáson túl megtapasztalhassák a lelki támogatás kegyelmeit is, amelyek Isten fényét tükrözik. Az iránymutató könyörgéseket munkatársaink olvasták.
Caritas-közösségünk létjogosultságát, összetartozásunk tudatát, személyes szolgálatunk helyénvalóságát Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója erősítette meg a szeretetszolgálat kulcsfontosságú értékeinek hangsúlyozásával és a munkatársak szolgálatának méltatásával. Köszöntését áthatotta a melegség és a hála.
A szentmise után a kollégák bensőséges hangulatban kapcsolódtak egymáshoz, érdeklődve nézegették a Caritas történelmi mérföldköveit megjelenítő infografikát, valamint a szeretetszolgálat alapértékeit tükröző fotókiállítást. Mindannyian átvehettük Balázs Katalin Válj emberré! című riportkötetét, amely emberközeli kapcsolatokból építkezve mutat be törékeny emberi életutakat és rászoruló emberek mellett támogató társként haladó munkatársakat. Az ajándék részét képezte egy formás kitűző és a Caritas értékeit kiemelő köszönőképeslap.
A nap további része fényképkészítéssel, a finom ebéd elfogyasztásával, miseborkóstolással, a gyergyószentmiklósi Vidékfejlesztés sajtjainak ízlelgetésével, valamint szabadon választott kulturális programokkal telt. Munkatársainkkal kis csoportokba tömörültünk, és a bennünket kísérő kispapok vezetésével bebarangoltuk a vár sétálóutcáit, elidőztünk a Batthyáneum előtt, megtekintettük a Megtestesült Bölcsességről elnevezett szemináriumot, meglátogattuk a Caritas-székházat, majd bepillantást nyertünk az érseki palota dísztermébe, Márton Áron püspök lakosztályába és az ottani kápolnába is. Végül egy különleges egyházművészeti kiállítás egyedi darabjaiban és a székesegyház nemes eleganciájában gyönyörködhettünk. A történelmi műemlékek és művészeti alkotások nézegetése közben tudásunk is bővült, így a felemelő lelki átéléseken és mélyülő emberi kapcsolatokon túl e kulturális élmények is hozzájárultak ünnepünk teljességéhez.
A nap folyamán több résztvevőt is megkérdeztek: mit jelent számukra, hogy harmincöt éves a Caritas, és hogyan élik meg személyes szolgálatukat a szervezetnél. Válaszaik IDE kattintva olvashatók.
Forrás: Orbán Júlia/Gyulafehérvári Caritas
Fotók: Tibódi Ferenc/Gyulafehérvári Caritas
Forrás: Romkat.ro/Gyulafehérvári Caritas
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
